Sokan ellenségként tekintenek a vakondra

Akinek van kertje, tudja, milyen kellemetlen a folyton más helyen megjelenő vakondtúrások tömkelege, vagy ha a vakond kiforgatja a földből a növényeket, virágokat. Ezzel a föld alatti életmódot folytató, rovarevő kisemlősünkkel ritkán találkozunk, mégis jól ismerjük. – Mivel sokan kerti kártevőként tekintenek a vakondra, egyre több internetes fórumon folyik az ötletelés, hogy hogyan lehet felvenni ellene a harcot – tájékoztatta a Naplót Váradi Zoltán, a Természettár vezetője. Megjegyezte, sajnos ezek a módszerek sokszor a vakond elleni védekezés helyett az állat kiirtására összpontosítanak.

– Talán sokan nem tudják, de a vakond Magyarországon védett állat, természetvédelmi értéke huszonötezer forint. Bár rovarevő, fő tápláléka mégis a földigiliszta, amely egyébként a talaj hasznos élőlénye – fogalmazott Váradi Zoltán. Hozzáfűzte, nem kell attól félni, hogy a vakondok elfogyasztják az összeset gilisztát, hiszen rengeteg van belőlük, ráadásul sok mást is megesznek: például olyan rovarlárvákat, vagy éppen a lótücsköket is, amelyek irtásával jót tesznek a talajnak, tehát nem jelenthetjük ki, hogy kártevő a vakond. – Kellemetlen, ha a kertünkben egyszerre akár húsznál is több vakondtúrás van, és ilyenkor sokan azt gondolják, egy egész vakondcsalád munkálkodik a föld alatt. Valójában azonban egy, maximum két példány állhat a sok földkupac mögött – részletezte a Természettár vezetője. Kiemelte, a vakond magányos állat, a hímek és a nőstények csak a párzási időszakban töltenek együtt egy kis időt, aztán szétválnak.

Kíméletesen is lehet

Számos olyan ötlet kezd elterjedni a médiában a vakondok elleni küzdelem kapcsán, amely egyáltalán nem környezetbarát. – Ne legyünk kegyetlenek! Vegyszerek és törött üvegek helyett gondolkodjunk olyan megoldásokban, amelyek nem tesznek kárt az állatban – érvelt Váradi Zoltán. Mint mondta, kipróbálhatjuk az egyik hagyományos megoldást: a földbe ásott palackokat. – Ha feltámad a szél, az üveg süvítő hangja eltántoríthatja a vakondot. Ha ez nem válik be, ennél sokkal hatékonyabb módszer lehet a vakondháló, amelyeket kertészetekben, parkokban előszeretettel használnak, és bárki kipróbálhatja a saját veteményesében is – részletezte. – A hálót mélyebbre kell elhelyezni, ráhúzni még egy réteg földet, és arra mehet a következő réteg, amibe ültetni akarunk, vagy épp a gyepszőnyeget helyezzük rá – magyarázta. A Természettár vezetője arra is kitért, hogy azért eredményes ez a megoldás, mert az állat nem tud áttörni a hálón, így kénytelen más helyet keresni magának. Ám arra is figyelmeztetett: a módszer egyetlen hátránya, hogy a vakond néha a felszínen is mozog, és ha épp egy hálós helyen ássa be magát a földbe, akkor nem tud letúrni mélyre. – Ez esetben nagyobb területen is kárt okozhat a gyep és a háló között, ez azonban nem fordul elő túl gyakran.

Ne keverjük össze őket!

Váradi Zoltán arra is kitért, hogy egy másik földlakó állatunkat, a földikutyát néhányan összetéveszthetik a vakonddal. Az előbbi egy rágcsáló, a vakond pedig rovar­evő kisemlős. A földikutya ráadásul rendkívül ritka, mi sem érzékelteti ezt jobban, mint hogy természetvédelmi értéke egymillió forint. A mi megyénk szerencsés, hiszen Hajdúbagoson van a földikutya-rezervátum, ahol ezekből a ritka rágcsálókból számos példány megtalálható. Ez az állat ritkán téved a kertekbe, mert kerüli az emberi környezetet, a bolygatott talajt, ezért ha valaki arra gyanakszik, hogy földikutya túrja fel a földjét, alighanem téved.

Berecz Dorina