Csodaszerek és gyógyszerek az internetről: tisztázzuk a tévhiteket!

A felnőttek körében igyekszik a betegségekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos tévhiteket eloszlatni a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság több mintaelőadása; az idei az antibiotikumokra koncentrál, és szeptemberben mutatták be (a gyógyszerészek világnapjához kapcsolódóan), a szakemberek elérhetik az interneten – közölte érdeklődésünkre dr. Bácskay Ildikó, a Debreceni Egyetem Gyógyszerésztudományi Karának oktatási dékánhelyettese, a társaság továbbképzési titkára és a program koordinátora. (A társaság egy másik programja a középiskolásoknak szól, erről írtunk korábbi cikkünkben – a szerk.)

A következmények kezelése

– Amikor tévhitekről beszélünk, legelőször a betegek öngyógyszerezését kell megemlíteni. Valaki tapasztal magán valamilyen tünetet, és kigondolja, hogyan kell azt kezelni. Jobb esetben a patikába megy, ahol szakembertől kap segítséget, rosszabb esetben pedig az internetet kezd böngészni, ahol rengeteg, nem mindig megbízható információt talál. Még rosszabb esetben pedig a netről rendel is magának valamilyen gyógyszert, étrend-kiegészítőt – vázolta Bácskay Ildikó. Hozzátette: az Európai Unióban évente mintegy 80 milliárd euróra becsülik a mellékhatások miatti egészségügyi többletköltséget, amelynek egy része az öngyógyítók által elkövetett hibákból (mérgezés, túladagolás, mellékhatások) fakad, mivel a következményeket sokszor a kórházakban szükséges gyógyítani.

Sokféle félelem

A leggyakoribb hibák közt említette, amikor a szülő a gyermeknek a torokfertőtlenítő cukorkát nyakra-főre adja, holott – habár ártalmatlannak tűnik – ebben is van hatóanyag, amiből nem szabad akármennyit bevenni. Továbbá, aggódó anyukák hajlamosak a paracetamoltartalmú (fájdalom- és lázcsillapító) gyógyszereket túl­adagolni, amivel akár súlyos májkárosodást is okozhatnak a gyermeküknek. Az öngyógyítók gyakran nem tudják, mekkora maximális dózis adható egy szerből, sokszor már csak azért sem, mert lehet, hogy ugyanazt a hatóanyagot más néven többféle készítményben is szedhetik – sorolta a hibákat Bácskay Ildikó. – A tévhitek külön kategóriáját alkotja az oltásellenesség, valamint a szintetikus gyógyszerektől és az antibiotikumoktól való indokolatlan félelem.

– Az idősekre kevésbé vagy egyáltalán nem jellemző, a fiatalokra azonban nagyon, hogy az internetről tájékozódnak betegségek ügyében is. Felmérésekből tudjuk, hogy a fiatalok nagyon bizalmatlanok a gyógyszertárak iránt, nem mennek be, mert ott sok idős ember van, furcsa hely, szigorú gyógyszerésszel, ­rossz szaggal találkoznak; a nekik szóló programunk éppen ezen a hozzáálláson próbál változtatni – mondta a szakember.

Hatásos reklámok

Mint kifejtette, a neten böngészve nagyon hatásos reklámokat találunk, melyek arról szólnak, hogy a gyógyszergyári készítmények nem használnak, sőt károsak, helyettük szedjünk természetes eredetű, gyógynövényekből előállított szereket, amelyek mindent meggyógyítanak és mellékhatásuk sincs. Sok hiszékeny ember bedől ezeknek – tette hozzá Bácskay Ildikó. Megjegyezte: a gyógynövénytartalmú szereknek is vannak mellékhatásaik, az antibiotikumokat orvos utasítása mellett sok fertőzésben kifejezetten szükséges szedni, a meghatározott időtartamig.

