Digitális okoseszközökkel és eredeti Erkel-relikviákkal bővült a gyulai Erkel Ferenc Emlékház

L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója pénteken a gyulai kiállítóhelyen elmondta, a nemzeti múzeum állandó tárlatának megújítása mellett 

két nagy célt tűztek ki a közelmúltban: tudatosítsák, hogy a kultúra támogatása, a magán mecenatúra polgári erény; és hogy a következő parlamenti ciklusban induljon meg a vidéki múzeumok átfogó fejlesztési stratégiájának kidolgozása. 

Ebben a Nemzeti Múzeum partner kíván lenni, ezt kívánja meg az alapító okirata is - fogalmazott.

Hangsúlyozta, a gyulai kiállítóhely fejlesztése példaértékű, hiszen folyamatosan fejleszteni kell a múzeumi tartalmat, úgy, hogy azzal a fiatalokat is meg lehessen szólítani, ami "nagy kihívás".

Kijelentette, a vidéki múzeumok a helyi identitás őrzői és a "lokalitások felértékelődését jelentik, amire a globális térben szükség van".

L. Simon László aláhúzta, az Európai Unióban Magyarország fordítja a legtöbb forrást a kultúrára.

Kovács József (Fidesz), Békés megye 3. választókörzetének országgyűlési képviselője emlékeztett, a békési fürdőváros nagy hangsúlyt fektet híres szülötte emlékének őrzésére, a közelmúltban felújították az Erkel-teret és a zeneszerző szobrát is.

Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester felidézte, az Erkel Ferenc Emlékház jogelődje úgy jöhetett létre, hogy Mogyoróssy János 1868-ban a köz javára felajánlotta több mint ezer darabból álló gyűjteményét. Hangsúlyozta, az önkormányzat elkötelezett a múzeumok fejlesztése, a gyűjtemények minél élményszerűbb gyarapítsa mellett.

Az Erkel-emlékház kiállítása egy mesterséges intelligencián alapuló okostükörrel, valamint egy zenélő paddal bővült, továbbá a tárlatban eddig is szerepelt interaktív eszközöket cserélték modernekre, a tartalmukat pedig látványosabbra és az eddiginél is áttekinthetőbbre.

Az okostükör Temesváry János, az Erkel Nonprofit Kft. műszaki vezetőjének fejlesztése, amelyet karmesteri kézmozdulatokhoz hasonló mozgással vezérelhetnek a látogatók. Ezzel Erkel Ferenc szülőháza az Almásy-kastély és a vár után a harmadik olyan kiállítóhelye a városnak, ahol interaktív eszköz segíti az élményalapú információ átadást.

A fejlesztést a Kubinyi Ágoston Program 8 milliós és az önkormányzat 900 ezer forintos támogatásával valósították meg.

Az átadást követően a látogatók megtekinthetik azt az ötven drágakővel díszített aranykoszorút (Bartsch Gusztáv ötvösmester 1888-as alkotása), amelyet Erkel Ferenc ötvenéves karmesteri jubileumára kapott a nemzettől.

A városi legenda szerint a gyulai múzeum értékes tárgyait a város 1944-es szovjet megszállásakor a városházára menekítették. Bár a szovjet katonák a páncélszekrényt felfeszítették, és annak tartalmát magukkal vitték, a színarany koszorút tartalmazó cipősdobozhoz azonban - amely nem fért be a trezorba, és emiatt azt a páncélszekrény tetejére rakták - nem nyúltak. Az ócska skatulya fel sem tűnt a megszállóknak, az ereklye így maradt meg érintetlenül a gyulai múzeum tulajdonában.

Ezen kívül a tárlatba került a zeneszerző 1849. január 1-jei keltezésű kéziratos kottája is, ezt Marczibányi Mária emlékalbumába jegyezte le. A kéziratot 2018-ban vásárolta meg a gyulai múzeum.

Különlegességét a dátum adja: a szabadságharc közepén Erkel nem volt aktív a komponálásban. Jelentős a rövid szerzemény a műfaja okán is: Erkel Ferenc munkásságában rendkívül ritka a dal. Érdekessége még, hogy - bár a 1970-es években Bónis Ferenc zenetörténész eredetinek minősítette, tehát a zenetörténész szakma tudott a létezéséről - a gyulai múzeumba kerülését megelőzően sehol sem publikálták, így szélesebb körben nem is volt ismert.