Különleges koktélok és főzetek készülnek a nyíracsádi boszorkánykonyhában

A növényeket egészen más szemmel nézi, mint az emberek többsége. Ő nemcsak csodálni szereti a virágokat, terméseket, bogyókat, de rögvest az motoszkál a fejében, vajon milyen ízletes, ehető, iható finomságot lehetne készíteni belőlük.

Ízbirodalom a filagóriában

Tavaly a zöld dió és a bodzabogyó volt a kísérletezés tárgya, ami minden kóstolónak elnyerte tetszését. Idén fokozta a különlegességet, a pitypang, a fenyőrügy és a rózsaszirom indította el a fantáziáját. Mindhárom alapanyagból nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem az ízlelőbimbókat is zavarba ejtő mézet, lekvárt, ivólevet, édesítőszert és megannyi finomságot varázsolt. A különlegességeknek – melyek az udvar sarkában álló filagória asztalán felsorakoztatott üvegekben láthatók – már a színvilága is kellemes látványt nyújt, de amikor a kóstolótálkák tartalmát is megismeri az ember, olyan ízvilággal találkozik, ami rögtön ámulatba ejti.

Pitypang-különlegességek

„Ha meglátok egy növényt, mindjárt az jár a fejemben, vajon mit lehetne belőle kifőzni.”

– Így volt ez idén először a pitypanggal. Az egyik gondozottammal éppen terápiás céllal sétáltunk, amikor a kert végét borító pitypangtengerre lettem figyelmes. A szép sárga szirmok szinte hívogatóan mosolyogtak felém – kezdi az idei különlegességek születésének történetét Erika. Mindjárt utána is nézett a világhálón, beszerzett minden fontos információt, és nekilátott a kísérletezésnek. – Mindenütt a pitypangméz kifejezéssel találkoztam, de hát az igazi mézet a méhecskék készítik, így tovább is gondoltam az olvasottakat. Először azért kipróbáltam a „mézet”. A pitypang sárga sziromleveleit kellett hozzá leszedni, mert a zöld csészelevelek nem alkalmasak emberi fogyasztásra. Megmostam a szirmokat, felfőztem kevés vízzel, másnap leszűrtem, majd citrommal és ízlés szerint fűszerrel ízesítettem – magyarázta Erika, aki a főzet hatásának is utánanézett a biztonság kedvéért, és kiderült, hogy epetisztító és méregtelenítő hatásáról is ismert. A sűrűbb főzet akár magában is fogyasztható, ezt nevezik méznek, de lehet vele teát is ízesíteni. A hígabb, Erika elnevezése szerint a „lustább” változat pedig vízzel hígítva kitűnő üdítő szörpként kínálható és fogyasztható.

Szirup fenyőrügyből

A pitypangot rögvest követte a fenyőrügyszirup. Erre is a világhálón bukkant rá. A fenyőfa friss hajtásának 3-4 centiméteres rügye az alapanyag. Mivel Demeterék udvarán nincs fenyőfa, Erika jártában-keltében nyitva tartotta a szemét, és ahol fenyőt látott, mindenhol kért néhány rügyecskét. – Ha sikerül a fenyőrügyszirup, a családban nem kell venni az idén patikaszereket, mert ez a készítmény nyákoldó, köptető és köhögéscsillapító hatással is bír. Mindennap egy kiskanálnyi már megteszi a hatását. A hígabb változat ebből is kitűnő és üdítő ivólé, a szárított fenyőrügyből pedig teát lehet készíteni. Ugyancsak jótékony hatása van a meghűléses betegségekre, hisz nagyon magas a C-vitamin-tartalma – magyarázta Erika, aki a fenyőrügyet ötliteres üvegbe rakta cukorral rétegezve, ami pár nap múlva kivonta a fenyőből a nedvességet, a gyógyhatású beltartalmat, ami mind benne marad a szirupban. Szűrés után akár citrommal ízesítve is fogyasztható a vitamindús főzet.

Mentamámor és Levendulaálom

A pitypangból, fenyőrügyből és rózsából készített finomságokat idén megspékelte Erika egy jóval elterjedtebb, de azért egyedi fortélyokat tartalmazó recept alapján készült menta- és levendulaszörppel, amelyek nevet is kaptak, így lett az ízes és valóban nagyon üdítő hatású növényekből Mentamámor és Levendulaálom. Az elkészült finomságokat, édességeket először a család teszteli, majd jut az ismerősöknek, vendégeknek is belőle. – A levendula kicsit megosztó ízvilág a családban, de a menta, az nagyon menő mindenki számára – mondta a háziasszony, aki mindig ügyel a biztonságra, így folyamatosan tanulmányozza a szakirodalmat, hogy csakis emberi fogyasztásra alkalmas részek kerüljenek felhasználásra minden kísérletben. Erikának vannak még tervei: hamarosan a levendulalikőr készítése is terítékre kerül konyhájában.

A szirmok ihlette fantázia művei

Tavasz végén, nyár elején alig várjuk, hogy kinyíljanak a rózsák, és gyönyörködhessünk illatukban, szirmuk szépségében.

Demeterné Erika azonban a szirmokat inkább tálcán vagy pohárból kínálja, mégpedig fogyasztásra alkalmasan. Soha nem gondolná az ember egy rózsabokor mellett, hogy megkóstoljon egy-egy szirmot, de Erika csodáit nem lehet kihagyni. Először a rózsaszörpöt próbálta ki a kísérletező kedvű háziasszony, majd folytatta a sort a rózsalekvárral. Ekkor azonban már nem tudta kordában tartani a fantáziáját, és kísérletei eredményeképpen született meg a rózsacukor, ami tulajdonképpen egyszerű kristálycukor, vagy bármilyen kristályos cukorpótló szárított, tört rózsaszirommal való keveréke, így akár cukorbetegek is használhatják.

A cukor a sziromlevelek után különleges színt, a vele készített étel, ital pedig különleges rózsaaromát kap. Mindezt nem laboratóriumból, hanem természetes alapanyagból. Erika édesanyja például nagyon szereti a kávét a lánya által készített rózsacukorral. Nem is gondolná az ember, de a rózsa sziromleveleinek felhasználása szinte végtelennek tűnik. Tisztítva, tojásfehérjével lekenve, szárítás után akár magában is különleges csemege, mintegy rózsacsipsz, de nagyon különleges a kandírozott szirom is: a tojásfehérjével lekent szirmokat Erika egyenként cukorba vagy édesítőszerbe mártotta, majd megszárította. Nagyon munkaigényes, de legalább annyira finom is.

A rózsasort az ivólé zárta. Erika pohárba is varázsolta mindezt. Alulra került néhány szárított rózsaszirom, rá kandírozott rózsa, egy fél vagy negyed citromkarika, mindezt pedig felöntötte szintén rózsasziromból készült ivólével, amit már nem kellett vízzel hígítani sem. Színes szívószál, díszítésképp néhány mentalevél került a pohárba, s máris koktélbárhangulatot érzett az ember a filagória alatt.

Kedves Zilahi Enikő

Borítókép: Demeter Lászlóné Pénzes Erika örömét leli abban, ha különleges növényekből készíthet finomságokat