Fokozódott a lakásépítési kedv Magyarországon

A KSH csütörtöki gyorsjelentése szerint tavaly 19 898 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban; a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29 941 volt, 33 százalékkal több, mint 2020-ban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz, valamint a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések továbbra is elmaradnak. A lakásállomány százévenkénti megújításához évente 35-40 ezer lakás építésére lenne szükség.

Kommentárjában kifejtette: részben a szűkös új kínálat okozta az elmúlt években a lakásár-robbanást, a beruházások széles körű fellendülése és a forint gyengülése a költségeket is érdemben növelte.

A külpiaci hatásokat tükröző meredek nyersanyagár-robbanás érdemben növeli a kivitelezési költségeket és így az új lakások árát; az árak naponta változhatnak, ez pedig egyes nyersanyagok hiányával átmenetileg fékezheti a lakásépítéseket, elbizonytalaníthatja vagy elhalasztása kényszerítheti a beruházókat, ami kockázatot jelenthet az idei teljesítményre. A hitelkamatok növekedése szintén visszafoghatja a keresletet, azonban a Zöld otthon program keretében nyújtott hitelek népszerűsége a bevezetést követően kiemelkedő – jelezte az elemző.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője rámutatott: a lakásépítések száma a negyedik negyedévben kedvezőtlenül alakult, az első három negyedévben az átadott új lakások száma csak 1,7 százalékkal maradt el a megelőző évitől, bár az éven belüli romló tendencia látható volt. A szakember szerint a negyedik negyedéves visszaesés nehezen magyarázható, mert a kereslet magas, a kiadott építési engedélyek száma jelentősen bővült, és a korábbi mértékű építőanyaghiányról sem lehetett hallani; összességében az építőipar jól teljesített a negyedik negyedévben.

A lakásépítési engedélyek számának mintegy harmadával való bővülése jelzi a magas keresletet és utalhat a lakásépítések számának jövőbeni növekedésére, ugyanakkor az elmúlt években a lakásépítések számának alakulása nem minden esetben követte a kiadott engedélyek számának alakulását – írta.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint tavaly azért épülhetett kevesebb lakás, mert a szigorúbb energetikai szabályozások tervezett, de elhalasztott határideje miatt sok építtető már 2020-ban befejezte a megkezdett lakásépítéseket. Az új lakások piacán a bővülést az is visszafogta, hogy tavaly emelkedtek az alapanyagárak.

Hozzátette, hogy a múlt év elején a kedvezményes lakásépítési áfa újbóli bevezetésének, valamint a járvány legsúlyosabb időszakából elhalasztott vásárlásoknak köszönhetően nőtt a lakásépítési kedv. Ennek további lökést adott a tavaly októberben elindult Zöld otthon program, amelynek keretében kedvezményes kamatozású lakáshitelt lehet igényelni energiatakarékos lakóingatlanok építésére, vásárlására.

Az idén a korábbi években tapasztaltnál is nagyobb kereslettel indította az évet az újépítésű otthonok piaca, ez pedig a kivitelezési költségek további emelkedésével együtt azt vetíti előre, hogy az új lakások drágulása sem áll meg – kommentálta a KSH jelentését Földi Tibor, a Cordia International Zrt. igazgatóságának elnöke.

A lakóingatlan-fejlesztő vállalat szerint a fokozott vevői érdeklődést jelzi, hogy idén januárjában csak a Cordiához 20 százalékkal több érdeklődés érkezett, mint egy évvel korábban, 2020-hoz képest pedig megduplázódott ez a szám.

A vásárlói oldal élénkülése részben azzal magyarázható, hogy sokan szeretnék kihasználni a jelenleg még elérhető, kedvező hitelkonstrukciót kínáló Zöld otthon programot. Emellett az is erősíti a keresleti oldalt, hogy az átmeneti megtorpanás után a lakásbérleti díjak újra emelkedőben vannak – jelezte Földi Tibor.

A Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület arra hívta fel a figyelmet, hogy a hatályos szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több eleme – otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, falusi CSOK, illetékmentesség – is kifut 2022 végén. Az egyesület szerint a hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának.

Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges az általános 5 százalékos újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága – fejtették ki.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock