Kezdődik a nyári időszámítás: utoljára állítjuk előre az órát?

Vasárnap – holnap hajnalban – kezdetét veszi a nyári időszámítás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy előre kell állítani az órákat hajnali 2-ről 3-ra, így esténként egy órával tovább lesz világos. Habár napirenden van az óraátállítás uniós szintű eltörlése, a kérdésben még nem született döntés, lehet, hogy nem utoljára kell a téli vagy nyári időszámításhoz ilyen módon igazodni. Abban, hogy a szervezetünket mindez a lehető legkevésbé viselje meg, dr. Négyesi Anna természetgyógyász nyújt segítséget a Napló olvasóinak. – A természetben minden folytonos körforgásban zajlik, az évszakok rendje, a nappalok és éjszakák váltakozása. A bioritmus, mely az egész élővilágban jelen van, meghatározza biokémiai, fiziológiai változásainkat, és még a viselkedésünkben is megmutatkozik. Ez a belső óra szabályozza az olyan biológiai paramétereinket, amelyek napszakos váltakozást mutatnak, ilyen például a vérnyomás, a pulzusszám, a testhőmérséklet és a hormonok szintje – kezdte a szakember.

Elmondta, az alvás-ébrenlét ciklust a tobozmirigy által termelt melatonin nevű hormon szabályozza. Ez sötétség és nyugalom hatására termelődik, természetes fény hatására pedig a vérben lévő szintje csökken. – A mai rohanó életvitelünknek, melyet a stressz és a rendszertelenség jellemez, még évente kétszer az óraátállítással is meg kell küzdenie.

„Ilyenkor azonban nem elegendő csupán az órát, hanem a szervezetünket is át kell állítani.”

– A biológiai óra kismértékű ingadozása is felboríthatja az alvás-ébrenlét ritmusát, és hatással van az egészségre is mindaddig, amíg a szervezet nem alkalmazkodik a változásokhoz. A szakértők szerint nem valószínű, hogy az óraátállításnak hosszú távú egészségkárosító hatásai lennének, ugyanakkor rövid távon megmutatkozik, okozhat kellemetlenségeket. Amíg a belső és külső óra nem kerül összhangba, több tünet is felléphet – részletezte dr. Négyesi Anna. Mint megtudtuk, de talán olvasóink közül is sokan tapasztalhatták, az óraátállítást követően alvászavar, fáradtság, ingerültség, fejfájás, a koncentrálóképesség csökkenése, étvágytalanság, emésztési problémák, levertség, rossz hangulat és belső diszharmónia alakulhat ki. Az átálláshoz szükséges idő egyénenként változó, van, akinek elegendő néhány nap, másoknak akár két hétre is szüksége lehet.

Mit tehetünk, hogy könnyebben menjen az átállás?

– Miután egy órával előrébb állítják az órát, ezért este sokkal éberebbnek érezhetjük magunkat, energiaszintünk is magasabb. Ilyenkor nehezebben megy az elalvás, ráadásul másnap fáradtabbnak is érezhetjük magunkat. Ezért ajánlatos a napi rutinunkat módosítani hétfőtől. Érdemes időben felkelni, bár az óra eggyel többet mutat, hagyjunk magunknak elegendő időt a reggeli készülődésre, hogy az amúgy is csökkent koncentrációnk ne vezessen balesethez a közlekedésben. Aki ebéd után általában csendes pihenőt szokott tartani, az most inkább ne tegye, helyette iktasson be több szünetet a napirendjébe. Étkezésünkre figyeljünk, este már ne fogyasszunk nehezen emészthető ételeket és nagy adagokat. Kerüljük a kávét, a fekete vagy zöld teát, illetve más élénkítő hatású italokat – hangsúlyozta dr. Négyesi Anna. Hozzátette, a rendszeres sport és testmozgás nemcsak az egészséghez, hanem a regeneráló alváshoz is elengedhetetlen. A nyugodt, pihentető alvás ugyanis meghatározza a napi energiaszintünket, ezért teremtsünk ehhez megfelelő feltételeket: szellőztessünk lefekvés előtt, ügyeljünk arra, hogy 18-20 Celsius-fok legyen a hálószobában, valamint az alvást különféle gyógyteák, úgy mint a levendula, citromfű, komló és orbáncfű is segíthetik.

