Újraalkotják a honfoglalás kori vezér aranyszablyáját

A honfoglalás kori leletegyüttes egy véletlen folytán került elő közel száz éve a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Geszteréden. A kutatók szerint egyik vezérünk nyugodhatott a sírban.

1927. május 4-én a gyerek Balázs János bojtárként disznókat őrzött a községtől északra, és felfigyelt rá, hogy az állatok fénylő fémtárgyakat túrnak elő a földből. Aranyozott ezüstveretek, arany- és ezüstlemezek, egy díszes szablya maradványai, állati és emberi csontok is előbukkantak.

A leletek nagy része a disznók pusztításának esett áldozatul, majd a község lakosai is rávetették magukat a kincsekre. A birtok tulajdonosa, Geszterédi-Goldstein László csak este értesült a bojtártól a leletről, és gyors gyűjtést végzett a helyszínen, majd igyekezett visszaszerezni, amit elvittek, és szólt a nyíregyházi múzeum igazgatójának. A néprajzkutató Kiss Lajos május 8-án már csak néhány apró veretet és egy ezüstlemezt talált a helyszínen.

A geszterédi leletegyüttes legszebb darabja, az aranyszablya díszes aranyvereteivel világhírűvé vált a régészek körében. A 2015-ben alakult Geszterédi Aranyszablya Társaság ezért tavaly úgy döntött, elkészítteti a hiteles mását. A pengéjét Szabó István kovácsra bízták, a veretek újraalkotását pedig a 31 éves Strohmayer Ádám cizellőrre, aki a honfoglalás kori leletek rajongója.

– Először középiskolásként láttam a geszterédi leletet a Magyar Nemzeti Múzeumban. Olyan sokat időztem a tárlaton, hogy a teremőr megkérdezte, ne hozzon-e egy pohár vizet, mert ki fogok száradni. A megszállottságom azonban korábbról gyökeredzik. Nyolcéves voltam, amikor farsangra édesapámmal kihajtogatott kenőcsöstubusból tarsolylemezt készítettünk a honfoglaló jelmezemhez. Már akkor eldöntöttem, hogy ötvös vagy régész leszek – mesélte lapunknak Strohmayer Ádám, miközben az aranyszablya rézszerelékes előtanulmányának díszein dolgozott. Azt is elárulta, hogy cizellőri szárnybontogatása elején sokat tanult Szabó Istvántól, sok közös alkotásuk készült, egyszer már a geszterédi aranyszablyát is elkészítették önszorgalomból, az akkor fellelhető adatok alapján.

Strohmayer Ádám 2011-ben szerezte meg cizellőri szakképesítését, ő az utolsó, aki ilyen bizonyítványt kapott az országban, mert utána megszűnt ez a képzés. Húszéves hagyományőrző múltja is van, így egészen új megközelítésből is tanulmányozhatta és kutathatta az aranyszablyát, majd elkészítette a rekonstrukciós tervrajzát. Az addig is világhírű szablyáról ő bizonyította be, hogy sokkal díszesebb volt, mint korábban gondolták.

Nem volt könnyű dolga, amikor kutatásba kezdett, hiszen a szablyából csak töredékek maradtak fenn, pengéje mára teljesen megsemmisült. Egyetlen mankója néhány közel százéves fekete-fehér fénykép volt, amelyeken a három darabba tört és erősen rozsdamarta penge látható. Más korabeli szablyákat vett alapul a terv elkészítése során.

– Az ilyen jellegű rekonstrukciós munka nagy alázatot követel, nem lehet rutinból dolgozni. Az eredeti tárgyat készítő mester kezére jellemző rajzi és szerszámhasználati stílusjegyek megismerése és elsajátítása sok időbe és kísérletezésbe telik, viszont rengeteget lehet tanulni belőle. Nagy előnyömre váltak a régészeti tanulmányaim a kutatásban, hiszen a rekonstrukció elkészítésénél törekedni kell arra, hogy ne csak korabelinek tűnjön, hanem megfeleljen a tudományos szempontoknak is. Kell egy általános kép a korszakból ismert hasonló leletekről, ismerni kell a tárgy funkcióját, mert sok esetben az határozza meg az arányokat és a szerkezetet. Az előkészületek egyébként több időt vesznek igénybe, mint maga az elkészítés – tette hozzá Strohmayer Ádám. Elmondta,

a munkát nehezíti, hogy a leleteket nem hozzáértő tárta fel, így a szablya számos része a lelkesen gyűjtögető falusiaknál maradhatott.

A honfoglalás korabeli és a napjainkban alkalmazott cizellőri munkamódszer között nincs érdemi különbség – tudtuk meg a szakembertől. Az anyaghasználatnál is ügyelnek rá, hogy autentikus legyen, a szablya pengéje acélból, a hüvelye és a markolata keményfából készül, utóbbira rájabőr bevonat kerül, amelynek remek a fogása és jó nedvszívó. A szablyaellenző (keresztvas) bronzból, a koptató ezüstből készül, a markolatot és a hüvelyt részlegesen borító többi díszítőelem pedig 18

karátos aranyból. Reményeik szerint az aranyszablya hiteles másolata idén ősszel elkészül, a nyíregyházi Jósa András Múzeumban, az eredeti maradványai mellett lehet majd megcsodálni.