Ha nem tud megtanulni biciklizni a gyerek...

A gyerekek ötéves korukban esnek át egy állapotfelmérésen, mellyel azt vizsgálják a szakemberek, hogy készen állnak-e az iskolára. Ha valamely területen elmaradás van, a TSMT-terápia (tervezett szenzomotoros tréning) segít abban, hogy a készségek a biológiai kornak megfelelő szintre kerüljenek, és a gyermek megalapozott részképességekkel kerüljön az iskolapadba.

„A TSMT-terápia egy, dr. Lakatos Katalin által kidolgozott, magyar módszer. Minden esetben egy felméréssel kezdődik, megnézzük a gyerekek részképességprofilját, megállapítjuk, hogy fennáll-e idegrendszeri éretlenség. Ez alapján fogunk nekik egy kötött, rendezett, a gyermekek fejlődésének megfelelően fokozatosan nehezedő feladatsort megtervezni”

– beszélt a terápia alapjairól Kárpátiné Löki Márta TSMT-terapeuta.

Az egyéni terápiákat (TSMT–I) a gyerekek 4-6 hónapig végzik, otthon tornáznak az édesanyjukkal egy betanított tornasor alapján. – Havonta kontrolláljuk a fejlődésüket és nehezítjük a feladatsort, majd kiscsoportban folytathatják a fejlesztést a szakemberek segítségével, ez már a TSMT–II. Azért nagyon kiemelkedő és újszerű ez a fajta terápiás szemlélet, mert bár sokféle mozgásterápia létezik Magyarországon és külföldön egyaránt, nem feltétlenül ilyen részletességgel történik a felmérés, és nem ennyire célzottan fókuszál az iskolai beváláshoz szükséges részképességek fejlesztésére – hangsúlyozta Löki Márta.

Az idegrendszer érettsége

A felméréssel elsőként az idegrendszer érettségét vizsgálják, ennek része többek között az egyensúly (nyitott és csukott szemmel), a csecsemőkori, azaz primitív reflexek integrációjának felmérése, valamint a forgások utáni szemtekerezgés felmérése. – Ezek alapján meg tudjuk állapítani százalékos mértékben, milyen az idegrendszer érettsége. Ez azért nagyon fontos, mert sokszor találunk olyan gyerekeket, akik öt- vagy hatévesek, de a biológiai koruktól messze elmarad az idegrendszerük érettségi szintje. Ilyenkor nem olyan a fókuszált figyelem, a viselkedésszervezés, az érzékletek összehangolása, a részképességek fejlettsége, a mozgáskoordináció és az egyensúly. Az alapmodalitások (auditív, vizuális, vesztibuláris, taktilis, proprioceptív-kinesztetikus) nem megfelelő szinten vannak a gyermeknél, az idegrendszer kéreg alatti struktúrái éretlenek, így a magasabb rendű központok működése is diszharmonikus, nehezített. Az idegrendszeri éretlenség sokszor megjelenik okos, magas IQ-val rendelkező gyermekeknél is. Sajnos így nem lehet ügyes, okos iskolásként működni – mutatott rá a terapeuta.

Árulkodó jelek vannak

Kárpátiné Löki Márta szerint a szülők a mozgás ügyetlenségét mindig észreveszik, ha az már igen nagy fokú. – Ha nem tud megtanulni biciklizni a gyerek, azt biztos, hogy észreveszik. A hiperaktivitást, a súlyos figyelemzavart vagy a megkésett beszédfejlődést is nagy valószínűséggel észlelik. Feltűnhet a szülőnek, hogy nem szeret rajzolni a gyermeke, vagy mindent leborít, felborít, sokszor nekimegy a dolgoknak. Olyat azonban nem vesznek észre a szülők, hogy nem tud lemásolni egy két- vagy négyütemű feladatot, mert soha nem mutattak neki ilyet, hiszen a szülő nem is tudhatja, hogy ez esetleg jelentőséggel bír – részletezte a szakember, mire érdemes figyelni. Így folytatta: – Ha optimális a sorba rendező képessége a gyermeknek, a mozgásokat is képes egymás után sorba rendezni, ha ez nehézséget okoz, a betűk sorba rendezése is nehéz lesz, problémák jelentkezhetnek az olvasáskor, számoláskor is majd a későbbiekben. Az óvodáknak olyan fajta pedagógiai nevelési programja van, hogy felkínálják a gyermekeknek a sok-sok játékos lehetőséget, ovis tornafoglalkozásokon szuper feladatokat kapnak, hogy átéljék, kipróbálhassák azokat, de nem kötelezheti az óvónő a gyermeket arra, hogy részt is vegyen benne. Ezért vannak ezek az eltérések a gyermekeknél, mivel nem kötelező megcsinálni a mozgásos feladatokat, ezért a szorongó, ügyetlen gyerek mindig a perifériára fog kerülni, így kimarad azokból az értékes mozgástapasztalatokból, amelyek érlelnék az idegrendszerét! – fogalmazott a szakember.

A TSMT-terapeuta arra is felhívta a figyelmet, ha már korai életszakaszban is megmutatkoznak nehézségek, például az izomtónus-problémák miatt szopási nehézségek vannak, a baba sokszor megfeszíti magát, vagy túlságosan laza az izomtónusa.