Vitaminokkal és ásványi anyagokkal

A szakember arra is rámutatott, hogy a pandémia miatt egyre inkább odafigyelnek az emberek a megfelelő vitaminpótlásra, emellett azonban érdemes feltölteni az ásványianyag-raktárakat is.

A magnézium és a cink például elősegíti a regeneráló éjjeli anyagcserét, a melatonin képzéséhez pedig elengedhetetlen a megfelelő B12-vitamin és folsav. Alkalmazhatunk légzőgyakorlatokat, továbbá az illóolajok is sokat segíthetnek az ellazulásban, az erdei fenyő különösen nyugtató hatású. – Csökkentsük a képernyő előtti időt, hiszen a tévéből és egyéb okos­eszközökből áradó kék fény elektromágneses sugárzás gátolja a melatonin képződését. Inkább helyezzük előtérbe a relaxációs technikákat, olvassunk egy jó könyvet, hallgassunk zenét, meditáljunk, és egy lazító fürdő is jót tehet. Gondolatainkból száműzzük a gondok feletti rágódást, melyek zavaró tényezők lehetnek, inkább adjunk hálát a nap eseményeiért, és szemléljük örömmel az ébredező természet csodáit – tanácsolta dr. Négyesi Anna.

A téli időszámítás lenne jobb

Mivel 2-ről 3-ra kell állítani az órákat, egy órával tehát kevesebb idő jut az alvásra. A Naplónak G. Németh György címzetes egyetemi docens, a Magyar Alvás Szövetség elnöke is elmondta, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szervezetünk megsínyli ezt az alváshiányt. – A mentők több rosszulléthez vonulnak ki, nő a közlekedési balesetek száma, a közvetlen környezetben is van sok olyan ember, akinek rosszabb a kedélyállapota. Erre mindenki máshogy reagál, van, akinek több hét is kell a regenerálódáshoz. Természetesen máskor is előfordulhat, hogy egy órával kevesebbet alszunk, az azonban a szervezetet annyira nem viseli meg. Az óraátállításnál ugyanis egy olyan egységes átállásról van szó, ami az ún. cirkadián ritmust mesterségesen megtöri – mondta.

A szakember arról is beszélt, hogy az uniós népszavazás és a szakértők is úgy vélik, inkább ne legyen óraátállítás, mert az mesterséges beavatkozás a természet rendjébe. Arról, hogy a téli vagy a nyári időszámítás lenne-e ideálisabb, elmondta:

a tudomány, s így a Magyar Alvás Szövetség álláspontja is az, hogy a téli időszámítás a kedvezőbb.

A magyarázat nagyon egyszerű: évezredeken keresztül így volt, az ember pedig csupán néhány évtizede „nyúlt ebbe bele”. Ám arról, hogy az ügyben milyen döntés születik, számos egyéb tényezőt is figyelembe vesznek majd. Most azonban, míg állítani kell, azt javasolja, érdemes egy órával hamarabb lefeküdni, és az sem baj, ha vasárnap délután egy kicsit – maximum 40-50 percet – szunyókálunk.

„Eger méretű” energiát spórolunk

A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer, amellyel a helyi időt tavasztól egy órával előre állítjuk a helyi időzóna idejéhez képest. A rendszer lényege, hogyha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A MAVIR Magyar Villamos­energia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (MAVIR) közleményben kifejti, évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű villamos energiát spórolunk meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének. Utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a 2017-es évre számított villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.

Vass Kata

Kapcsolódó cikkek:

https://haon.hu/orszag-vilag/meg-nincs-unios-allaspont-arrol-hogy-a-teli-vagy-a-nyari-idoszamitas-maradjon-e-ervenyben-5119429/

https://haon.hu/orszag-vilag/vasarnap-elore-kell-allitani-az-orakat-5117926/