Szórakozni akarnak a fiatalok, néha veszélyesen

Nagyszabású drogprevenciós programot indított a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Debrecenben. A Lelkierő Egyesülettel, valamint tíz további partnerintézménnyel közösen, 93,59 millió forintból megvalósítandó projekt kétéves, célspecifikus egyéni és csoportfoglalkozások mellett a közösség szemléletformáló erejével kívánnak segítséget nyújtani az iskoláskorúaknak, a szülőknek, a pedagógusoknak és a szociális szakembereknek. A projekt­indító rendezvényt nemrég tartották a Belvárosi Közösségi Házban, azon részt vett dr. Szemelyácz János addiktológus is, őt kérdeztük a hazai droghelyzetről.

Kamaszok

– A legproblémásabb és legveszélyeztetettebb csoport mindig a kamaszoké; ha az ő szerhasználatukat nézzük, körükben az új pszichoaktív szerek, köznéven a dizájner­drogok az elsők, de az illegális szerek közül továbbra is előkelő helyen áll a cannabis, a nem illegálisak közül pedig az alkohol, nyugtató- és altatószerek. Ezeken túl ott vannak az online addikciók (függések): a közösségi oldalak és a játékok, valamint nagy számban érinti a fiatalokat a sportfogadás; a Tippmixen elképesztő összegeket költenek, mint ahogyan ez általában a magyar lakosságot is jellemzi – adott áttekintést a fiatalokat érintő függőségekről dr. Szemelyácz János pszichiáter, a pécsi Addiktológiai Ambulancia intézetvezető főorvosa, az INDIT Közalapítvány elnöke.

Élménykeresők

Mint kifejtette, a kamaszok korosztályára jellemző, hogy élményeket keresnek, ismerkednek a világgal, és különböző krízisek érik őket, minderre pedig gyakran addiktív működéssel reagálnak. Ezért a prevenciók is elsősorban őket, illetve az iskolákban lévőket célozzák. – Legalábbis hazánkban, mert máshol felnőtteknek is komoly programok működnek, például a német autógyárakban ismerték fel először, hogy olcsóbb meggyógyítani az alkoholista mérnököt, mint újat keresni, és azt „kinevelni”. Magyarországon ez még gyerekcipőben jár – jegyezte meg.

Kétféle szerhasználó

„Korábban primer, szekunder és tercier prevencióról beszéltünk, ma ezeket inkább univerzálisnak, célzottnak és javallottnak mondjuk.”

Az első a problémás magatartást még nem mutató személyeknek szól, a második a veszélyeztetetteknek, a javallott pedig azoknak, akiknél már valamilyen érintettség kialakult, és a nagyobb bajokat akarjuk megelőzni – részletezte Szemelyácz János. – Sajnos, a magyar prevenciós rendszer gyatrán működik, már a rendszerváltás óta. 2013-ban új nemzeti stratégia készült kifejezetten azzal a szándékkal, hogy legyen egy hatékony megelőzés, de ez sem funkcionál jól – véli. Tapasztalatai szerint a kamaszoknak két nagy csoportját látni a szerhasználat tekintetében: egyik a fokozásos csoport, ők elmennek szórakozni, és ehhez pluszként teszik hozzá még a szereket, nekik lényegében meg kell tanulniuk jól szórakozni. A másik csoport „problémamegoldásra” használja a szert, összegubancolódott élete „rendbetételére”. Nekik életvezetési készségeket kell elsajátítaniuk, ami már inkább a célzott vagy javallott prevenció területe.

Célzottan hatékonyabb

Az univerzális prevenciót inkább az iskolákban érdemes alkalmazni, vagyis azokat, akik még nem használtak drogokat, az egészséges életmód, az értelmes szabad­idő eltöltése, a jó problémamegoldások felé terelni. Ez azonban olyan sokba kerül, és akkora háttérigénye van, hogy Magyarországon alig működik – magyarázta a szakember. – A célzott és javallott prevenció jobb hatásfokkal használható, ha jól megtervezzük és megfelelő célpopulációnak tartjuk. Például megkeressük azokat a színtereket, veszélyeztetett környékeket, lakótelepeket, problémásabb iskolákat, ahol nagy számban vannak drogfogyasztásra hajlamosabb fiatalok, és akkor nekik lehet megfelelő segítséget eljuttatni, mondjuk kommunikációs tréningek, iskolai vagy családon belüli erőszak megelőzésére szolgáló előadások formájában – részletezte.

