Támogatják az immunrendszert, de mégsem csodaszerek a vitaminok

– Az emberek nagy részénél tél végén lehet egy kismértékű vitaminhiány. Emiatt ilyenkor vírusfertőzésekre amúgy is hajlamosabbak vagyunk. Jelenleg a „szokásos” változó mértékű influenzajárvány helyett egy fertőzőképesebb és súlyosabb tüneteket produkáló, veszélyesebb új vírussal állunk szemben, a SARS-COV-2-vel, ami ellen még nem tudjuk, mi a legmegfelelőbb védekezési mód, nincs ellene egyelőre oltás, és ez a bizonytalanság természetesen félelmet keltő.

„Valamit tenni szeretne mindenki, és a legegyszerűbb, leggyorsabb módja annak, hogy részben lelkiismeretünk úgy érezze, csináltunk ez ügyben valamit, ha több ezer forintot kiadunk egy multivitaminra”

– mondta a Naplónak dr. Posgay Titanilla orvos.

Hozzátette, a vitaminok nem csodaszerek: ugyan támogatják az immunrendszer működését, de nem fogják pótolni a testmozgást, ellensúlyozni a túlsúlyt, vagy elhárítani a túlzott alkoholfogyasztás és a dohányzás káros hatásait. Mivel a legtöbb vitamin recept nélkül kapható, sokan kérdezés nélkül, csak saját gondolataikra és az interneten elérhető ismeretekre hagyatkozva kezdenek vitaminokat ellenőrzés nélkül szedni, így a D-, E-, K,- A-vitaminok és a C-vitamin akár túl is adagolható. De ez viszonylag ritka, és nem okoz maradandó egészségkárosodást sem.

Figyeljünk a mennyiségre!

A vitaminok olyan szerves vegyületek – fejtette ki dr. Posgay Titanilla –, amik az emberi test számára nélkülözhetetlenek, ezek legtöbbször igen kis mennyiségben szükségesek, és néhány kivétellel (D-, K-vitamin) pedig nem tudja őket szervezetünk előállítani. A legfontosabbak: a D-, E-, K- (K2-), A-vitaminok, amik zsírban oldódnak, a többi vitamin (B-komplex, C-vitamin, flavonoidok: mint a rutin) pedig vízoldékonyak.

A zsírban oldódóak adagolhatók könnyebben túl, mivel felhalmozódhatnak testünkben. S ugyan a napi beviteli mennyiséget kiszámolták egészséges felnőtt és gyermek esetén, az nagyban függ a testsúlytól és az életmódtól.

A legtöbb vitaminkészítményen feltüntetik a napi ajánlott fogyasztási értéket, átlagmennyiséget. A vitaminokra szervezetünknek egész évben szüksége van, pótlásuk a téli időszakban indokoltabb, hiszen ekkor kevesebb friss zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, valamint kisebb mértékű napfény éri bőrünket.

Sokrétű hatások

A vitaminhiány tünetei legtöbbször lassan, hónapok alatt alakulnak ki, szedésük esetén a kedvező hatásokra pedig hetekre van szükség. A szakember nem javasolja többféle készítmény – a több jobban hat alapon – együttes szedését. A vitaminkészítmények összetett élettani folyamatokon keresztül egyes egyéb gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphetnek, így mellékhatásokat okozhatnak. A saját gyógyszerekkel megfelelően összekevert vitaminos táplálékkiegészítők csökkentik a gyógyszerek felszívódását és hatását. A vitaminok bevitelének sok évezreden át egyetlen módja a táplálkozás volt, azonban éhínség vagy egyoldalú táplálkozás esetén régen is kialakulhattak hiány­állapotok. Ennek ellenére ez a mód legtöbbször máig alkalmas a megfelelő átlagos vitaminbevitelre.

Meghatározó a táplálkozás

– Napjainkban a sokféle élelmiszer-kínálat ellenére a feldolgozott, „előre gyártott” élelmiszerekben általában kevés vitamin található, így télen kis ideig sok ember jól jár egy vitaminkúrával. Terhesség, hosszabb fizikai megterhelés, betegség esetén javasolt kiegyensúlyozott szedésük, amire legtöbbször a kapható multivitaminok teljesen alkalmasak. Kiemelendő, hogy vegetáriánusoknál fontos a B-vitaminok – főleg a B12- – pótlása a vérszegénység elkerülése végett, és megfontolandó a többi zsíroldékony vitamin- és vaskészítmény szedése is; alkoholproblémákkal küzdőknek pedig igen fontos a vitaminpótlás, főleg a felszívódási zavarok, illetve az elégtelen táplálékbevitel miatt – véli a szakember.

Mivel a vitaminok az egészséges bélfalon át tudnak megfelelően felszívódni – amihez normális bélflóra szükséges –, így probiotikumok szedésére is szükség lehet.

Vitaminbomba lehet minden friss zöldség és gyümölcs, a hüvelyes növények és az olajos magvak. Példaként említendő, hogy a piros bogyós gyümölcsök anti­oxidáns- és flavonoidtartalma nagyon magas, a paprika híres C-vitamin-forrás, a spenótnak egyéb ásványianyag- és nyomelemtartalma is jelentős. A főzés csökkenti ezek vitamintartalmát, ezért nyersen vagy kissé párolva érdemes őket fogyasztani. Inkább a friss élelmiszerekre javasolt pénzt áldozni, így tehetünk a legtöbbet a vírus és más betegségek ellen is.

Laszkács Denise

Ki mikor és mennyit?

Általában a megfelelő táplálásban részesülő egészséges gyermek 1 éves kor fölött nem igényel rendszeres vitaminpótlást. Az egészséges anya teje is elegendő vitamint tartalmaz az egészséges csecsemő számára, kivéve a D-vitamin (400 NE/nap) és az első napokban adandó K-vitamint (5-80 µg). Időskorban különösen fontos a megfelelő D-vitaminszint és kalciumbevitel a csontok épségének megőrzése végett, azonban megfelelő étvágy mellett és súlyosabb alapbetegségek hiányában a kiegyensúlyozott táplálkozással nekik is megvalósítható a megfelelő vitaminbevitel. A nőknek más vitaminmennyiségre van szükségük általában, mint a férfiaknak, a kisebb testtömegből is adódóan kevesebbre, de fokozottabb bevitelre terhességkor. A férfiaknak nagyobb a napi cink- és magnéziumigénye, a nőknek pedig több vas-, cink-, kalcium-, magnézium- és E-vitamin-, illetve B6-vitamin-szükséglete van. A felnőtt ember napi vitaminszükséglete: A-vitamin: 700-900 µg, D-vitamin: 2000 NE, E-vitamin: 6-8 mg (100-400 NE), K-vitamin: 70-100 µg/nap, B1-vitamin: 1,5 mg, B2-vitamin: 1,1-1,3 mg, B3-vitamin: 13 mg, B6-vitamin 2 mg, Folsav: 200 µg, B12-vitamin: 2 µg, C-vitamin 100 mg.