Varga Mihály: tovább csökken a hiány és az államadósság

A kormány folytatja az egyensúlyi mutatók javítását, a költségvetés hiánya 4,9 százalékra csökkenhet az idei év végére, az államadósság rátája pedig 76,1 százalékra mérséklődhet – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt csütörtöki meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottsága előtt.

Kiemelte: az infláció és az energiaárak emelkedése, továbbá a háború miatti szankciók hatására jelentősen megváltozott a gazdasági környezet a költségvetés tervezéséhez képest, így a hiánycél tartása érdekében módosítások szükségesek.

A kormány három fő célja, hogy megőrizze a stabilitást, biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot és megvédje az eddigi eredményeket, így például a családtámogatásokat – mutatott rá.

A 2023-as költségvetés tervezetét június elején átadják a kormánynak. A növekedés továbbra is lendületben marad, a GDP 3-4 százalékkal bővülhet jövőre, a költségvetés hiánya 3,5 százalékra, az államadósság rátája pedig 73,8 százalékra csökken, azaz visszatér az ország a járvány előtti „egyensúlyi pályára” – hangsúlyozta.

Emlékeztetett arra, hogy az egyensúlyi mutatók javítását már tavaly az év végén megkezdte a kormány: a tervezett kiadásokat 350 milliárd forinttal csökkentette, valamint további 700 milliárd forintot meghaladó értékben beruházásokat halasztott el.

Varga Mihály szerint a kormány eredményesen kezelte a járvány és a háború hatásait. Jelenleg az Európai Unió egyik leggyorsabb gazdasági növekedése a magyar, tavaly a növekedés 7,1 százalék volt, idén az első negyedévben 8,2 százalék – idézte fel.

Beszélt arról is, hogy az elmúlt 12 évben a tíz legkockázatosabb országból a leggyorsabban növekvő gazdaságok sorába kormányozták az országot. A foglalkoztatottak számát 3,7 millióról 4,7 millióra növelték, csökkentették a kockázatokat, például a külföldiek kezében lévő államadósság arányát 60 százalékról 30 százalékra mérsékelték, a magyar családok részarányát a finanszírozásban 3 százalékról 25 százalékra növelték.

A beruházási ráta az unióban a második legmagasabb volt, tavaly 12 ezer milliárd forintnyi beruházás valósult meg Magyarországon, ami „optimizmusra ad okot”, azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői „bíznak a jövőben” – hangsúlyozta.

Tóth Endre (Momentum) azon kérdésére, hogy a hiány lefaragása mely területeket érinthet, a pénzügyminiszter-jelölt elmondta, hogy adóemeléseket és megszorításokat nem terveznek, más ösztönzőket fognak számba venni, előbb azonban meg kell alakulnia a kormánynak. Arra is kitért, hogy a kata bevezetése nagy siker volt, de meg kell vizsgálni, hogy a kedvezményes adózási lehetőség változatlan formában fennmaradhat-e.

F. Kovács Sándor (Fidesz) kérdésére a válságok közötti különbségekről megjegyezte: miközben 2008-ban a világgazdaság növekedési pályán haladt, Magyarország nem volt képes a piacról finanszírozást szerezni; ehhez képest a 2020-as koronavírusválság kitörésekor a gazdaság jó állapotban volt, „föl sem merültek” a korábbi problémák.

Bakos Bernadett (LMP) azon kérdésére, hogy a kormány visszaadja-e az embereknek a tervezett 3 százalékos inflációhoz képest jóval magasabb, közel 10 százalékos inflációból származó többletbevételt, Varga Mihály úgy válaszolt, hogy az államháztartásnak jelentős többletköltségei is vannak. Ezek közül az energiaárak emelkedését és a kamatkörnyezet megváltozásából eredő plusz költségeket említette meg.

Jámbor András (Párbeszéd) azt szerette volna megtudni, hogy a kormány a jövőben engedi-e a hitelfelvételt az önkormányzatoknak, amelyek – mint mondta – „rossz anyagi helyzetben vannak”. A miniszteri poszt várományosa elmondta, hogy miután az állam átvállalta az önkormányzatok adósságállományát, az eddigi gyakorlat marad továbbra is: megvizsgálják, hogy az adott önkormányzat képes lenne-e törleszteni az adósságát és ezt követően járulnak hozzá a hitelfelvételhez; idén már 45 esetben született pozitív elbírálás.

