Elképesztő méreteket ölt a pazarlás, ideje az újrahasznosítás felé fordulni

A körforgásos gazdasági modell megvalósíthatósága a hazai agráriumban, és annak potenciális hatása a környezeti fenntarthatóságra címmel tartott előadást prof. dr. Popp József, a Magyar Agrár- és Élettudományi egyetem tanára. Az EU klíma- és környezetvédelmi céljaiból adódó kihívásokról, és ezeknek a magyar agrárgazdaságra gyakorolt hatásairól egész napos konferencián tanácskoztak pénteken a Debreceni Egyetem Böszörményi úti Campusán. 

A professzor szerint – aki egyben a Magyar Tudományos Akadémia Körforgásos Gazdaság Osztályközi Állandó Bizottságának az elnöke – a globális népességnövekedés továbbra is időzített populációs bomba.

A Földön 7,95 milliárd ember él, 2050-re pedig meghaladja a 10 milliárd főt. A biokapacitás ezzel a gyors ütemű növekedéssel ellentétben korlátozott. Bolygónk felszínének mindössze 18 százaléka termékeny földterület, melynek a harmadát használják mezőgazdasági célokra. A következő harminc évben az élelmiszer iránti kereslet másfélszeres növekedésére lehet számítani, mivel egyre több ember engedheti meg magának, hogy nagyobb hozzáadott értékű élelmiszert fogyasszon, főleg húst és tejterméket. 

A növekvő élelmiszerigény komoly erdőirtáshoz vezet, meglepő módon ehhez a mezőgazdasági tevékenység 73 százalékban járul hozzá. 

Pazarló világ 

A gőzgép és az elektromos áram feltalálásával az energiafelhasználás felét a szén adta a 20. század elején. A belső égésű robbanómotor megjelenése pedig hirtelen megnövelte a keresletet a kőolaj iránt, így manapság a felhasznált energia 80 százaléka fosszilis eredetű, és mindössze 20 százalékban megújuló. 

– A világgazdaságban továbbra is a lineáris modell a jellemző. A felhasznált nyersanyagok 70 százaléka véges készlettel rendelkezik. Ezzel szemben a globális nyersanyag-felhasználás 9 százalékát hasznosítják újra, ekkora mértékben nevezhető körforgásosnak a gazdaság. 

A természetes erőforrások biztonságos elérése ráadásul folyamatos politikai viták és nemzetközi egyezségek részét képezik, amint azt nap mint nap látjuk az orosz–ukrán háborúról szóló hírekben – véli Popp József. 

Mint fogalmazott, minden gazdasági szektorban óriási pazarlásokat lehet látni. Az élelmiszeriparban megtermelt táplálék 31 százaléka kárba vész. A legnagyobb veszteség a közlekedési szektorban érhető tetten, valamint az építőiparban, ahol az energiafelhasználás 40 százaléka megtakarítható lenne, a bontási anyagok több mint a fele pedig hulladéklerakókba kerül. A fő probléma, hogy a természeti erőforrásokat egyszer használatos termékként kezelik.

Nyilvánvaló tény, hogy a fosszilis tüzelőanyagokat ki kell váltani megújuló energiával. Popp József szerint a gazdaság dekarbonizációja azonban csak részben teljesíthető. 

A nap, a szél, a víz és a hidrogén csak akkor tekinthetők szénmentes energiaforrásnak, ha az előállításukhoz szükséges berendezéseket is megújuló energiából állítjuk elő. A vegyiparban létrehozott szerves kemikáliákban – például a műanyagok esetében – a beágyazott szén 85 százalékban fosszilis eredetű, és csupán 5 százalékban újrahasznosított. 

Körforgásos gazdaság 

A bioökonómiában, vagyis a biomassza-alapú gazdaságban nem is a szén teljes kivonása a terv. A cél valójában a fosszilis szén helyettesítése megújuló szénnel. Ez a szén megkötésével és újrahasznosításával elérhető. A légkörben ugyanis 1,5 millió tonna szén-dioxid található. Tehát elegendő szén van a földfelszín felett, nem szükséges mélyre ásni fosszilis eredetű energiaforrásokért. 

A körforgásos, biomassza-alapú gazdaság fogalomkörébe tartozik a felújítás, újrahasznosítás, újragyártás. Lényege, hogy a természeti erőforrások élettartamát növeljük a hulladék minimalizálása mellett. 

– A jövőben az egyik iparág hulladéka a másik iparág alapanyaga lesz. Például a bőr üléshuzatokból cipő készülhet, illetve ananászlevélből ruhanemű. Az ananásztermelők többletjövedelemhez jutnak, mert a textilipar számára is tudnak értékesíteni, közben megtakarítják azt a szén-monoxid-mennyiséget, ami a levelek elégetéséből keletkezne. Ráadásul hozzájárulnak a fenntartható ruhaneműk előállításához – mondta. 

Sürgető probléma 

Az Európai Unió kutatásai szerint az újabb tagországok – beleértve hazánkat is – jelentős gazdasági lemaradásokkal számolhatnak bioökonómiai stratégia és cselekvési terv nélkül. Ezekben az országokban új üzleti modellek kialakítása, magas hozzáadott értékű, bioalapú termékgyártás és speciális oktatási környezet szükséges. Mindezt Popp József szerint jelenleg Magyarország kevésbé képviseli. Továbbá magasabb technológiai fejlettségi szintre és komolyabb hatékonyságra is elvárt lenne, hogy az innovációs és gyakorlati szakadékot áthidaljuk. 

A professzor úgy véli, ma ott tartunk, hogy kifejlesztenek egy egyetemi laborban egy bioműanyagot, és itt a kutatási folyamat meg is áll, holott a termék piaci bevezetéséhez még több lépcsőfokra lenne szükség. 

Popp József szerint a biomassza-alapú gazdaság versenyképes lehetőséget kínál a mezőgazdaság számára is, mivel sokkal több nyersanyagot kell előállítani a gyógyszer-, a textil- vagy akár a vegyipar számára. Ugyanakkor ehhez helyettesíteni kell a fosszilis eredetű műtrágyát és vegyszert. A fenntartható körforgásos bioökonómia az uniós források sikeres lehívásának a kulcsa is lehet. Az elkövetkező három évben ugyanis kétmilliárd eurós támogatást osztanak szét egy bioökológiai programon keresztül. 

Hajnal László