Roszatom: határidőre elkészül Paks II.

Alekszandr Merten a Világgazdaságnak adott interjút.

Elégedett a Paks II. projekt előrehaladásának ütemével? Milyen problémákat lát?

A projekt a magyar féllel egyeztetett terv szerint halad. A Roszatom szorosan együttműködik magyarországi partnerével, a megrendelő Paks II. Zrt.-vel, amelynek az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) októberben küldte meg a kéréseit. A Roszatom és az engedélyes Paks II. Zrt. összekészíti az összes szükséges információt, és az OAH rendelkezésére bocsátja. Ugyanakkor egy ilyen nagy projekt esetében teljesen természetes, és nem nevezhető problémának, hogy kérdések merülnek fel. E mögött részben az áll, hogy a technológia fejlődik. Egyidejűleg dolgozunk az előkészítési szakaszon a felvonulási területen és a berendezések engedélyezési dokumentációjának előkészítésén. Mindennap a projekttel foglalkozunk.

Az OAH milyen további információkat kért a létesítési engedélyhez? Milyen határidőt kaptak a hiánypótlásra?

Egyelőre az engedélyessel elemezzük az OAH által kért kiegészítéseket, a kért információk terjedelmét és a benyújtás formáját illetően is. Fontos kiemelni, hogy a hivatal természetesen minden kérdésére választ kap, sőt, esetleg némelyekre már kapott is a korábban beadott dokumentumok valamelyikében, hiszen egyedül a mostani kérelem mintegy 300 ezer oldalas volt. Ami a határidőt illeti, a lehető legrövidebb idő alatt megadjuk a kért információt és a válaszokat.

Befolyásolja az új erőmű üzembe helyezésének idejét az építési engedély kiadásának csúszása?

Remélem, nem okoz majd fennakadást, hogy a Paks II. Zrt.-nek további információkat kell adnia az OAH számára, illetve, hogy a hivatalnál is időt vesz igénybe az újabb adatok értékelése. Folytatjuk az előkészítést a helyszínen, például segédlétesítményeket építünk, illetve dolgozunk az építési-szerelési bázis létesítményein. Közben aktívan folytatjuk a további dokumentumok, engedélyek előkészítését. A projekt megvalósításának általános feltételeit az eredeti szerződés 2019-es módosítása tartalmazza, amely azóta nem változott. A tervek szerint az első blokkot 2029-ben, a másodikat 2030-ban helyezzük üzembe. Az említett módosításra az uniós vizsgálatok elhúzódása miatt volt szükség.

Hazai sajtóhírek szerint az ASZE magyarországi fióktelepének egyes vezetői posztjain változások voltak állítólagos visszaélések miatt. Mi történt?

Teljesen megalapozatlanok azok a hírek, amelyek ezeket a személyi változásokat valamiféle visszaélésekhez kötik. Fontos annak megértése, hogy egy atomerőmű építése nem gyors folyamat, megvannak a maga szakaszai, ilyen az építkezés előkészítése, majd az építés és az üzembe helyezés. A helyzet függvényében minden szakaszért más-más vezetők felelhetnek, ez teljesen normális. A Paks II. projekt esetében most az előkészítés közeledik a végéhez, az építkezéshez pedig már más vezetők, szakemberek kellenek. Így egyesek távoznak, mások jönnek. Miután a projekt a megvalósítás fontos szakaszába lép, a Roszatom vezetősége a projekten dolgozó csapat megerősítéséről döntött.

Hogyan érintik ezek a változások a projekt előkészítését?

Ezek egyszerűen ahhoz szükségesek, hogy a leghatékonyabban használjuk ki a szakemberek képességeit. Ez nemcsak a Roszatomnál van így, minden nagyobb projekt szakosodást igényel. A projekt előrehaladtával egyébként egyre több szakember érkezik Magyarországra a Roszatom többi építkezéséről, ahogyan az előkészítő szakasz lezárása után a paksi szakemberek is más, előkészítés alatti Roszatom-projektekhez költöznek. Emlékeztetnék rá, hogy a Roszatom jelenleg is 12 országban 35 atomerőművi blokkot épít, és akkor még nem említettem az oroszországi projekteket.

