Jóga: belső út és hatékony testfejlesztés

– A jóga egy Indiából származó bölcseleti és mozgásrendszer, mely a hagyomány szerint legalább ötezer éves. Feltételezések szerint az Indus-völgyi civilizáció régészeti leletein, pecsétnyomóin már megjelennek különböző jógapózok, ám képszerű írásaikat eddig még nem sikerült megfejteni. A különböző jógatanok rendszerbe foglalása, és a „klasszikus jóga” kialakulása körülbelül a 2. századra tehető, és a hindu bölcs Patandzsali nevéhez fűződik – kezdte Sajtos Ágnes debreceni jógaoktató.

Kifejtette, a jóga négy fő szellemi vonulata a rádzsa (királyi út vagy klasszikus jóga), a dzsnyána (a megszabadító tudás filozófiája), a bhakti (az odaadó istenszeretet útja) és a karma jóga (az önzetlen cselekvés jógája). A Nyugaton leginkább elterjedt hatha jóga már egy újabb, késő középkorban megjelenő mozgás- és meditációs rendszer, mely elsősorban a testhelyzetek (ászanák), légzőgyakorlatok (pránajáma) és tisztító gyakorlatok (kriják) alkalmazásával segíti a mentális működés kiegyensúlyozását.

A modern alkalmazott jógairányzatok a tradicionális hatha jóga eszközeit használják bizonyos konkrét célok, például az egészségmegőrzés vagy a testfejlesztés elérésére. A gerinc-, a stresszoldó, a női, a kismama- és a gyerekjóga is egy-egy alkalmazott irányzata a jógának.

Testi-lelki harmónia

– Egyik tanáromtól, Németh Gergőtől hallottam ezt a frappáns összegzést, hogy jóga egy van, de ahány oktató, annyi irányzat, és ahány gyakorló, annyi megközelítés létezik – mondta Sajtos Ágnes.

– A jóga egy szellemi út, ám a legtöbben általában egy különleges mozgásformát keresnek, amikor eljönnek az első jógaórára. A legtöbb modern irányzat így a tradicionális hatha jóga mozgásrendszerére épül. Az alkalmazott irányzatok közül az egyik legnépszerűbb óratípus a gerincjóga. Sokan egy egészségesebb élet, és a testi-lelki harmónia elérésének reményében kezdik el a gyakorlást. A gerincjóga elsősorban ebben nyújt segítséget, hiszen célja a fizikai test és az idegrendszer fejlesztése. Segít felkészíteni a testet a hatha jóga gyakorlására, ahol mozgás közben már nagyobb hangsúlyt kap a belső élmény. A szintén közkedvelt stressz­oldó jóga célja a modern, nagyvárosi életmódból fakadó káros feszültségek oldása – fejtette ki.

Hozzátette, a flow jóga egy hosszabb kitartások nélkül áramló, dinamikus irányzat, ahol a nyugodt légzés ritmusa vezeti a gyakorlást. A légzés és a mozgás összehangolása segít a befelé figyelő, meditatív tudatállapot megteremtésében. Az astanga vinyásza jóga egy erőteljesebb, szintén dinamikus jógafajta. – Itt fix gyakorlatsorokkal dolgozunk, és az ászanák meghatározott sorrendje lehetőséget nyújt, hogy a gyakorlók idővel önállóan, folyamatos vezetés nélkül, a saját tempójukban végezzék a sorozatokat. Ez a kedvenc irányzatom, amit napi szinten gyakorlok. Oktatóként azért szeretem, mert itt tudok a legjobban figyelni a gyakorlókra. Mindenki a saját ritmusában sajátítja el a gyakorlatsort, nem kell senkihez igazodnia, én pedig egyénre szabottan tudok segíteni nekik – fogalmazott.

Észrevétlenül tör utat

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a jóga jótékony hatásait milyen rendszeresség mellett érezhetjük meg. – Már heti egy-két 90 perces alkalom is több a semminél, akár ennyi is segíthet a kisebb mozgásszervi panaszok enyhítésében és a mozgáskultúra fejlesztésében.

„Az a tapasztalatunk, hogy a rendszeres gyakorlásba fektetett idő megtérül a mindennapokban, így a jóga sokszor észrevétlenül is utat tör magának, és szép lassan beépül a napi rutinba.”

Mint bármilyen mozgásforma esetében, úgy itt is érvényes, hogy a rendszeres gyakorlás a fejlődés kulcsa. Heti három-négy alkalom testi és lelki szinten is minőségi változást, fejlődést hozhat. Leghatékonyabbnak a napi szintű, rendszeres gyakorlást tartom, ha pedig fizikailag erőteljesebb jógafajtát, például astangát gyakorlunk, egy pihenőnapot hetente érdemes beiktatni – mondta.

Összességében a rendszerességen legyen a hangsúly, ne a mennyiségen! Talán egyszerűbb kéthetente rászánni pár intenzív órát a jógázásra, de hosszú távon többet segít heti négy-öt rövidebb, jóleső gyakorlás. Reggelente 15-20 percnyi kényelmes átmozgatás, légzésfigyelés és relaxáció máris megkönnyíti a mindennapokat.

VK

Hatékony stresszoldás

Sajtos Ágnes a jógát azoknak ajánlja, akik túl sokat ülnek, fáj a hátuk és feszültnek érzik magukat. A gerincjóga és a stresszoldó jóga biztosan segíteni fog, hogy jobban elengedjék a fölösleges feszültséget, jobban érezzék magukat a bőrükben, nyugodtabban aludjanak és napközben összeszedettebben végezzék a feladataikat. A jóga alkalmas az elmélyülésre is. – A tradicionális irányzatok többféle meditatív technikát is alkalmaznak a gyakorlásban. Az astanga jóga rendszeres gyakorlásával mélyebb önismeretre, tudatosságra tehetünk szert. A dinamikus jógaformák rendkívül izgalmasak azok számára, akik egy különleges mozgásformát keresnek, és kihívásra vágynak. Rendszeres gyakorlással azonban nem csak a test válik fokozatosan erősebbé és rugalmasabbá. Az a belső stabilitás, amit egy-egy jógaórán megtapasztalhatunk, elfogadóbbá tesz és önbizalmat ad a mindennapokban – a matracon túl is.