Történelmi kalandozások Árpád vezér nyomában

Árpád fejedelem személye és kora hosszú ideje foglalkoztatja a magyar történetkutatást. Sokan éveket áldoznak az életükből annak kiderítésére, hogy hol lehet a magyar történelem egyik legfontosabb vezetőjének nyughelye.

A kérdés Szörényi Levente Kossuth-díjas és Erkel Ferenc-díjas zeneszerző fantáziá­ját is megmozgatta, a művész évek óta tartó kutatásokat folytat a Pilisben található Holdvilág-árokban. A rejtélyt azonban mindmáig nem sikerült megoldani, pedig az legalább másfél évszázadra visszamenően foglalkoztatja a profi és amatőr kutatókat. A több mint 900 oldalas Árpád Kódex ebbe a nagy munkába nyújt betekintést.

A Kozsdi Tamás szerkesztésében összeállított kötet a valaha megjelent legátfogóbb gyűjtemény az első magyar királyi dinasztia őséről.

A hét könyvből és 16 tanulmányból összeálló mű a nagy fejedelem korába röpít vissza. A hazatérés, s nem a honfoglalás korszaka ez Kozsdi szerint, ezért a kötet első nagy fejezete is A hazatérő magyarság címet viseli.

Ebben a részben kapott helyet Kerékgyártó Árpád Magyarország államélete a vezérek korában című, 1859-ben megjelent munkája is, amelyben a történész jelzi, hogy a szoros hun–magyar rokoni kötelék miatt a magyarokra nem mint „országragadozókra”, hanem mint az őseik után őket megillető örökség visszaszerzőire kell gondolnunk, ez ugyanis még Anonymus gesztájából is leszűrhető.

A kötet második nagy fejezete tartalmazza az Árpád sírjának kutatásával foglalkozó munkákat. A vezér sírhelyéről a 19. század közepétől fokozott érdeklődés mellett jelentek meg különböző terjedelmű munkák, cikkek, cikksorozatok és elméletek.

A téma külön érdekessége, hogy nagyon kevés alapforrásból tudtak a kutatók kiindulni, illetve hogy a hatalmas, sok évtizedes ráfordított energia, idő és munka ellenére a fejedelmi nyughelyet a mai napig senki sem találta meg.

A kutatók sokszor egymásnak ellentmondó vélekedéseit, érveléseit megismerve a mai gondolkodók talán új ötletekre, megoldásokra juthatnak az Árpád Kódex segítségével, amely az elmúlt évben megjelent Atilla Kódex testvérkötetének számít.

Borítókép: Árpád vezér ábrázolása a Feszty-körképen