Ugyanakkor arra is figyelmeztetett, az univerzális megelőzést sem szabad elfelejteni, mert bár hatása nehezen mérhető, szemléletet közvetít, abban segít, hogy az esetleges kipróbálás minél később és minél veszélytelenebb formában történjen.

A környezet is számít

„Fontos tudni, hogy amilyen környezetben van egy fiatal, legvalószínűbben az addikciója is aszerint alakul ki: ha körülötte isznak, ő is iszik, ha gyógyszerhez jut könnyen, akkor azt használja.”

Azt is látni kell: vannak a törvény által tiltott szerek, mint a pszichoaktív anyagok, és vannak támogatottak, így például a Pálinka Nemzeti Tanács azt szorgalmazza, hogy fogyasszunk jó minőségű, hungarikumnak számító párlatot. Azonban amikor már alkoholizmusról van szó, ott ez az ital is nagyon súlyos károkat okoz – mondta Szemelyácz János. Szerinte a jó prevenció nem kamaszkorban kezdődik, hanem sokkal korábban, némi túlzással a terhesgondozással, ugyanis ha a családok megfelelően, harmonikusan működnek, egy ilyen közegben felnövő gyerek majdan kevésbé lesz hajlamos addiktív szereket választani!

Bulisegély

– Vannak ártalomcsökkentő programjaink kifejezetten azoknak, akik problémás magatartást mutatnak, s ha nem is függő módon, de azért rendszeresen használnak valamit. E módszereket általában szórakozóhelyekre, fesztiválokra visszük el. Jó pár éve indult a „bulisegélynek” nevezett, a szórakozóhelyek biztonságosabbá tételét célzó programunk. Számos képzést végeztünk, elsősorban e helyek személyzetének, többek közt azért, hogy tudják, kikre kell figyelni, szerhasználat estén képesek legyenek elsősegélyt nyújtani, kezelni egy rosszullétet. Javasoltuk, legyen egy elkülönített rész, ahova kicsit félre lehet vonulni, vagy oldják meg, hogy kimehessen a vendég a szabadba és vissza, illetve segítsék a biztonságos hazajutást. Sajnos, ez a program elhalt, pedig a szórakozóhelyekben partnerekre találtunk; valószínűleg ott volt a probléma, hogy ki fizesse a képzés költségeit. A hasonló projektekhez folyamatos támogatás kellene, az anyagiakon túl az összes érintett szereplő, köztük a bűnmegelőzési tanács, rendőrség, kábítószer-egyeztető fórumok, önkormányzatok részvételével – mutatott rá a szakember.

Közösségi megoldások

– Ez át is visz egy olyan területre, amit közösségi megelőzésnek hívunk, és arról szól, hogy egy-egy lakókörnyezet vagy más közösség együtt gondolkodik: hogyan lehet preventív programokat elérni, szemléletet formálni, információkat eljuttatni az érintetteknek. Valamint hogyan érezzünk egymás iránt felelősséget és rakjunk össze olyan védőhálókat, amikben kiderül, ha problémás emberek vannak, és segíteni tudunk rajtuk – magyarázta Szemelyácz János. Ugyanakkor arra is intett, ne lőjünk ágyúval verébre, ha valahol éppen felbukkan a drog, de megmarad zárt körben, alacsony szinten, akkor ne vigyünk oda feleslegesen szélesebb körű megoldásokat!

A hazai droghelyzet súlyosságáról azt mondta:

egyértelműen az alkohol és cigaretta okozza a legtöbb kárt, ezekbe naponta halnak bele annyian, mint az illegális drogokba évente, ahogyan a bűncselekmények, a közlekedési balesetek vagy a családon belüli erőszak jelentős része is az alkoholhoz kapcsolható.

Emellett, sajnos, Magyarország minden szer (alkohol, cigaretta, drog stb.) tekintetében az uniós átlag fölött van. Tehát van tennivalója minden szereplőnek – összegzett.