Képviselői kérdésre Varga Mihály kitért arra is, hogy a jövő évi költségvetést a jelenlegi forintárfolyamon és a jegybank előrejelzésével megegyező, 5,7 százalékos inflációval tervezik.

Varga Mihály misztifikáltnak tartja az euró kérdését, úgy fogalmazott, hogy fontos technikai eszköz, de nem több az euró bevezetése. Véleménye szerint a gazdaságpolitika minősége adja meg azt, hogy egy ország fejlettségi szintje miként alakul.

A képviselők 11 igen, 5 tartózkodás mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.

Folytatni kell az eddigi politikát

Az elmúlt bő egy évtized az ország történetének legsikeresebb időszaka volt, folytatni kell az eddigieket, a gazdaságpolitikai mix működik - mondta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön Budapesten, az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtti meghallgatásán.

A miniszter úgy fogalmazott: fegyelmezett, kiszámítható gazdaságpolitikára, a kockázatok leépítésére van szükség.Az infláció emelkedése, az energiaárak növekedése, az olcsó pénz időszakának lejárta az államháztartásban több százmilliárd forintos feszültséget okoz, ennek ellenére a 4,9 százalékos GDP-arányos idei hiánycélt tartják és az államadósság is tovább csökken év végére - emelte ki Varga Mihály.
Hét év gyakorlatát folytatva az idén is június-júliusban fogadhatja el a jövő évi költségvetést a parlament, így fél év áll majd a gazdaság szereplőinek rendelkezésére az alkalmazkodásra - mondta.
A növekedés 2023-ban várhatóan 3,5-4 százalék körül alakulhat, az államháztartás hiánya a tervek szerint 3,5 százalék lesz, az államadósság pedig az év végére 73,8 százalékra csökken - hangsúlyozta.
Megerősítette, hogy az államháztartást illetően legfőbb cél a stabilitás megtartása, a növekedési pályán maradás és az eredmények - így például a munkahelyek, bérek, családtámogatások - megvédése.Tájékoztatása szerint az államháztartásért továbbra is Banai Péter Benő, az adópolitikáért pedig Izer Norbert felel majd államtitkárként.
A minisztérium szerkezetében változások várhatók, az uniós források kezelése várhatóan az új tárca nélküli miniszterhez kerül, a banki-pénzügyi területet a gazdaságfejlesztési miniszterhez delegálják, a Pénzügyminisztérium feladatköre pedig a nyugdíj-szakmai kérdésekkel bővül - jelezte.
Z. Kárpát Dániel (Jobbik) felvetette az alapvető élelmiszerek, beleértve a zöldségek és gyümölcsök áfájának a nulla százalékra történő csökkentését. A miniszterjelölt megjegyezte, a kormány gazdaságpolitikájának lényege, hogy a munkát, jövedelmeket terhelő adókat csökkentik, a közösségi kiadásokhoz szükséges forrásokat pedig a fogyasztási adókon keresztül szedik be.
Dávid Ferencnek (DK) az euróövezeti csatlakozás témakörében feltett kérdésére azt mondta, hogy Magyarországnak jelenleg a belépés feltételeinek a teljesítésére kell összpontosítania. Az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud jutni egy ország az euró használata mellett is - fogalmazott.
Mellár Tamás (Párbeszéd) kérdésére, miszerint Magyarországon van-e antiinflációs politika, leszögezte: van, az árstop is ennek a része. A fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzdelemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb - vélekedett.
Szatmáry Kristóf (Fidesz) kérdésére elmondta, hogy folynak a tárgyalások Brüsszellel a helyreállítási alap pénzeiről, optimista ebben a kérdésben. Hozzátette: a magyar adófizetők pénzéből eddig már 300 milliárd forint értékben finanszíroztak elő a pénzek visszatartása által érintett programokat.
A képviselők 12 igen, 3 ellenszavazat mellett támogatták Varga Mihály pénzügyminiszteri jelöltségét.

Borítókép: Varga Mihály pénzügyminiszter-jelölt beszél meghallgatásán az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén az Országházban 2022. május 19-én. Fotó: MTI/Kovács Tamás

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában