Segítő kezet nyújtanak a kamaszlányoknak

Kamaszlánynak lenni talán az egyik legnehezebb életszakasz. Az, hogy ez pontosan mikor kezdődik egy tinédzser életében, egyénenként változik, vannak korán és későn érő típusok is. Azt mindenesetre le lehet szögezni, hogy tizenéves korban előbb-utóbb mindenkit megcsap a változás szele, s elmondhatjuk: már nem érzik magukat gyermeknek, ugyanakkor még felnőttnek sem tekinthetők, már nem kislányok, de már elindultak a nővé érés útján. Ebben a „köztes” állapotban megannyi akadály is eléjük gördül, melyeket – többek között – helyes önértékeléssel lehet elhárítani.

– A kamasz testi, lelki és értékrendbeli változásokon megy át, melyek összefüggnek, hatással vannak egymásra. Például a hormonális, elsődleges és másodlagos nemi jellegek változásai, a hangulatváltozások, a társas élet és szükségletek változásai, a kommunikáció és annak csatornáinak változásai, és még lehetne sorolni – kezdte Major Imola pedagógiai szakpszichológus, majd kitért arra, hogy jellemzően mely akadályokkal kell egy kamaszlánynak szembenéznie.

Online fenyegetések

– Ha nagyon „általános” érvényű akadályt keresünk, akkor megemlíteném a gyors változást, valamint az életükben megmutatkozó egyre kevesebb állandóságot, amivel nap mint nap szembetalálkoznak. Mindez természetesen ránk is igaz, felnőttekre, a különbség azonban az, hogy nekünk a személyiségfejlődésünk már egy sokkal nyugodtabb, érettebb stádiumában van – mondta. Ugyanakkor Major Imola úgy véli, a rohanó világban a hagyományosnak hitt és vélt női szerepek, értékek is gyorsan változnak. – Rendkívül nehéz rátalálni azokra a példaképekre, melyek követése mankóul szolgálhatnak a serdülőkori változások idején. Például a kapcsolatteremtésben is viselkedésbeli változásokat tapasztalhatunk: a „feminizálódó” fiúk (természetesen a kivétel erősíti a szabályt, és tisztelet a kivételnek) mellett egyre több lány irányít és kezdeményez ismerkedést, udvarlást. Régóta fennálló probléma a kamaszlányok körében az intrikák, kirekesztések, zaklatások esetei és az ezek során kialakuló lelki sérülések. Napjainkban mindezt egyre nehezebb tetten érni, csírájában elfojtani, időben segítséget nyújtani. Ennek fő oka a – sokszor kívülállóknak „láthatatlan” – netes kommunikációs csatorna. Leggyakrabban zárt csoportban, külső szemlélők kizárásával történnek ezek a bántások, zaklatások. Ráadásul hogyan is kérnének a kamaszlányok tanácsot egy olyan generációtól, melynek tagjai töredékét ismerik, használják azoknak a bizonyos kommunikációs csatornáknak?! – teszi fel a kérdést a szakember, hozzátéve, a virtuális közeg mindezek mellett az önismeretre és önértékelésre is rombolóan hathat. –

A „lájkszámláló” világ felületein naponta sok ezer megszerkesztett kép és inger éri őket, ami egy elérhetetlen ideálképet teremt. Ehhez egy hétköznapi feladatainak kusza hálójában élő kamaszlány már eleve kevesebbnek, értéktelenebbnek éli meg magát.

Testi-lelki egyensúly elérése

– A kamaszok társas kapcsolódási igénye a korábbi időszakhoz képest megváltozik, jellemzően nő. De ki lesz az, akihez úgy tud kapcsolódni, hogy azt ne bánja meg, és a személyiségfejlődésében ne okozzon elakadást, sérülést? – veti fel Major Imola. Arra is kitért, hogy hibákat elkövetni a fejlődés része. A kérdés azonban az, hogy mekkorát kell véteni ahhoz, hogy az ember tanuljon belőle. – Tinédzserkorban olyan fontos kérdésekben is döntést kell hozni, mint a pályaválasztás. A fiatalok ilyenkor többnyire a tanulásra koncentrálnak, és jellemzően rendkívül stresszes, túlterhelt éveket élnek meg. A teljesítmény nélküli szabadidő eltöltésére nagyon kevés lehetőség jut.

Egy külső elvárásokkal, és intenzív belső változásokkal, érzelmi viharokkal tarkított időszakban nehéz megteremteni az egyensúlyt, de törekedni rá nagyon fontos.

– Ezáltal fejlődik az ellenállóképességük, önismeretük, érzelmi intelligenciájuk. Mindezt mégis hogyan? A befelé figyelni tudással, a tudatossággal, stresszoldó technikák rendszeres használatával, tudatos táplálkozással, alvással, mozgással – vagyis erőforrás-gazdagítással – fogalmazott a szakember, aki Tóth Nóra tanácsadó szakpszichológussal és Peltekianné Cseke Otília klinikai gyermek és ifjúsági szakpszichológussal létrehozta a Womanna névre keresztelt csapatot, melynek célja, hogy támogassa a szülőket az értékteremtésben, valamint táborokat is tartanak 13-16 éves kamaszlányoknak, segítve őket a nővé érés folyamatában.

Tudatos belső munkával

Ugyanis jó hír, hogy az önismeret és a magabiztosság tanulható. – A serdülő önismerete, magabiztossága nagyrészt a szülők, nevelők visszajelzésein keresztül fejlődik, változik. Kamaszkorban általában előtérbe kerül az önismeret. Egyre inkább foglalkoztatja őket a belső tartalom, a belső változás, amihez a kritikai érzékük, képességük is lórúgásszerűen fejlődik. Ha a szülő a kamaszkort megelőző időszakig nem fordít elegendő időt, energiát gyermeke EQ (érzelmi intelligencia) fejlesztésére, akkor ez a hátrány a kamaszkorban már nehezen hozható be. A serdülő ekkor nem a szülőtől várja a visszajelzést tetteire, gondolataira. A magabiztos ember tisztán látja, hogy miben jó és miben nem. Látja, érzi, hatékonyan használja erőforrásait, és segítséget kér abban, amiben még fejlődni szeretne. Tehát tudatos belső munkával tanulható, fejleszthető az önismeret, és növelhető a magabiztosság – összegezte a szakember.

Vass Kata