Mire figyeljünk, ha légkondit veszünk?

A kánikula beköszöntével újra a légkondicionálók szezonját éljük. A hűsítő eszközök tárháza elérhető újonnan Magyarországon, ám a szakemberek szerint a használt eszköz sem feltétlenül mellényúlás. Fontos azonban tudni, mit vegyen az ember, és hogyan tartsa karban légkondicionálóját. A kérdéskört Sipos Beatrix szakemberrel jártuk körbe.

Fogyasztás és teljesítmény

Az úgynevezett split rendszerű klímaberendezések kiválasztásánál az elsődleges és legfőbb szempont a teljesítménye, állítja Sipos Beatrix. – A kiválasztásban érdemes szakember segítségét kérni, aki a helyszíni felmérés során a klimatizálandó helyiség paraméterei alapján – úgy mint alapterület, tájolás, belső hőterhelés – javaslatot tesz a szükséges méretre és elhelyezésre. Fontos szempont továbbá a berendezés energiafogyasztása, amely nagy eltéréseket mutathat, nem mindegy, hogy mennyi lesz majd a havi villanyszámlánk. A már kifutó on/off berendezések fogyasztása akár többszöröse is lehet a modern technológiájú inverteres berendezésekének. Utóbbiak már nem terhelik meg a lakás elektromos hálózatát, mivel lényegesen kisebb az induló áramfelvételük a régebbi modellekhez képest, valamint folyamatos üzemben működtetve a ca. 600 wattos fogyasztásuk pedig jóval kedvezőbb havi költségeket jelent, mint az on/off-os klímák 1,5-2 kW-os üzemiáram-felhasználása. A gyártók a berendezések energiafogyasztását különböző értékek feltüntetésével jelzik, ilyenek a SEER és a SCOP értékek – emelte ki.

A SEER érték a teljes hűtési szezonra vonatkoztatott, úgynevezett szezonális energiahatékonysági tényező. Kiszámítása: éves hűtési igény/hűtésre felhasznált éves áramfogyasztás. Ez a mutató a hűtési üzem hatékonyságát mutatja meg. A SCOP érték pedig a teljes fűtési szezonra vonatkoztatott szezonális teljesítmény együttható, amely a teljes fűtési szezonra vonatkozik. Kiszámítása: éves referencia fűtési igény/fűtésre felhasznált éves áramfogyasztás. Tehát a fűtési üzem hatékonyságát mutatja meg.

Összességében minél nagyobb az érték, annál takarékosabb a légkondicionáló.

Az Európai Unió 626/2011-es rendelete alapján kötelező minden klímakészülékre az energiahatékonyságra vonatkozó tájékoztató címkét kihelyezni, mely alapján szerencsére a vásárlók számára is érthető a klímák energiahatékonysági besorolása.

A szóban forgó címkén 7 különböző színnel jelölik az energiaosztályokat, valamint meg kell adni a fogyasztók számára nagyon hasznos és iránymutató SEER és SCOP értékeket.

A szakember szerint komfortérzetünket nemcsak a meleg, hanem egy hangos, kellemetlenül zümmögő klíma is tudja zavarni, ezért érdemes már a kiválasztásnál figyelni, hogy hány decibelt szavatol a készülék gyártója. Egy hangos kültéri egység pedig a szomszédoknak okozhat problémát, ha nem tudnak tőle éjszaka aludni.

Fontos az állapot

Mivel a lakás klimatizálása komolyabb beruházást igényel, logikusnak tűnhet a költségeket használt légkondi vásárlásával csökkenteni. Aki emellett dönt, annak néhány szempontot mindenképp figyelembe kell vennie: – A használtan kapható öt-tíz éves klímaberendezések új állapotban sem feltétlenül érték el azt a minőséget, amit egy azonos kategóriájú új készülék ma nyújtani tud. Valamint itt is számolni kell a telepítés költségeivel. Használt berendezés vásárlásánál a legnagyobb kockázatot a készülék állapota jelenti, Az, hogy hogyan üzemeltették, mennyi volt az üzemben töltött órák száma, hogyan volt karbantartva a berendezés. Ezekről a vásárlónak semmiféle információja nincs, jellemzően a telepítés után derül ki, hogy a berendezés megfelelő állapotú-e, nem lehet előre látni, hogy öt-tíz vagy egy év még a várható élettartama. Amennyiben a berendezést a lakással együtt vásároljuk meg, kedvezőbb a helyzet, mivel a telepített készüléket ki lehet próbálni, egy szakemberrel üzem közben megvizsgáltatni, mely összeköthető az egyébként is szükséges karbantartással – hangsúlyozta Sipos Beatrix, hozzátéve,

