Hálát mondtak, majd kaszát ragadtak a mindennapi kenyérért a hajdúnánásiak

Hagyományőrző aratóünnepre gyűltek össze szombat reggel Hajdúnánáson, a Nyakas Farmon. Szólláth Tibor polgármester köszöntőjében úgy fogalmazott: a cudar idő ellenére hálásnak kell lennünk a mindennapi kenyérért. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke és az esemény fővédnöke nyitotta meg a találkozót. Elmondta, hogy minden nehézség ellenére a hagyományok erőt adnak, bár mostoha volt az időjárás, a kapások és a kalászosok egyaránt megszenvedték a szélsőséges időt és az aszályt. Bejelentette, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnökeként tevékenykedő hajdúnánási polgármestert a napokban a kamara környezetvédelemért, vízgazdálkodásért felelős országos alelnökének választották meg.

Végül kiemelte, bíznak benne és mindent megtesznek azért, hogy jövőre bő termés legyen a régióban.

Nyakas András házigazda is köszöntötte a sokaságot, majd az aratóverseny legfontosabb tudnivalóit ismertették. Aszerint a bizottság nemcsak a szakszerű munkát, hanem a kaszások és a kévekötő asszonyok ruházatát is minősíti. Figyelnek arra, hogy mennyire követték a hagyományokat a kivonulás és a munkakezdés rituáléi, továbbá a kaszálás, a marokszedés és a kévekötés minőségére, a keresztrakásra, a csoportmunkára és a szervezettségre. Fontos szempont a tarlókezelés, majd a munkálatok végeztével a visszavonulás is.

A megnyitó végén a megjelent egyházi méltóságok áldották meg az aratóverseny résztvevőit.

Nagyapja földművelésből élt, ezért nosztalgikus hangulatban érkezett a nánási búzatáblákhoz Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke. A Naplónak elmondta, bár az eltelt évtizedek alatt korszerűsödött a mezőgazdaság technológiája, a természet körforgásában mindig az ember volt az, aki különböző innovációkkal oldotta meg a felmerülő problémákat. Így lesz az aszállyal kapcsolatban is, melyre a víz magtartása, a Tiszából kialakított víztározók jelentenek majd megoldást – fogalmazott.

Szólláth Tibort a megye gabonahelyzetéről kérdeztük.

Elmondta: a normál termésátlag felét aratják idén a gazdák, igaz, Hajdú-Bihar megye természeti adottságai nagy szórást mutatnak. Sok helyen a talaj vízgazdálkodási helyzete okoz nehézséget, de ez évben a löszhát sem hozta a várt eredményeket. A csekély termést a mögöttünk álló csapadékszegény tél és a tavasz is okozta, egyedül az április volt kedvező a csapadék szempontjából. Ennek eredményeként fél termést tudtak learatni az őszi termésűeknél, viszont nagyobb a baj a tavaszi vetésűeknél, a kukoricánál és a napraforgónál. A megyében már van, ahol az álló kukoricát elkezdték silózni, néhány helyen pedig kaszálni kármentés gyanánt. A tavaszi vetésűeknél az időjárás rendjének visszaállásával még javulhat a helyzet, jó termésben azonban nem reménykedik Hajdúnánás polgármestere. – Ez az év meg fogja mutatni, hogy becsüljük meg, amink van, és a kihívásoknak próbáljunk megfelelni, például kevesebb víz esetén a szárazgazdálkodással – intett Szólláth Tibor.

SzD