A megkésett beszédfejlődést sokszor elbagatellizálják az orvosok és a védőnők is, pedig ez már egy korai jele annak, hogy nem megfelelően fejlődik az idegrendszer. A beszéd megkésettségéből biztos, hogy a későbbiekben lesznek beszédmegértési problémák, amiből következményként lesznek viselkedési, magatartás-szabályozási nehézségek.

Árt a mozgásszegény életmód a fejlődésnek

Egyre több gyereknél jelentkeznek elmaradások, s felmerül a kérdés, miből fakadnak ezek. – Nagyon sokféle oka van, de a mozgásszegény életmód döntően befolyásolja. Régebben sokkal többet mozogtak a gyerekek, világszerte negatív változáson mentünk keresztül. Rengeteg kisbabát bébihordozókban kocsiból ki-be hurcolásznak, nem adják meg nekik már babakorban a kellő mozgásteret. Sok szülő használ bébikompot, ami teljesen eltérő mozgásmintát tanít a gyermeknek, így nem ismeri meg a helyes egyensúlyozást, nem jól alkalmazza a gravitáció hatásait izmocskáinak koordinációjában – részletezte Kárpátiné Löki Márta TSMT-terapeuta. Hozzátette: – Sajnos a szülők túlterheltek, stresszesebbek, sokszor több munkahelyen is dolgoznak, hogy a megélhetést biztosítsák, kevés idő jut a gyermekre. A másik ok abban is keresendő, hogy az édesanyák betegségei megszaporodtak. Sokkal több édesanya vállal úgy terhességet, hogy szív- és érrendszeri problémája, pajzsmirigybetegsége vagy cukorbetegsége van. Ez mind hatással van a gyermeki idegrendszer fejlődésére – beszélt az okokról a terapeuta.

Ha nehezebben látja

Egy mozgáskoordinációs probléma nagyon ritkán van önmagában. Egy TSMT-terapeuta több oldalról vizsgálja a gyermeki fejlődést: meg tudjuk azt is állapítani, hogy az érési probléma okoz-e más területen is gondot, mint például a szocializációban vagy a pszichés-kognitív területeken. – A kisgyereknek lehet olyan nehézsége, hogy a látott vagy hallott információt nem jól rendezi. Ebben az esetben elküldjük hallásvizsgálatra vagy Polatesztre. Rákérdezünk a problémáira, betegségeire, volt-e sokszor felső légúti problémája. Ha hurutos, felső légúti betegségek vannak, akkor szinte nem is lehet tökéletes a hallott információ fogadása – mondta Kárpátiné Löki Márta.

„Ha a mozgásminta másolása nem jól történik, akkor biztos, hogy a vizuális észleléssel is vannak nehézségek, illetve kevés mozgástapasztalatból adódó testkép-, testséma­problémái lehetnek a gyermeknek”

– részletezte a terapeuta.

Az állapot- és mozgásvizs­gálattal öt részterületet figyelnek meg: elsőként az idegrendszeri érettséget, majd mozgás közbeni figyelmet. – Kapnak speciális feladatokat a gyerekek, például egy helyben kell ugrálniuk tízszer, zárt lábbal, csípőre tett kézzel. Ha meg tudja csinálni, akkor látjuk, hogy tudott figyelni a feladat minden egyes elemére. Az apró hibák már azt jelzik, hogy a figyelem nem tökéletes, például elfelejtett számolni, vagy nem figyelte meg, hogy a vizsgáló személynek zárva volt a lába – részletezte a szakember.

Negyvenkét testrész

– Nézzük a téri tájékozódást is, ez a harmadik terület. Megfigyeljük, hogy mennyire ismeri a saját testrészeit a kisgyermek. Az óvodáskor végére már 42 testrészt kellene tudni azonosítani. Megnézzük, hogyan rajzol, hogyan ábrázol embert, mennyire jól ismeri a gyermek a téri pozíciókat. Negyedikként a taktilis érzékelést is vizsgáljuk: a bőrön keresztül felvett ingereket hogyan azonosítja. Ennek a területnek a megfelelő működése befolyásolja azt, mennyire érzi valaki magát biztonságban a világban, és befolyásolja a magatartásszervezésünket is – részletezte a vizsgálati területeket Kárpátiné Löki Márta.

Frusztrációt okoz

A fentieken túl ötödikként a ritmusfigyelemre és a rövid távú memóriára is kitérnek. – Ha felmértük az öt részterületet, az eredmények alapján kap a gyermek egy nagyon komplex, egyénre szabott mozgássort. A mozgás ugyanis segíti a neurológiai érési folyamatokat. Ebben pótoljuk azokat a hiányosságokat, amelyek a csecsemőkori mozgásfázisokból kimaradtak. Például nem kúszott vagy nem mászott a kisgyermek. Az éretlen idegrendszerű gyermeknél a mozgáskoordinációs problémák mellett a viselkedésben is szinte biztos, hogy fogunk látni eltérést. Agresszív vagy éppen szorongó lesz a kisgyerek, esetleg hisztis vagy időnként visszahúzódó, ez keveredik a dühkitörésekkel. Ha ügyetlenebb vagyok, mint a többiek, akkor az mindenképpen frusztrációt okoz, s minél frusztráltabb egy kisgyermek, annál inkább jönnek a viselkedésbeli eltérések – mutatott rá a szakember.

Kiss Dóra