Az egészséges élethez elengedhetetlen a megfelelő stresszkezelés

Az emberek napjainkban úgy érzik, hogy túl magas követelményeket támasztanak velük szemben, ezáltal olyan terhelésnek vannak kitéve, amelyet képtelenek kezelni – mondta el a Naplónak Péter Eszter pszichológus. Például a munkahelyükön olyan munkatempót és -teljesítményt várnak el tőlük, amelyről úgy érzik, hogy meghaladja a képességeiket, ez pedig frusztrálja őket.

– További fennálló probléma a kontroll hiánya, mivel nincs elég befolyásuk, így nem tudnak hatással lenni a körülöttünk lévő eseményekre. Például szívesen változtatnának a munkahelyi követelményeken és szabályrendszeren, de nem állnak döntéshozó szerepben. A támogatás hiánya szintén gondot okozhat, mivel elfordul, hogy egy stresszhelyzettel teljesen egyedül kell szembenézniük, hiszen nem áll ki senki mellettük, ezért úgy érzik, teljesen magunkra vannak utalva – fejtette ki. – A kapcsolati problémák és a személyes ellentétek is nehezítik a helyzetünket, hiszen a rengeteg szerepkonfliktus azt eredményezi, hogy a velünk szemben támasztott elvárások nem egyértelműek, nincs letisztázva, hogy mi a feladatkörünk – tette hozzá.

Negatív hatások

Minden olyan időszakot stresszként élnek meg az emberek, amikor egy új szituációba kerülnek. Ilyen a gyerekeknél egy óvoda- vagy iskolaváltás, ekkor kiemelten fontos a szülők szerepe. – Rengeteg hatását érezhetjük az életben a minket körülvevő stressznek, amik kezdetleges testi tünetekkel jelentkeznek, mint a fejfájás, szédülés vagy a hányinger – tájékoztatott Péter Eszter.

– Tapasztalhatók különböző érzelmi tünetek, mint a félelem, szorongás, lehangoltság vagy kiborulás. Mentálisan felléphet ­rossz koncentráció, szétszórtság és döntésképtelenség – sorolta. – Viselkedésnél ismertetőjelek az egyre gyakoribb dohányzás, a megnövekedett alkoholfogyasztás, alvásproblémák vagy az étkezési zavarok jelentkezése. Azonban a stressznek nemcsak rövid távú, hanem tartósabb hatásai is vannak, mint a vérnyomás és pulzus emelkedése. Ennek köszönhetően átrendeződik a vérkeringés és megnő a szívinfarktus kockázata – emelte ki.

– Fennáll az emésztőrendszer sérülékenysége a ­stressz miatti rosszabb vérellátás következtében, akár fekély is kialakulhat. Az immunrendszer elkezd alulműködni, így teret kapnak a daganatos, fertőzéses megbetegedések és az autoimmun betegségek – mondta a szakember.

Kezelési technikák

Mindenki másképp küzd meg a stresszel; mindenkinek magának kell a számára legmegfelelőbb megküzdési stratégiát kialakítania. – Az egyik legfontosabb dolog, hogy megtanuljunk nemet mondani azokban a helyzetekben, ahol ez szolgálja az érdekünket – hangsúlyozta a pszichológus.

– Törekednünk kell a hatékony időgazdálkodás kialakítására, ajánlott csinálni egy listát a teendőinkről, és érdemes kipipálni a már elvégzett feladatokat. Elengedhetetlen az, hogy kikapcsolódjunk, egészségesen táplálkozzunk, aktívan pihenjünk és rendszeresen mozogjunk. Próbáljuk meg a stresszhelyzetekben rejlő veszélyeket reálisan értékelni, és kerüljük a túlzásokat. Meg kell tanulnunk bizonyos dolgokat elengedni, hiszen olyan ügyekbe nem kell feltétlenül belefolynunk, amelyekben nincs érintettségünk, és a stresszes helyzeteket ajánlott megvizsgálnunk a másik szemszögéből is, nem csak a sajátunkból – fogalmazott a szakember.

Káros és veszélyes

Valójában a problémát nem a stressz okozza, hanem a reagálásunk. – Igyekezzünk megérteni és elfogadni a saját érzéseinket, hiszen egyedül a reakcióinkat tudjuk befolyásolni – mutatott rá Péter Eszter. – Fontos, hogy nem minden stressz káros, hiszen a stressz bizonyos szintig motiváló, és nem megterhelő. Az optimális stressz mellett vagyunk a leghatékonyabbak, amikor egy feladatot kihívásként élünk meg, mivel ez pluszenergiát ad – részletezte. – Ha erőforrásainkat meghaladja a ránk nehezedő nyomás, akkor ezt nem tudjuk kontrollálni, és ekkor extra megterhelésként tekintünk rá. Ha ez az állapot folyamatosan fennáll, hatalmas károkat okozhat – tette hozzá.

Vámosi Kira