Lehet-e házi kedvenc a haszonállat? Egy helyi farmer megadja a választ

Napjainkban egyre sűrűbben felmerül a kérdés, hogy a haszonállatként tartott tollas állatok lehetnek-e egyben kedvencek is? A válasz egyértelműen igen. A szárnyasokat haszon-, illetve díszbaromfiként egy­aránt tarthatják az emberek. Alapvetően sokféle madarat lehet fellelni a még fennmaradt háztáji gazdaságokban és udvarokban, mégis a leg­gyakrabban tyúkot, kacsát, libát, pulykát és gyöngytyúkot találunk. Ezeket az állatokat főként a húsukért és a tojásaikért hasznosítják.

Barátságos? Távolságtartó?

– Sokan hobbiból, kedvencként vásárolnak madarakat, melyeket egyáltalán nem kívánnak a családi asztalra helyezni később étekként. Nyugatabbra, a világ más tájékain már régebb óta észlelhető ennek a „divatja” – osztotta meg lapunkkal Vég László farmer. – Magyarországon egyre jobban elterjed az a „trend”, hogy a szárnyas állatokat inkább hobbiból és kedvencként szerezzük be, s ne haszonállatként kezeljük őket. Bár még mindig túlnyomórészt a húsuk és a tojásaik miatt népszerűek, sokan realizálták már az eszmei értéküket is a tollas barátainknak – tette hozzá.

– Több dologtól függ, hogy egy állat mennyire barátságos, így van ez a madarak esetében is. Sokat számít, ha valaki csibe kora óta nevel egy baromfit, ahogy én is teszem. Ebben az esetben már megismernek, s rendszeresen körülöttem bóklásznak, nem félnek a jelenlétemtől – mondta Vég László. – A tartási körülmények kiemelten fontosak, az, hogy az ember miként viszonyul a jószághoz, hogyan közelít felé és bánik vele. Én a baromfikat a húsuk és a tojásuk miatt tartom, nem kimondottan kedvencként, de úgy gondolom, a szívem szerint minden szükségletüknek próbálok eleget tenni a kikeléstől egészen a konyhaasztalig. Természetesen vannak olyan példányok is, amelyek különösen a szívemhez nőnek, őket már mondhatom akár a kedvencemnek is – folytatta. – Ha egy baromfiféle kézhez szokott, igazán barátságos tud lenni bárkivel, míg a libák nem igazán kedvelik az idegeneket – fűzte hozzá.

Tojás vagy csibe?

Köztudott: a baromfifélék tojással szaporodnak, azonban az, hogy melyik faj mikor válik ivaréretté, és mikor kezd a tojásrakásba, változó, hiszen bizonyos fajtákon belül is van eltérés. – Sokan nem tudják, hogy a tojás akkor is termelődik, ha a nőivarú egyedek között nincs hím, csak az nem tartalmaz megtermékenyített petesejtet – mondta a farmer. – A téli időszakban a tojástermelés csökken vagy rosszabb esetben teljesen megszűnik, mivel ezek rendszerint a regenerálódás hónapjai. Tavasszal, ahogy hosszabbodnak a nappalok, és a hőmérséklet is nő, a tojáshozam görbéje felfele ível – emelte ki.

A kotlás a legtöbb baromfifélére jellemző. A víziszárnyasok – mint a kacsa vagy a liba – a fészküket kibélelik saját pehelytollaikkal, amelyekkel takargatják a tojásaikat, azonban a többi baromfira ez nem jellemző.

– A tojások száma akkor megfelelő, ha a kotló mindet el tudja takarni a testével. A tyúk 21, a gyöngytyúk, a puly­ka, a házi kacsa 28, a liba pedig 30 napra kelti a csibéit. A tojásból kikelő utódok belülről a csőrük hegyével kopogtatják a tojás belső felét, míg azt megrepesztve kibújnak belőle – mondta, majd hozzátette: azt, hogy egy egyedben van-e tojás, vagy sem, külső szemmel nem láthatjuk. A fajra jellemző időszak alapján tudjuk megsaccolni, hogy körülbelül mikortól kezdhet el tojni, de ez is sok tényezőtől függ.

Intelligens állat a disznó

Megfigyelhető, hogy a disznók egyre több háztartásban vannak jelen mint háziállat. Sokan kutya helyett vásárolnak törpemalacot, s azt kezelik úgy, mint egy ebet. – A disznó képes betölteni a kedvenc szerepét, ráadásul nagyon sokan a lakásukban tartják őket. Természetesen ezek többsége törpe változatai a házisertésnek – mondta el a Naplónak Vég László. – A malacok nagyon intelligens állatok, ugyan­olyan egyszerű idomítani őket, mint a kutyákat. A tévhitekkel ellenben a disznó tiszta állat, amennyiben megfelelően van tartva. A „malac” szó hallatán mindenki fejében megjelenik egy kép, ahol a saját ürülékében fekszik az állat, pedig a természetben eszébe sem jutna ezt megtenni. Ez a fajta viselkedés mindössze a „dagonyázást” helyettesíti a sárban, mivel ezzel eltávolítja a nyüveket, melyek a bőrét irritálhatják – tette hozzá.

– A fejlődésük legfőbb befolyásolója a takarmányozás és maga a fajta jellege. Természetesen vannak lassabban növő egyedek, mint a mangalica. Azonban vannak kimondottan intenzív tartásra kitenyésztett fajták, amelyek a gyors növekedést és a kis helyen való életet jól viselik, mint a pietrain – ismertette Vég László, majd hozzátette: az utóbbi tartási módot nem részesíti előnyben.

Vámosi Kira