Az eddigi költségek meghaladták a tervezettet? Ha igen, mi volt az oka?

A fővállalkozói (EPC) szerződés értelmében a Paks II. Atomerőmű-projekt fix áron, kulcsrakészen valósul meg. Minden a tervek szerint halad, a Roszatomhoz tartozó vállalatok által elvégzett eddigi munka költsége nem haladja meg a tervezettet. Ugyanakkor, tekintetbe véve az energiahordozók, a felhasznált fémek és más anyagok és erőforrások drágulását, a költségek valamelyest emelkedhetnek. Ám miután a fővállalkozó, a Roszatomhoz tartozó ASZE vállalat az EPC szerződés által is előírt versenytárgyalásos úton, reális piaci áron szerzi be a szükséges árukat és szolgáltatásokat, bízunk benne, hogy ha lesz is költségtúllépés, az nem lesz jelentős.

Ha a projekt fix árú, ki viseli a tervet meghaladó esetleges költségeket?

Ha az általunk kötött fix áras, kulcsrakész létesítményre vonatkozó szerződésről beszélünk, akkor a pénzügyi kockázatot a fővállalkozó, azaz a Roszatom viseli. Ugyanakkor ha a költségnövekedést a magyarországi megrendelő esetleges új elvárásai okozzák, például ha az erőművet valamilyen kiegészítő rendszerrel kívánja ellátni, akkor a feleknek meg kell vitatniuk ennek a változtatásnak a feltételeit.

Hol tart a beszállítói program, milyenek a tapasztalatok a magyar kivitelezőkkel?

A Roszatom a magyar féllel kötött megállapodása alapján a 40 százalékos magyarországi beszállítást célozta meg, vagyis a magyarországi vállalkozások a projekt összköltségének ekkora hányadáért szállíthatnak anyagokat és berendezéseket, illetve nyújthatnak szolgáltatásokat, végezhetnek munkát a területen. Ebben az esetben Magyarországon bejegyzett és itt működő cégekről van szó. Az előkészítés egy részén máris számos magyar cég dolgozik közvetlenül, illetve nemzetközi konzorciumok keretében vagy alvállalkozóként. Részben a dokumentációk elkészítéséről, a helyi viszonyokra adaptálásáról, valamint a felvonulási terület létesítményeinek építéséről, helyszíni előkészítésről van szó. E feladatok mennyisége csak nőni fog, amint megkezdődik az erőmű építése. Magyarországon egyébként az atomenergetikában és más ágazatokban is meglehetősen magas színvonalú a képzés és a szaktudás.

Egyes hazai körök továbbra is aggódnak amiatt, hogy a Paks II. Atomerőműbe kerülhet az a belorusz atomerőműbe szánt reaktortartály, amelyet a 2016-os szállítás során történt baleset után cseréltek le. Hogyan vélekedik ezekről az aggályokról?

Ezek a félelmek alaptalanok. Először is minden atomerőművi projekt egyedi, ahogyan az azokhoz szükséges berendezések is. A reaktortartály az atomerőmű legfontosabb berendezése. A gyártása engedélyköteles. A gyártás folyamatát a gyártó a legszigorúbb rend szerint dokumentálja, a fővállalkozó, illetve a megrendelő a gyártás minden szakaszát ellenőrzi. Amint megszületik a gyártási engedély, a volgodonszki AEM-Technology üzemében hozzákezdenek két teljesen új, kifejezetten a Paks II. projekthez készülő reaktortartály gyártásához.

Tárgyalnak-e a Paks II. Atomerőmű vagy a Paksi Atomerőmű kiégett nukleáris üzemanyagának újrafeldolgozásáról?

Az EPC szerződés értelmében a Roszatom friss üzemanyagot szállít a két új paksi blokkhoz. A kiégett üzemanyagok kezeléséért a magyar fél felel, de ehhez a Roszatom természetesen sokféle együttműködési lehetőséget tud kínálni. Ilyen lehet a hosszú távú, biztonságos tárolás, a feldolgozás, sőt a feldolgozás során keletkező termékek üzemanyagciklusban történő újrafelhasználása is. E területen a Roszatom hatalmas összegeket költ kutatásra és a gyakorlati munkára. Egyedülálló technológiával rendelkezik a kiégett üzemanyag kezeléséhez, illetve feldolgozásához. E téren francia és más európai partnereinkkel nemzetközi programot valósítunk meg.