Kevés a forrás

További komoly gondnak tartja, hogy bár a 2013-as új nemzeti drogellenes stratégia a prevenciót tűzte zászlajára, a magyar kormány nem kezeli helyén a problémát, kifejezetten keveset szán megelőzésre. Az évi néhány száz millió forintnyi hazai forrás kevés, annak is akadozik a kifizetése, az univerzális prevenció gyakorlatilag csak EU-s forrásokra épít.

„Tudomásul kell venni, hogy a fiatal korosztály szórakozni akar, időnként nem veszélytelenül, és nekünk oda kell figyelnünk rájuk!”

– összegzett Szemelyácz János.

Elmondta, az INDIT Közalapítványnak vannak akkreditált prevenciós programjai (mindhárom típusból), ezek Debrecenben is megjelenhetnek a fenti együttműködésnek köszönhetően, nemcsak drogproblémák, de akár családon belüli erőszak vagy önsértő magatartás kezelését is célozva.

Sürgető a mai helyzet

– Vannak olyan rétegek, elsősorban szegregátumban élő fiatalok, akik egyik fő problémája a mobilitás teljes elvesztése; szinte be vannak zárva, és a kilátástalanság elől menekülnek. A legolcsóbb és számukra könnyen elérhető szereket használják, amik most bizonyos szintetikus kannabinoidok, köznéven a herbál. Ez az alkoholnál olcsóbb, és iszonyú pusztítást képes végezni. Már láttunk problémákat, tartósan, állapot jelleggel, szinte folyamatosan dementált huszonéveseket. Sürgősen megoldás kellene, hogy néhány év múlva ne legyen több ezer polgárunk, akik képtelenek a normál együttélésre. A Belügyminisztérium és az Emberi Erőforrások Minisztériuma is foglalkozik ezzel a problémával, de szerintem lassan és keveset a helyzethez mérten. Gyorsan, progresszíven kellene cselekedni, mert egyre súlyosabb állapotok vannak, amihez képest még sehol se tartunk! – figyelmeztetett a szakember.

Szőke Tímea

Az érzelmek szabályozásának zavarai

A pszichoaktívszer-használat és -függőség, valamint minden más addikció hátterében a legelső leírások szerint is az érzelmek szabályozásának zavarai állhatnak, olvasható a www.mindsetpszichologia.hu egyik cikkében, melyet a Debreceni Kábítószerügyi Egyeztető Fórum ajánl figyelmünkbe.

Freud szerint a kémiai szerekkel való visszaélés hátterében a félelmetes külvilágtól, a fájdalmaktól és csalódásoktól való elfordulás kísérlete érhető tetten. Mások a depresszió és szorongás ellenszereiként tekintettek a szerhasználatra. Később, McDougall (1984) szintén a túláradó érzelmek jelentőségét emelte ki a szenvedélybetegeknél, és a szerhasználatot ezen „szétfolyó” érzelmek kényszeres úton történő mederben tartásaként írta le.

A korai analitikus elméletek középpontjában a szerhasználat mint érzelemszabályozási eszköz jelenik meg. Tehát valamiféle „self-treatment” kezelésként fogható fel a toxikus szerek használata. Wrumser (1995) rámutatott az érzelmi állapot és a szer kiválasztása közötti kapcsolatra. Arra, hogy milyen személyiségbeli, ön- és érzelemszabályozási devianciái vannak. A túl impulzív érzelmekkel teli fejletlen stresszkezelési technikákkal rendelkező egyének főleg az opiátokat választják, míg az elfojtott agresszióval, kiüresedettség érzésével leírható depresszív hangulatú önértékelési problémákkal küzdő emberek a stimuláns szerekhez nyúlnak.

Több kutatás arra is rámutatott, hogy az alexitímia gyakran jár együtt problémás pszichoaktív szer használatával, valamint többen feltételezték azt is, hogy az alexitímia és az alkoholproblémák gyökerét a korai kötődés hiányossága idézheti elő. Alkoholbetegeket vizsgálva azt az álláspontot támasztották alá, hogy az elkerülő kötődési stílust mutatók nagyobb eséllyel szenvedhetnek később e patológiában. (HBN)