Erotikus háttere is van a tavaszi népszokásoknak

A világ számos táján megünneplik a Tavaszünnepnek is nevezett, március 20-ai időpontra eső csillagászati tavasz kezdetét. A tavaszi napéjegyenlőségkor vált át a természet a sötét világból a világosságba, hiszen innentől kezdve minden nap 1-2 perccel hosszabbak a nappalok az éjszakáknál. A hagyományok szerint a téli és nyári napfordulók, valamint az őszi és tavaszi napéjegyenlőségek is meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak ezeknek a napoknak. Nem csoda tehát, hogy hazánkban is rengeteg népszokás köthető a tavaszi időszakhoz. A Napló Buka László, a Debreceni Motolla Egyesület alapítójának segítségével eredt a hagyományok nyomába.

Inkább a nők vettek részt

– A tavaszi népszokások lebonyolításában inkább a nők tevékenykedtek, hiszen a férfiak ilyenkor már kimentek a mezőre, rétre, szőlőskertbe, gyümölcsösökbe – fogalmazott. – Természetesen azért a férfiak sem maradtak ki teljesen a népszokásokból, gondoljunk csak a locsolkodásra – tette hozzá. – Azt gondolom, hogy a tavasznak, az emberi élet feltámadásának és újjászületésének kiindulópontját a regöléshez lehetne kötni, hiszen ennek a hagyománynak az a lényege, hogy a nagy hideget és fagyot hangjukkal megtörjék a regösök, valamint a botjukkal szó szerint szétverjék a lábuk előtti jeget az úton, hogy majd jöhessen a tavasz és előbújhassanak a növények – fejtette ki véleményét Buka László. – Ezt követi a farsangi időszak, amelynek az a szerepe, hogy álarcaikkal elijesszék az emberek a rosszat, hideget és fagyot, és egyfajta vidámság költözzön a mindennapi életbe. A farsang lezártát követi a böjt, amely vallási mivoltán túl az emberi test fiziológiájában is fontos szerepet tölt be. Ez ad alkalmat a szervezet lecsendesítésére, megtisztítására a káros anyagoktól, ezáltal egy lelki és szellemi felkészülés arra, hogy jön a tavasz, az új élet, a feltámadás– mondta a Naplónak.

Minden tavaszünnep egy nagyon komoly előkészítés, nem csoda tehát, hogy március hónaphoz számos népszokás köthető. Talán sokaknak cseng ismerősen a mondóka, miszerint Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget, azt azonban már kevesebben tudják, hogy a napokhoz termésjóslás, és hagymaszentelés is köthető. Ma már kevésbé ismert szokás a Gergely-járás is. – Ennek a hagyománynak egyik szerepe, hogy a 6-7 éves gyerekeket iskolába hívogassa. Ez különböző maskarákban, fakarddal, huszárjelmezzel felszerelkezve történik. Ahogy a tavasz maga, ez is egy változásról szól, hiszen az iskolás korral új fejezet kezdődik a gyerekek életében – osztotta meg gondolatait Buka László.

Ráhangolódás a természetre

A tavasz kulcsszava a váltás, illetve ennek a váltásnak a megidézése, és az emberi életben való párhuzamos futtatása. – Az ember olyan, mint egy színház. Mindig is lejátszotta cselekedeteiben azokat a körforgásokat, amelyeket a természetben látott. Ezért volt békesség akár a nagyobb háborúk alatt is az emberek lelkében és ezért volt erősebb istenhitük is. Minden népszokás alapja az, hogy az ember ráhangolódik a természetre, teremtettségre és tudja, hogy ő maga is ugyanúgy egy nagy világrend része, mint akár az állatok, a növények és az időjárás – mondta. – Én a mai napig minden évben kimegyek február környékén a kertbe, lemetszek pár szőlővesszőt és behozok pár aranyeső ágat a házba, amelyek vízbe téve a melegben kivirágzanak és kizöldellnek. Ezáltal a tél végén már megidéződik a várva várt tavasz – mesélt a Naplónak saját szokásairól. Hozzátette, érdekes, hogy van egy zöldág-járásnak nevezett tavaszi népszokás is, de ide kapcsolódik a télűző kisze bábú égetése is.

Erotikus vonulat

Elengedhetetlen a húsvéti időszak említése is. – Elképesztő mennyiségű hímestojás minta létezik. A Kárpát-medencében bármilyen tájegységen van az ember, mindig tudnak olyat rajzolni a helyi asszonyok, ami pár faluval odébb nem is ismert – fogalmazott Buka László. – A hímestojás elnevezésének egy erotikus vonulata is van, amit a mai világban szintén kevésbé köztudott. A tyúkból származó tojás a női petesejtet jelképezi. Ahhoz pedig, hogy termékenység legyen, ezt hímmel kell megrajzolni. Így a hímes tojás is valamilyen formában a szerelem megidézője és persze a locsolás is ennek a kiteljesedése – osztotta meg a kevéssé tudott tényt. – Érdekes az is, hogy a húsvét ünnepe vasárnapra és hétfőre esik. A hagyomány szerint a vasárnap a Nap, a hétfő pedig a Hold napja. A húsvét kiszámítását pedig mindig a Hold és a Nap együttes állásához mérik, ez szimbolikája szerint a férfi és a nő együtt szereplése, együttmozgása – tette hozzá.

Debreczeni-Kondás Eszter