2023.08.28. 22:45
Kövér László: a legerősebb szellemi önvédelmi fegyver az emlékezet
A Manasz kirgiz őseposz útja bizonyítja, hogy megőrizhetjük az emlékezetet, ha megtartjuk a közösséget, és megőrizhetjük a közösséget, ha nem engedjük el az emlékezetet – fogalmazott Kövér László Lakiteleken, a Hungarikum Ligetben.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke (k), Szujunbek Kaszmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára (b), Szultan Raev, az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy főtitkára (j), a második sorban Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke (j) és Lezsákné Sütó Gabriella, a Hungarikum Liget ügyvezető igaztatója (j2) érkezik Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségére Lakiteleken 2023. augusztus 28-án
Forrás: MTI
Fotó: Ujvári Sándor
Szajakbaj Karalajev, a Manasz kirgiz őseposz énekmondójának szoboravató ünnepségén az Országgyűlés elnöke elmondta:
az emlékezet közös értékeket és ezáltal közösségeket teremt, egymás mellé ülteti az embereket, és összekapcsolja a nemzedékeket.
Kövér László szerint
ha egy nép ezer esztendőn keresztül, hosszú ideig írásbeliség híján szájhagyomány útján énekmondó hősei által, nemzedékről nemzedékre képes megőrizni ősi eposzát, akkor az a nép nagyhatalomnak nevezhető: az emlékezet nagyhatalmának
– fogalmazott.
Hangsúlyozta:
ez a nagyhatalom mindenkit, aki találkozik vele, arra késztet, hogy tisztelettel magába fogadja az emlékezet szenvedélyét
– tette hozzá.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI
Mint mondta:
erre a szenvedélyre mindenkinek nagy szüksége van és lesz, különösen a világ nyugati felén, ahol az emlékezetgyilkolásnak már neve is van, cancel culture-nak, azaz eltörlés kultúrának nevezik
– fogalmazott.
A házelnök szerint ez a szellemi merénylet szét akarja bontani a közösségeket magányos és ezért könnyebben uralható egyedekre.
A régi történeteket előbb meghamisítja, aztán elhallgatja, majd a tudatipar kifinomult, ugyanakkor brutálisan hatékony eszközeivel újakat ír az agyunkba
– tette hozzá.
Kövér László kiemelte:
a legerősebb támadó szellemi fegyver a hagyományok elpusztítása, a kultúra értékeinek lerombolása és relativizálása, – vagy ahogy mostanában mondják – új kontextusba helyezése
– tette hozzá.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta:
a magyarok és kirgizek számára őseik kultuszának mély, közös gyökerei vannak,
hiszen a magyarok a kereszténység felvétele előtt, illetve a kirgizek az iszlámra térésüket megelőzően ugyanazon közös közép-ázsiai ősvallást, a tengrizmust gyakorolták, amelynek az ősök tisztelete rendkívül erős mozzanata volt.
Mint mondta:
Szajakbaj Karalajev szobra hirdesse mindenkinek Magyarországon, hogy a távoli Keleten él egy rokonunk, a kirgiz nemzet, amely megmaradt, mert megőrizte az emlékezetét, megőrizte nemzeti eposzát, a Manaszt, amely a következő ezer évben is megőrzi a kirgiz nemzetet
– fogalmazott.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI / MTI Fotószerkesztőség
Szuiunbek Kasmambetov, a Kirgiz Köztársaság államtitkára arról beszélt, hogy népüknek a Manasz egyfajta enciklopédia, egyfajta államtörvény, amely a kirgiz nép történetét, tradícióit rögzítette. Az ebben leírtakat a mai kor kihívásaival szemben nemcsak meg kell őrizniük, de tovább is kell örökíteni a következő generációknak.
Mint mondta:
Szajakbaj Karalajev kirgiz énekmondó első külföldi szobrának magyarországi felavatása tovább erősíti a magyar és kirgiz nép közötti, már eddig is sokrétű kapcsolat fejlődését.
Külön köszönetét fejezte ki, hogy a szobor avatását a Kirgiz Köztársaság függetlenségének napjához, augusztus 31-éhez közeli napon tartották.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Népfőiskola Alapítvány kuratóriumának elnöke elmondta: a
Hungarikum Ligetben, a Szent István kápolna előtti téren kialakított keresztény panteonban kaptak helyet a huszadik század magyar főpapjai, vértanúi és hitvallói. A Kölcsey-ház előtti nemzeti panteon pedig azoknak ad helyet, akik Lakitelek szellemiségét formálták az elmúlt évtizedekben.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI
Hangsúlyozta: az egykori avar települést benépesítőknek emléket állító ősök sírja körül pedig már formálódik a magyarokkal rokon népek panteonja. Olyan személyiségek szobrai kapnak itt helyet, akik valamilyen formában meghatározták az adott nép történelmét, gondolkodását, akár a helyét a világban. Az első szobor Ibrahim Abaj Kunanbajuli kazah költő mellszobra volt.
A lovarda, a jurtatábor és az ősök sírja által határolt terület sajátos környezetet teremt a Manasz énekmondójának is
– tette hozzá.
Szultan Raev, az ankarai központú Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet, a Türksoy főtitkára arról beszélt, hogy a szoboravató ünnepség a magyarság és a több ezer kilométerre élő kirgiz nép közös gyökereit, történelmét és sorsát idézi fel.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI
Hangsúlyozta:
a két nemzet gyökerei nem szakadnak szét, egy napon újra egyesítik a népeiket.
A szobrot történelmi emlékműnek nevezte, amely a magyarok tiszteletének jelképe a kirgiz nép felé.
Csáji László Koppány, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének igazgatója arról beszélt, hogy a magyaroknak nagyobbat dobban a szívük, amikor egy olyan történetet hallanak a lovas nomád világról, mint a Manasz, amely az összefogás, a hazatalálás és a haza megtartásáról szól.
Fotó: Ujvári Sándor / Forrás: MTI
Az igazgató szerint a kirgiz hőseposz olyan ablakot nyit a lovas nomád világra, amely a régészeti leleteknél sokkal élőbb, a történeti forrásoknál sokkal igazabb, hiszen ezt maguknak írták, hagyományozták, évezreden keresztül megőrizve azt a tudást, ami alapja a kirgiz nép bölcsességének és értékrendjének.
Ezt a lovas nomád világot tekintik a magyarok is eredetük gyökérrendszerének, innen származik a kirgiz és a magyar nép is
– tette hozzá.
Szajakbaj Karalajev bronz mellszobrát Lantos Györgyi szobrászművész készítette el.
A kirgiz hagyományban a Manasz című eposztrilógia foglalja el a fő helyet. Az eposzokat előadó énekeseket manasz-énekesnek, kirgiz nyelven manaszcsinak nevezik. Szajakbaj Karalajev 1894-ben az Issyk-Kul régióban született. Kiváló memóriája volt, és jól ismerte a kirgiz nemzeti folklórt. Kirgiz folkloristák 1935 és 1937 között jegyezték le tőle saját Manasz-trilógia variánsát, melyeket ő további epizódokkal egészített ki. Ez hússzor több mint az ógörög Iliász és az Odüsszeia. Ezért nevezték Szajakbájt a közép-ázsiai nomád világ Homéroszának.