Mennyire érett az az orosz technológia, amelynek során új fűtőelemeket kiégettek felhasználásával állítanak elő?

E téren Oroszország fejlett technológiával rendelkezik. A modern atomenergia alapját jelentő könnyűvizes termikus reaktorok orosz fejlesztések. Ezekhez a Roszatom üzemanyaggyártó vállalata, a TVEL állítja elő az üzemanyagot részben hagyományos technológiával, de már olyannal is, amelynek során kiégett üzemanyag feldolgozásával úgynevezett Remix üzemanyagot gyárt. A Remix használatára biztonságosan átállhatnak az atomerőművek üzemeltetői anélkül, hogy a reaktoron bármilyen változtatást vagy további biztonsági intézkedéseket kellene végrehajtani. Az Oroszországban működő VVER–1000-es blokkokon már zajlik ez a program. A TVEL az idén indította el a Remix gyártását. A Remix használatával, a zárt nukleáris üzemanyagciklusnak köszönhetően, többszörösére nőhetne a Paks II. Atomerőmű által használható üzemanyag mennyisége, a kiégett üzemanyagot pedig tárolás helyett újra fel lehetne használni. A Roszatom az Áttörés nevű programja során kívánja zárni a nukleáris üzemanyagciklust.

A Roszatom a Paks II. projekten kívül milyen együttműködésben vesz részt Magyarországon?

A már említett TVEL megbízható és korszerű nukleáris üzemanyaggal látja el a Paksi Atomerőművet, amely egy tavaly lezárult fejlesztés eredményeként az addig használt üzemanyag módosított változatának használatára tért át, ennek köszönhetően még hatékonyabbá vált a működése. A TVEL emellett ellátja az MTA Energiatudományi Kutatóközpontjának Budapesti Kutatóreaktorát, amely több mint hatvan éve orosz nukleáris üzemanyaggal működik. Sikeres továbbá a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft., amely az Atomenergomas, a Roszatom gépgyártó üzletágának leányvállalata. A Ganz nagy teljesítményű szivattyúkat készít atomerőművekhez, vízerőművekhez pedig kis turbinákat. Jelenleg az indiai Kudankulam Atomerőmű, a bangladesi Ruppuri Atomerőmű és a törökországi Akkuyui Atomerőmű keringtetőszivattyúin dolgozik, és több évtizede kap a Paksi Atomerőműtől is megrendeléseket. Arra számít, hogy újabb munkákhoz jut a Paks II. projekt kapcsán várható megrendelés-sorozatból, valamint az egyiptomi atomerőmű építése kapcsán is. Eredményesen működik 2020 óta a Roszatom és az MVM vegyesvállalata, a European Power Services is. Máris beszállhatott számos olyan projektbe, amely magyarországi energetikai létesítmények szervizelésére irányul. A közeljövőben harmadik országok piacain is megjelenne.

Készül a Roszatom további partnerségekre vagy vegyesvállalatok alapítására Magyarországon?

Jelenleg is számos magyar partnerrel tárgyalunk különböző területeken indítandó üzletek lehetőségeiről, így vegyesvállalatok létrehozásáról is. Ám mivel még csak egyeztetünk, korai konkrétumokról beszélni. Mindazonáltal szeretném elmondani, hogy magyar partnereinkkel tervezünk egy magyar tulajdonú nukleáris tudományos-technikai központot Magyarországon, amely tudományos alap- és alkalmazott kutatásokkal, szakemberképzéssel és orvosi technológiák fejlesztésével is foglalkozik majd, továbbá orvosi izotópokat állít elő. Segíteni fogja a nukleáris medicina fejlesztését, és biztosítja Magyarország vezető szerepét e téren, mert ez lehet Közép-Európa legkorszerűbb ilyen központja.