2023.09.27. 10:17
Ismét elhangzik a zene világnapján Mahler monumentális műve az Operaházban
Az idén is elhangzik vasárnap, a zene világnapján Mahler monumentális VIII. szimfóniája, az Ezrek szimfóniája a Magyar Állami Operaházban. Az Opera együtteseiből és szólistáiból álló, csaknem 300 fős előadói gárdát Hollerung Gábor dirigálja.
A Magyar Állami Operaház 2020-ban tette azt a vállalását, hogy a zene világnapja alkalmából minden évben október 1-jén előadja Gustav Mahler grandiózus VIII. Ezrek szimfóniáját
Forrás: Magyar Állami Operaház
Fotó: Berecz Valter
A Magyar Állami Operaház 2020-ban tette azt a vállalását, hogy a zene világnapja alkalmából minden évben október 1-jén előadja Gustav Mahler grandiózus VIII. Ezrek szimfóniáját – olvasható a dalszínház MTI-hez kedden eljuttatott közleményében.
Mint írják, tavaly óta a Magyar Állami Operaház ad helyszínt a kivételes zeneműnek, amelynek vezényletére a dalszínház minden évben más-más elismert karmestert kér fel.
A Magyar Állami Operaház csaknem 100 fős zenekarát, mintegy 150 fős énekkarát (karigazgató: Csiki Gábor), 50 fős gyermekkarát (karvezető: Hajzer Nikolett) és nyolc szólistáját az idei évben Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas karmester, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója dirigálja.
Az est szólistái Celeng Mária, Brassói-Jőrös Andrea, Sáfár Orsolya, Szántó Andrea, Farkasréti Mária, Horváth István, Haja Zsolt és Palerdi András.
Az Opera az idei évben kivételesen már második alkalommal adja elő az 1910-ben Münchenben több mint ezer közreműködővel bemutatott darabot. Július 8-án a veszprémi Gyárkertben háromezer néző előtt szólalt meg a szimfónia a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat kiemelt komolyzenei eseményeként.
Fotó: Csibi Szilvia / Forrás: Magyar Állami Operaház
Gustav Mahler VIII. szimfóniája hatalmas léptékei ellenére alapjaiban kamarazenei ihletettségű kéttételes mű, amelynek előadói apparátusát a szerző azért duzzasztotta óriásira, hogy muzsikájában a teljes univerzumot megidézhesse – olvasható az ismertetőben.
Mint írják, az őszinte derűt árasztó alkotás első tétele a teremtő lelket dicsőítő Veni, Creator Spiritus kezdetű, jellemzően pünkösdkor énekelt középkori latin himnusz, míg a második tétel Goethe Faustjának zárójelenete. A két magasztos hangulatú tétel az égi boldogság beteljesülését, a szeretet megváltó erejét dicsőíti.
A szimfóniát különböző énekes művekkel – dalciklussal, motettával, kantátával, oratóriummal – ötvöző darabot optimista kicsengése és fennköltsége okán nem véletlenül szokás egy hasonlóan grandiózus műhöz, Beethoven IX. szimfóniájához hasonlítani – emelik ki a közleményben.
