Megjelent Pataki Ági önéletrajzi kötete

PATAKI ÁGI a hetvenes évek elején egy véletlennek köszönhetően került be Rotschild Klára híres szalonjába manökennek, majd a Fabulon cég reklámarcaként szerzett országos ismertséget.

Ikonikus fotókon, reklámokban szerepelt, generációk bálványává vált, ő volt az első sztármodell Magyarországon.

Később új dolgokba kezdett, két divatüzletet is sikerrel működtetett a Váci utcában, majd egy újabb váltás után filmproducerként kezdett dolgozni, amellyel többek között a legmagasabb állami elismerést, a Balázs Béla-díjat is elnyerte.

Hogyan lehet valakiből országosan ismert modell, később sikeres ruhaüzlet-tulajdonos, majd nemzetközileg is díjazott filmproducer? Mi a titka a ma is tervekkel teli Pataki Áginak, miképpen tudott ennyiszer megújulni és váltani, ennyi különböző területen sikeres lenni? Rugalmasság, nyitottság, önismeret, céltudatosság?

A Nyitottan a világra egy rendkívül izgalmas életút története és egy váltani, változni tudó, fáradhatatlan nő portréja, akinek életismerete, bölcsessége és derűje mindannyiunk számára üdítő és inspiráló példa lehet.

Részlet a könyvből:

Még abban az évben Magyarországon járt egy chilei kormánydelegáció, akiknek a hölgy tagjait rám bízták, hogy szervezzem meg a programjukat. Megmutattam nekik a város nevezetességeit, ezen kívül egyetlen olyan hely volt Magyarországon, amelyik illett egy ilyen rangos társaság ladies programjába: a Clara Szalon.

Rotschild Klára nagy múltú divatüzlete, a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utca 12. szám alatt működött, és szokatlanul magas minőséget képviselt a szocializmusban. Rendszeresen jártak ide hazai és külföldi diplomatafeleségek, törzsvendég volt Kádár Jánosné és Tito felesége is. Színésznők, orvosok, jogászok öltözködtek innen, például Váradi Hédi, Psota Irén, Halász Jutka vagy Fischer Annie zongoraművész, Kovács Margit keramikus.

Rotschild Klára nagy múltú divatüzlete, a Különlegességi Női Ruhaszalon a Váci utca 12. szám alatt működött, és szokatlanul magas minőséget képviselt a szocializmusban. Rendszeresen jártak ide hazai és külföldi diplomatafeleségek, törzsvendég volt Kádár Jánosné és Tito felesége is. Színésznők, orvosok, jogászok öltözködtek innen, például Váradi Hédi, Psota Irén, Halász Jutka vagy Fischer Annie zongoraművész, Kovács Margit keramikus.

A szalon évente kétszer, tavasszal és ősszel nagy divatbemutatót tartott különböző elegáns helyeken, legtöbbször a Gundelben, néha a Gerbeaud-ban vagy valamelyik luxusszállodában. Ezen kívül a Váci utcai üzletben év közben is tartottak kisebb, úgynevezett szalonbemutatókat. Ilyenkor a meghívott vendégek egy nagy kanapén ülve szemlélhették meg a három-négy modell által bemutatott kollekciókat.

Elmentem a Clara Szalonba, és megrendeltem (állami megrendelés keretében természetesen) a chilei diplomatafeleségeknek egy ilyen szalonbemutatót. Amikor

vendégeimmel megjelentünk a kitűzött időpontban, kiderült, hogy aznap egy modell hiányzik, valamiért nem tudott eljönni. Rotschild Klári néni rám mutatott, és a

maga jellegzetes sipító hangján felkiáltott: – Próbáljuk ki ezt a kislányt! Nekem jó viccnek tűnt, hogy a hiányzó modell helyére beugorjak. Beöltöztettek, és saját vendégeimnek bemutattam a ruhákat. Jól sikerülhetett a dolog, mert a bemutató végén Klári néni ismét sipítozni kezdett: – Nekem ez a kislány kell próbakisasszonynak!

Na, én ezen halálosan megsértődtem, ugyanis azt hittem, a próbakisasszony az afféle próbababát jelent. Hogy rajtam akarják próbálni a ruhákat, amelyeket aztán az igazi manökenek – vagy ahogy akkor mondták: manekenek – mutatnak be a kifutón. Eszem ágában sem volt ilyesmi, ennél azért többre tartottam magamat. Azonban hamarosan kiderült, hogy Klári néni az igazi manökeneket hívja próbakisasszonynak.