2024.01.22. 19:35
Január 22: a magyar kultúra napja (videó)
1989 óta január 22-én ünnepeljük a magyar kultúra napját annak emlékére, hogy a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon fejezte be a Himnuszt.
Szanyi Bettina énekes és Deák Juli fuvolaművész a magyar kultúra napja alkalmából Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa, a Nemzeti Tehetség Központ és a Szent Mihály Plébánia által közösen szervezett Talentum Hungaricum című koncerten 2024. január 21-én
Forrás: MTI
Fotó: Kiss Gábor
Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le.
A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő „a Magyar nép zivataros századaiból” alcím nélkül, de 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, és több mint száz év lappangás után, 1946-ban került az Országos Széchényi Könyvtár birtokába, a Hymnus tintamarás miatt megsérült kézirata két lapon található. (A Himnusz regényes történetét bemutató weboldal két éve készült el.)
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg.
Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zeneszerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbudai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátásakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadságharc leverését követő elnyomás időszakában aztán – mondhatni közmegegyezéses alapon –
a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága.
A Himnuszt hivatalosan csak az 1949. évi pártállami alkotmányt alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
A 2012. január elsején hatályba lépett Alaptörvény I) cikke is kimondja: „Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével”.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint „ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa 1988. december 29-én határozott a magyar kultúra napjának megtartásáról, a rendezvényekre először 1989 januárjában került sor.
Az Országgyűlés 2022 decemberében hivatalosan is a magyar kultúra napjának nyilvánította január 22-ét.
Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak.
E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrával, továbbá – 1993 óta – az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, köztük a könyvtári és közművelődési szakmai díjakat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Kultúra Lovagja címét, Kolozsvárott pedig a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
Jubiláló művészeit köszöntötte az OperaJubiláló örökös tagokat köszöntöttek az idén 140 éves Magyar Állami Operaházban, ahol az intézmény ünnepi kiadványairól, az induló Marton Éva operastúdióról és az elmúlt év eredményeiről is beszámoltak a magyar kultúra napján. Ókovács Szilveszter főigazgató a hétfői eseményen köszöntötte Szinetár Miklóst Erkel színházi rendezői debütálása 65., Pászthy Júliát operaházi énekesi bemutatkozása 50. és Molnár Andrást operaházi énekesi bemutatkozása 45. évfordulója alkalmából. Molnár Andrást Szumrák Vera balettművésszel és Misura Zsuzsa operaénekessel együtt kerek születésnapja alkalmából is felköszöntötte a főigazgató.  Fotó: MTI Fotószerkesztőség/Máthé Zoltán / Forrás: MTI Ókovács Szilveszter elmondta: az Operaház idén ősszel ünnepli megnyitásának 140. évfordulóját, amelynek alkalmából többek között ünnepi társulati ülést tartanak, az Opera örökös tagjait bemutató kiadvánnyal és a felújított Operaházról szóló fotóalbummal is készülnek. Megújul és bővül az Opera DigiTár online adatbázisa, amelyben az elmúlt 139 évad csaknem 60 ezer előadása és mintegy hétezer művész pályája kutatható. Megjelentetik Marton G. Zoltán A Császárné szolgálatában című önéletrajzának második kötetét is, amely Marton Éva férjének szemszögéből 1990-től a közelmúltig dolgozza fel a szoprán pályáját. Könyvtári és közművelődési szervezeteket díjaztakKönyvtári és közművelődési szervezeteket díjaztak a magyar kultúra napján – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-vel. Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkár és Szentmártoni János művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkár átadta a minősítő pályázaton részt vett közművelődési és könyvtári szervezeteknek a miniszteri elismeréseket a magyar kultúra napja alkalmából. A közleményben Závogyán Magdolnát idézik, aki ünnepi beszédében kiemelte: a kultúra befektetés, megtérülése nem kevesebb mint a nemzet fennmaradása. A Kulturális és Innovációs Minisztérium minden évben értékeli azokat a pályázatot benyújtó könyvtárakat és közművelődési szervezeteket, amelyek, magas színvonalú, minőségi munkát végeznek. Závogyán Magdolna a Pannonhalmi Főapátságban tartott díjátadó ünnepségen hangsúlyozta, hogy aligha található méltóbb helyszín az ünneplésre, mint a 800 esztendős Pannonhalmi Bazilika, mely a kereszténység bástyája. Törökországban is elkezdődött a magyar-török kulturális évad programsorozataA magyar kultúra napjához igazítva január 21-én és 22-én a Pannon Filharmonikusok isztambuli és ankarai hangversenyével indult útjára Törökországban a magyar-török kulturális évad 2024. programsorozata – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) hétfőn az MTI-vel. Mint írták, az ezerötszáz férőhelyes isztambuli Atatürk Kulturális Központban Liszt Ferenc és Bartók Béla művei mellett Adnan Saygun török zeneszerző művét mutatta be a nemzetközi ismertségű szimfonikus zenekar. Szólót énekelt Schöck Atala és Molnár Levente. A közleményben idézik Hoppál Pétert, a Magyar-Török Kulturális Évad előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztost, aki köszöntő beszédében azt mondta: két különleges estét ünnepelnek közösen a magyar és török kultúrakedvelők, hiszen útnak indul az a száz magyar kulturális programból álló, egyéves rendezvénysorozat, amellyel Magyarország és a Török Köztársaság diplomáciai kapcsolatainak centenáriumát ünnepeljük. Ezzel párhuzamosan Magyarországon a török kultúra kincsei mutatkoznak be egész évben. |
A magyar kultúra napján Sonkodi Rita festőművész kiállításán jártam a jövő magyar művészeivel - írta közösségi oldalán Novák Katalin köztársasági elnök.