ha mód van rá, érdemes szakembertől vásárolni a használt készüléket is, aki azt átvizsgálta, ellenőrizte hűtőgáztartalmát és műszaki paramétereit, szakszerűen kitisztította és fertőtlenítette a berendezést. Ők jellemzően garanciát is vállalnak az általuk eladott használt berendezésre.

A klímaberendezések karbantartása a berendezés élettartamának növelése mellett a berendezést használók egészsége szempontjából is nagyon fontos. A készülékben lerakódó por a nedves környezetben penészedéshez vezethet, a berendezésben baktériumok szaporodhatnak el. A nem megfelelő karbantartás miatt a legionella baktérium által okozott megbetegedések a leggyakoribbak. A megbetegedések elkerülése végett a berendezés karbantartására legalább évente egyszer sort kell keríteni akkor is, ha ritkán használt berendezésről van szó, mivel a használati gyakoriság nincs összefüggésben az elszennyeződéssel. A karbantartást célszerű szakemberrel végeztetni, mivel a tisztítóspray használata nem elegendő a megfelelő fertőtlenítéshez. Fontos megjegyezni, hogy a karbantartás ne csak a beltéri, hanem a kültéri egységre is terjedjen ki.

Optimális érzés

Az utóbbi években tapasztalhattuk, hogy sorra dőlnek meg a melegrekordok, egyre gyakoribbak a hőségriadók és a hosszan tartó nyári hőhullámok. Emiatt hazánkban is szinte alapelvárás lett a lakások légkondicionáló berendezéssel való ellátása. Javasolt mindenképpen szakemberhez fordulni, aki tanácsokkal lát el, felméri az igényeket és a feladatnak megfelelő, megbízható, ár-érték arányban a lehető legoptimálisabb berendezés kiválasztását segíti. Azonban a szakember arra is rámutatott, a helytelen légkondicionáló-használat megbetegedéshez vezethet.

„Sokan hajlamosak a nagy melegben túlhűteni a lakást, mivel a benntartózkodó nem feltétlenül érzékeli, hogy túl hideg van a helyiségben. illetve, ha többször váltogatjuk a kinti-benti tartózkodást. a szervezet nem tud rövid időn belül akklimatizálódni, ezért könnyen megfázhatunk.”

Tartsuk szem előtt, hogy a levegőmozgás miatt hűvösebbnek érezzük a beállított hőfokot, és a huzatérzet is okozhat egészségügyi problémát. Ez utóbbi miatt úgy állítsuk be a készüléket, hogy a levegőáramot ne a benntartózkodó személyek felé irányítsuk. Az egészségügyi és munkavédelmi ajánlások szerint a kinti és a benti hőmérséklet között nem lehet több, mint 8-10 Celsius-fok különbség, és a szakemberek is általában legfeljebb tízfokos különbséget javasolnak a kinti és a benti hőmérséklet között – összegezte Sipos Beatrix, aki felhívta a figyelmet arra, a split rendszerű berendezések a helyiség levegőjét keringtetik, nem alkalmasak a friss levegő pótlására.

Manapság az új építés esetében az épületnek ki kell elégítenie a közel nulla energiaigény követelményeit. Ez azzal jár, hogy az épület szinte légtömör, ezért a benntartózkodók friss levegő igényéről gépi szellőztetéssel kell gondoskodni. Ezek a berendezések nem csak nagy ipari méretben elérhetőek, sok gyártó kínál komplett rendszereket hővisszanyerős lakásszellőztető berendezésekkel.

PSZ