2023.07.24. 14:02
Hagyományok Háza a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban
A Kriza János Csűr, amelynek programja a Hagyományok Háza és az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány támogatásával és közreműködésével jöhetett létre, fiatal muzsikusok népzenei koncertjeivel, tánc- és énektanítással, élőszavas mesemondással, kézműves-foglalkozással és hajnalig tartó táncházzal várta az odalátogatókat. A fogadtatást a program szakmai felelőse, Pál István Szalonna foglalta össze.
A Hagyományok Háza is jelen volt a Kárpát-medence egyik legnagyobb összmagyar találkozóján
Forrás: Farkas József/Hagyományok Háza Hálózat
Nagy sikerrel ért véget szombaton a 32. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A Hagyományok Háza Kriza János Csűrje idén is a rendezvény egyik legfontosabb helyszíneként mutatkozott be.
Keddtől szombatig tartottak a programjaink, s egy nagyon színes palettát sikerült a hallgatóság elé tárni
– ismertette Pál István Szalonna, majd hozátett, hogy:
ezen az autentikus népzenére és a saját kultúránkra összpontosítottunk.
Szombaton a csángó napot tartottak, amelynek programját Nagy Bercel állította össze gyimesi és moldvai csángók közreműködésével. A hagyományőrzők együtt muzsikáltak és táncoltak a Kárpát-medencéből és a diaszpórából érkezett fiatalsággal. A korábbi napokon – a Magos Együttes fellépésével – Székelyföldre látogathattak a résztvevők. A Nyárádmente és Kalotaszeg táncaihoz a talpalávalót a Bekecs Zenekar és a Tokos Zenekar húzta. A Heveder Zenekar, a Szászcsávási Zenekarral, az őrkői cigánytáncosokkal kiegészülve muzsikált.
A Szalonna és bandájával mi is felléptünk, s kárpátaljai táncosokkal muzsikáltunk együtt
– mondta a program szakmai felelőse.
Forrás: Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány
Nem véletlenül, hiszen a tábor jelmondata a ’Béke ideje’ volt.
A napokra visszatekintve az volt a fantasztikus, hogy miközben az új Csűrben a programjaink – a táncháztól a koncertekig, előadásokig – hajnal kettőig dübörögtek, ezután a zenekar még kivonult, s minden reggel négyig-hatig zenélt, és az emberek pedig velük énekeltek. Felesleges szavak nélkül, összekapaszkodva tették mindezt: megszólalt a kalotaszegi hajnali, az A csitári hegyek alatt című népdal, s Kossuth-nóták is felcsendültek
– emlékszik vissza a táborra Pál István Szalonna.
Az együttlét varázsa és a mindenen áthatoló szeretet fogadta programjaikat.
A fellépők Erdélyből, Vajdaságból, Felvidékről és az anyaországból érkeztek, s a táborozók is az egész Kárpát-medencéből és a diaszpórából látogattak a helyszínre.
Igen, találkoztam az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Japánban, Dél-Amerikában és Angliában élő honfitársaimmal is, a hazaszeretet vonzotta ide őket
– avatott be a program szakmai felelőse.
Külföldiek is megjelentek, akiknek a tábor újdonságot jelentett. A csűrben a tizenéves fiatal együtt ropta a táncot a nyolcvanéves hagyományőrző bácsival. Román vendégeket is fogadtak a táncházakban, akik rendkívül élvezték az ottlétet.
Valóban, hisszük, hogy a népművészet homogén folyamat: ha egy kalotaszegi, mezőségi faluban románok, s magyarok éltek, táncoltak, mulattak együtt, akkor a táncrendben is e sokszínűség jelenhetett meg. Tisztelettel tekintünk a velünk együtt élő nemzetek kultúrájára, amit a hagyomány részének tekintünk. Ez a dolgunk, hogy megmutassuk: lehet békességben, széthúzás nélkül is élni, elfogadva a másik kultúráját, de ugyanakkor büszkének lenni saját hagyományainkra.
– összegezte a program szakmai felelőse, Pál István Szalonna.
