A gyógyvíz és matyóművészet városa

A Zsóry Gyógy- és Strandfürdő hazánk egyik legmagasabb hatásfokú gyógyvizével várja a gyógyulni vágyókat. A város ismerté válásában a gyógyvíz mellett kiemelt szerepet kapott a matyó népművészet, a hímzés és az annak felhasználásával formálódott népművészet.

Gyógyhely kénes gyógyvízzel

A városközponttól négy kilométerre található Zsóry fürdő szomszédságában hotel, panzió, vendégházak sora várja a pihenni vágyókat. A gyógyhelyen található magnézium- és hidrogén-karbonátos szabad szénsavat tartalmazó, magas szulfidkén tartalmú gyógyvíz több, mint 80 éve áll az emberek gyógyításának szolgálatában. Alkalmas reumás megbetegedések, ízületi kopások, sérülések, ortopédiai műtétek gyógyítására, kezelésére. Javítja az anyagcserét.

A 11 hektáros területen elterülő, 22 medencével rendelkező fürdő medencéi közül három különböző hőfokú fedett gyógymedence, a kiúszón keresztül is elérhető külső élménymedence, külső gyógyvizes medence, nosztalgia gyógymedence, két fedett gyermekpancsoló és a fedett pezsgőfürdő.

A matyók földje

A matyóság a későn, a tizennyolcadik században megformálódott néprajzi csoportjaink közé tartozik. Elsősorban a város népességét jelenti, de ide sorolják a két szomszédos falut, Tardot és Szentistvánt is. A matyó elnevezés eredete ma is kérdéses.
Régi emlékek, legendák szerint egy matyó menyecskének az Ördög elrabolta az édesanyját és a szerelmét. Cserébe szeretteiért az Ördög azt kérte a lánytól, hogy télvíz idején vigye el neki az ölében a nyár összes virágját. Erdő, mező legszebb virágait hímezte a lány a kötényére és vitte el azt az Ördögnek, aki betartotta ígéretét. Így születtek meg a csodálatos matyó hímzések motívumai.

A város fő utcáján, a katolikus templom és művelődési ház szomszédságában az egykori vendégfogadóban található a múzeum. Bejáratát az 1954-ben elhunyt százrózsás író, az iskolát teremtő Kisjankó Bori mellszobra őrzi.

Csodálatos hímzések 

A matyó népművészet nagyasszonyának emlékére meghirdetett ez évi, XXX. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázat csodálatos alkotásai mellett a Matyó Múzeumban ízelítőt kaphatunk a múlt századok mindennapi viseleteiből. A nők harang alakú szoknyáiból, a színpompás fejdíszekből, a legények hosszú, bő ujjú, ugyancsak gazdagon kivarrott ingjeiből. Megismerkedhetünk a matyók életével, szokásaival, az egykori summás élettel, valamint a három részes parasztházak berendezési tárgyaival. Kisjankó Bori százrózsája is itt, a múzeumban kapott helyet.

A matyó népművészet az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára is felkerült. Nem lesz könnyű dolga annak, aki szeretné pontosan feltérképezni a matyó mintákat, mert ezek számtalan egyéni változatban készülnek, és sohasem ismétlődnek. A matyó hímzésre legjellemzőbb a rózsa, ebből a legtöbb változatot Kisjankó Bori tudta hímezni, akinek gyönyörű munkáit a XIX. századi lakóházában a város Hadas városrészében megtekinthetjük.

Péter Imre