Még egy dolog, ami szép, de már a múlté: mi legyen az öreg kályhával?

A nagyszülői házakban még gyakran találkozhatunk a jó öreg kemencékkel, kályhákkal, melyek romantikus mivolta megkérdőjelezhetetlen ugyan, ám a modern fűtésrendszerekhez képest kifejezetten „zsebbe nyúlós”, időt igénylő megoldásnak számítanak. – A kemencék, kályhák az egyedi fűtések kategóriájába tartoznak, melyek anno egy helyiség fűtésére szolgáltak. Van valami báj és kellem ezeknek a fűtéstípusoknak a megőrzésében – mondta lapunknak Kiss Gyöngyi gépészmérnök, a Debreceni Szakképzési Centrum Építéstechnológiai és Műszaki Szakképző Iskola oktatója, aki szerint a kemencék, kályhák inkább esztétikai célt szolgálnak, mintsem azt, hogy hosszú távon, gazdaságosan fűtsük általuk a lakásunkat. 

– Ha a belső lakberendezési szempontokat vesszük figyelembe, vagy arra gondolunk, hogy ezek a régi darabok értéket képviselnek, akkor mindenképp van értelme megtartanunk, de a modern szemléletet követve – a technikai fejlődést figyelembe véve – nem mondanám, hogy ez az a fűtésmód, ami a legideálisabb. Gondoljunk csak bele: egy hosszú, nyolcórás munkanap után hazatérve gyújtósaprításba kezdünk, fát hordunk, begyújtunk, majd türelmesen várunk, míg felfűti a helyiséget vagy akár a teljes lakást a kályhánk, amit kitartóan kell tüzelnünk, amíg a kellő hőfokot el nem érjük – mondta. 

Nem versenyezhetnek 

A szakember kiemelte, természetesen már modern kályhák, esetleg elektromos, vagy pelletfűtésű kemencék is elérhetővé váltak, de a központi fűtés előnyeivel szemben ezek sem tudják százszázalékosan felvenni a versenyt. 

Egy jól megtervezett fűtési rendszer ugyanis szabályozható, vezérelhető, esetleg távirányítható, telefonos applikációval elérhető. Nem mellesleg pedig alacsonyabb hőmérséklettel is hatékonyabban működik. 

– Ha valaki kifejezetten ragaszkodik ahhoz, hogy a lakásában a kemence vagy kályha maradjon, akkor érdemes elgondolkodnia azon, hogy minden esetben tudja-e vállalni a fűtéssel járó többletmunkát, illetve képes lesz-e ez a fűtési mód a teljes lakás hőszükségletét kielégíteni. Amennyiben nem, érdemes másik alternatív fűtést is betervezni. Igaz, fűtéstechnikai szempontból egy szigetelt lakás hőszükségletét nézve ez nem szükséges, a fával való tüzelés ráadásul megújuló energiának számít – tette hozzá. 

Hangsúlyozta: nem veszélytelen a kályhák, kemencék megléte. – Az égés feltétele az éghető anyag, a gyulladási hőmérséklet, illetve az oxigén. A begyújtáshoz, valamint az égéshez mindenképp oxigénre van szükség, és ezt az oxigént a levegőből fogja megkapni, ami ugyanabból a helyiségből származik, ahol mi is tartózkodunk. Az égés mellékterméke a füstgáz, ha kinyitjuk a tűztér ajtaját, mindenképp vissza fog áramlani valamennyi melléktermék. Az, hogy ez a lakásunk falaira kirakódik, kevésbé fontos, mint az, hogy szén-monoxid- vagy füstmérgezést szenvedhetünk. A kipattanó izzó vagy forró parázs ráadásul tűzveszélyes is. Továbbá azt sem szabad elfelejteni, hogy a tüzelőanyagot a lakásunkban kell tárolni, amivel port, piszkot, bogarakat is behozhatunk – mondta. 

Péter Szabolcs