2023.10.15. 09:42
Hatalmas pásztortüzet gyújtottak a hajdúnánási behajtáson – fotókkal, videóval
A tavaszi jószágkihajtás után október 14-én behajtották az állatokat Magyarország legszebbnek választott birtokán, a hajdúnánási Kendereskertben.
A pásztortüzet is fellobbantották Hajdúnánáson
Forrás: Czinege Melinda
Közeledik a tél, a pásztorok ilyenkor beterelik állataikat a legelőkről, hiszen már alig találnak élelmet odakint a mezőn. A szombati behajtási ünnepség három hajdúnánási ifjú pásztor látványos lovasbemutatójával vette kezdetét. Először álló helyzetből fektették le a lovakat, majd megfigyelhettük a ló és a pásztorember különleges együttműködésének szimbólumát, melynek során az állatot egy számára természetellenes testhelyzetre vettek rá: leültették.
A kékfestőből készült ruhát a mai napig szívesen viselik a pásztoremberek. Ennek köze van a hajdúsághoz is, hiszen a hajdúböszörményi kék-fehér városzászló alapján a fehér a lányok, a kék pedig a férfiak színe
– ismertette Gencsi Zoltán képesített erdész, okleveles erdőmérnök. Azt is megtudhattuk, hogy a pásztorok kalapján lévő tollnak is jelentősége van. Nem mindegy ugyanis, hogy darutoll vagy árvalányhaj kerül rá, mert ez alapján megállapítható, hogy kiskunsági vagy éppen hajdúsági-e az illető.
Elszámoltak a polgármesternek
A hagyományőrző ünnepség legfontosabb mozzanata a számadás volt, melynek során a pásztorok gondosan elszámolnak a gazdával, egyezik-e a tavasszal kiterelt állatok létszáma a hazatérőkkel. Miután felsorakoztak egymás mellé a Hajdúsámsonból, Hajdúnánásról, Hajdúböszörményből, Nádudvarról, Törökszentmiklósról és Kismacsról érkezett pásztorok, gulyások, valamint kisbojtárok, kezdetét vette az elszámoltatás.
A számadó régen az egész vagyonával felelt a rábízott jószágokért. Előfordult az is, hogy gazdag emberként ment ki tavasszal a hortobágyi legelőre, de ha a bojtárok elfüstölték az állatokat a keze alól, akkor nem maradt más vagyona, csak a bot. Hajdúnánáson ilyen még nem volt
– mondta Gencsi Zoltán, majd azt is elmesélte a közönségnek, hogy tavasszal az állatok létszámát a rovásírás szabályai szerint felrótták egy rovásfára, amit aztán kettéhasítottak. Az egyik fele a gazdáé lett, a másik pedig maradt a pásztornál. Gencsi Zoltán, mint számadó, a rovásfa összeillesztésével számolt le az állatokkal a gazdának, azaz Szólláth Tibor polgármesternek. A behajtáshoz felsorakozott magyar tarka, kecske, szürke marha és bivaly létszámaiban nem találtak hibát, elégedettségének a gazda is hangot adott.
A Kendereskertnek nem a fizikális megjelenése a legszebb, hanem az a gondolat, amit magában hordoz
– hangsúlyozta Szólláth Tibor.
Kiemelte: az a cél, hogy ne ezer kilométerekről hordjuk az ételt, hanem igyekezzük megtermelni helyben. Próbáljunk egészséges és jó minőségű élelmiszert adni a gyermekeinknek, hiszen csak akkor várhatjuk egy generációtól, hogy életképes legyen, ha normális élelmiszert fogyaszt. Sajnos ez manapság nem így van, mert általában a világban az emberek élelmiszerhulladékot fogyasztanak.
Ezért is fontos felhívni a figyelmet a magyar pásztortársadalom életkultúrájára, hiszen azon állatok húsa, amelyek a legelőről jönnek be, biztosan jó minőségűek.
Behajtás és pásztortűz-gyújtás Hajdúnánáson
Fotók: Czinege MelindaA pásztortűz jelentősége
A nap már lemenőben volt, amikor fellobbantak a pásztortüzek. – A tűz az éjszakai legeltetés fontos eleme volt, elsősorban a praktikumot szolgálta. Segítségével nem csak a jószág, hanem a pásztor is visszatalált arra a tanyára, amelyről indult – hallhattuk Gencsi Zoltántól, aki felhívta a figyelmet arra is, hogy a pásztortűz szimbolikus jelentősége ennél sokkal több.
Ilyenkor gondolunk azokra, akik most nem lehetnek közöttünk. Sajnos sokan már az égi legelőket járják, és vannak, akik jelenleg is dolgoznak, mert a jószágok számára nincsenek ünnepnapok
– fogalmazott. Végezetül rámutatott: ezt a szakmát iskolában, neonfény mellett, nem lehet megtanulni. – Reményt ad, hogy ilyen sok fiatalt látok a pásztorok között, hiszen rajtuk múlik, hogy az állattartó kultúránkból mi lesz a jövőben – fűzte hozzá.