Átlagosan egy kilót híztunk a karantén alatt

Véget ért az a „karanténkutatás”, amelyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), a Debreceni Egyetem (DE) Gazdaságtudományi Karának (GTK) Marketing és Kereskedelem Intézete, illetve a TÉT Platform nevű civil szervezet szakemberei országszerte több mint 3 ezer főt kérdeztek meg online kérdőíveken, hogy miként változtak élelmiszerfogyasztási szokásaik a járványhelyzet hatására – mutat rá az egyetem közleménye.

Egyebek mellett arra jutottak, hogy csökkent a boltlátogatások gyakorisága. Míg a járvány előtt a válaszadók több mint háromnegyede legalább hetente kétszer járt élelmiszerüzletbe, addig a koronavírus megjelenése után a többség tudatosan, egy hétre előre gondolkodva vásárolt. Szakály Zoltán, a DE GTK Marketing és Kereskedelem Intézetének igazgatója kiemelte:

a válaszadók mintegy tizede életében most először próbálta ki az online bevásárlást, s összességében a lakosság negyede látogatta az online élelmiszerboltokat.

Azt is megtudták a szakemberek, hogy a szóban forgó időszakban a fogyasztók szívesebben vásároltak tartósabb és előrecsomagolt élelmiszereket, valamint előtérbe kerültek az otthoni sütéshez, főzéshez szükséges termékek. Ezzel együtt ritkábbá váltak az úgynevezett impulzív (valamilyen erős külső inger hatására, hirtelen létrejövő) vásárlások.

- Ugyanakkor a fogyasztók szemében felértékelődtek a rövidebb értékesítési utakkal rendelkező termékek, amely kedvezett a Magyarországon gyártott élelmiszereknek – állapították meg Szakály Zoltán és munkatársai. Megerősítették, hogy a „kezdeti sokk” időszakában jellemző volt a készletezés. A hazai háztartásokban átlagosan 36 kilogramm élelmiszer állt rendelkezésre a felmérés idején. A lakosság fele legalább két hétre elegendő élelmiszert tartalékolt.

- A háztartások negyedében kevesebb élelmiszerhulladék keletkezett ebben az időszakban. Több figyelmet tudtak fordítani az emberek a vásárlások és az étkezések megtervezésére, az élelmiszerek lejárati idejére. A lakosság több időt töltött főzéssel, ezzel párhuzamosan nagyobb figyelem jutott az otthoni élelmiszerbiztonságra (személyi és konyhai higiéniára), a tudatos táplálkozásra, a változatos étrendre való törekvésre.

„Táplálkozástudományi szempontból pozitív, hogy a zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek nagyobb mértékben jelentek meg a bevásárlókosarakban, és csökkent az alkoholos italok, a sós rágcsálnivalók, az édességek, a cukor és az energiaitalok beszerzése, így valószínűleg a fogyasztása is”

– számolt be Szakály Zoltán.

Mint kiderült, az elfogyasztott adagok nagyságát jellemzően nem csökkentettük, viszont jelentősen mérséklődött a fizikai aktivitás. A lakosság negyede saját bevallása szerint így hízott az elmúlt időszakban, míg minden tizedik ember fogyott.

A testsúlygyarapodás mértéke átlagosan 1 kilogramm volt.

A kutatási eredmények szerint az emberek többsége jól alkalmazkodott a megváltozott helyzethez, sőt számos olyan szokást soroltak fel a válaszadók, amelyekre a veszélyhelyzet lecsengése után is szeretnének figyelmet fordítani. Ezek például a tudatosabb és előre megtervezett bevásárlás, a rendszeres és alapos kézmosás, valamint az egészséges táplálkozás.

Szakály Zoltán az egyetemi portál kérdésére hozzátette: a Debreceni Egyetemről hárman vettek részt a felmérés elkészítésében, melynek során Hajdú-Biharban 124 főt kérdeztek meg.

Azt tapasztalták, hogy a mi megyénkben élők az országos átlagnál fontosabbnak tartják vásárláskor az ízt, az állandó magas minőséget, a kedvező árat, az akciós árat és a megszokott kedvelt márkákat. Ezzel szemben kevésbé fontos számukra a helyi termék, a tanúsító védjegy, a bio-, ökoélelmiszer, illetve a környezetbarát csomagolás.

A hajdú-bihariak a legtöbb élelmiszerből nagyobb mennyiséget vásároltak a karantén idején, mint az országos átlag. Így nálunk több fogyott például sertés- és baromfihúsból, kenyérből, pékáruból, édességből, desszertből, fagyasztott élelmiszerekből, sós rágcsálnivalókból, zöldségekből és gyümölcsökből, burgonyából, rizsből, étolajból, zsírból, vajból, margarinból, tojásból, száraztésztákból. A megkérdezettek ugyanakkor kevesebbet vettek, mint az országos átlag tejből, tejtermékekből, felvágottakból, lisztből, cukorból, száraz hüvelyesekből, energiaitalokból, valamint gyorséttermi ételekből.