– A gyógynövényekből megfelelő módon, ellenőrzött körülmények között gyártott termékek is nagyon komoly gyógyhatással rendelkezhetnek. Nem tudhatjuk azonban, hogy az internetről, akárhonnan rendelt szert hogyan állították elő. Gyakran nincs benne a reklámozott hatóanyag, kevesebb van az előírtnál, vagy nem jó a minősége. A szegedi egyetem Farmakognóziai Intézete végez e téren nagyon értékes kutatásokat, és igen rossz tapasztalataik vannak – mutatott rá a gyógyszerész.

Az oktatásban is

– Kellő óvatossággal, megbízható oldalakról lehet akár gyógyszert is rendelni az interneten, de érdemes nagyon bizalmatlannak lenni és szakemberek, gyógyszerészek tanácsát kérni, hogy eligazodhassunk az információrengetegben – figyelmeztetett. – A tévhitek ellen a betegek tájékoztatásával, felvilágosító kampányokkal lehet küzdeni. Elbizonytalanítani őket abban, hogy az öngyógyításuk folyamán nem mindig jól gondolkoznak, s habár nem kell minden enyhe tünettel orvoshoz fordulni, legalább térjenek be a patikába, ahol a szakemberek örömmel nyújtanak segítséget. Fontos lenne beépíteni az oktatásba az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, hogy a gyerek már középiskolás korában lássa, megtanulja például, hová fordulhat enyhe betegség esetén, kellően egészségművelt legyen, értse az orvosa utasításait – magyarázta.

Súlyos betegségek

– A félrevezetésnek súlyos esete, amikor komoly, például daganatos betegségekre kínálnak csodaszert az interneten. Úgy vélem, a hitét senkinek sem szabad elvenni, és ha valaki az orvosi kezelés mellett kiegészítésként otthon alternatív terápiát folytat, az használhat is. Azonban ezt csak addig szabad engedni, míg a házi gyógy­mód nem megy az orvosi kezelés rovására – vélekedett Bacskay Ildikó. Említett egy esetet, amikor egy betegnek a rokonai azt javasolták, egy bizonyos kapszulából naponta háromszor tízet szedjen be, minden alkalommal egy liternyi vízzel együtt. A beteg egyre csak sorvadt, hiszen ennyi víz és gyógykészítmény után már nem tudott enni. Egy másik páciensnél hepatitis C fertőzést diagnosztizáltak, és felajánlották neki az ilyen kórképnél alkalmazott, speciális biotechnológiai úton előállított készítménnyel történő kezelést. Ő azonban visszautasította, méregtelenítő kúrákkal próbálkozott, s mire visszakerült az egészségügybe, már nem tudták megmenteni, pedig a fent említett terápia a hasonló betegek 95 százalékát meggyógyítja.

– Sajnos nincsenek csodaszerek. Érthető, ha valakivel gyógyíthatatlan betegség hírét közlik, és az életét féltve alternatív megoldásokba kapaszkodik. Azért is vonzóak lehetnek ezek, mert az orvosi kezelés sokszor rövid távon nem tud látványos eredményt produkálni – mondta a gyógyszerész, megjegyezve, például a daganatos betegség ma már nem egyenlő a halálos ítélettel, igen magas arányban gyógyítható.

Szőke Tímea

Hamis gyógyszerek a piacon

Bácskay Ildikó kitért a gyógyszerhamisításra is, amit igen komoly problémának nevezett. – A profi hamisítók külsőre tökéletesen le tudják másolni a gyógyszereket, akár a hatóanyagot is beviszik, de az biztosan nem olyan minőségű, mint az eredetinél. Rendszerint nem megfelelő gyártási körülmények között dolgoznak, az alkalmazott segédanyagok minősége és mennyisége gyakran változó. Nyilván az így előállított gyógyszer veszélyes – intett. Mint mondta, a jó hamisítványt is ki lehet mutatni alkalmas analitikai módszerekkel, például röntgennel vagy infravörös sugarakkal, ilyenkor kiértékelhető a nem megfelelő gyártásból származó eltérés. A doppingoláshoz hasonlította a küzdelmet; a hamisítók és az ellenőrök is egyre fejlesztik módszereiket. Szerinte azonban utóbbiak igen jól felkészültek, a megbízható helyről vásároló betegeknek nem kell aggódniuk.