2024.02.24. 10:10
Eljött a nap, amikor a nők megkérhetik a férfiak kezét
Szökőnapon a szerencsések 45 évet is letagadhatnak, míg másoknak késik a névnapi ajándéka
A nap, amikor fordulhat a kocka
Forrás: Shutterstock
Végre idén is egy nappal többet dolgozhatunk, ugyanis februárban beékelődik a négyévente esedékes szökőnap. Az a nap, melynek rendeltetése, hogy a naptárat szinkronban tartsa a csillagászati évvel. Ennek köszönhetjük, nem tolódnak el az évszakok, így pár évszázaddal később is izzadhatunk a virágkarneváli tömegben, jó esetben pedig méteres hórétegen csúszik be a Télapó szánja.
Megkíméljük olvasóinkat a csillagászati matematikától és a Gergely-naptártól eredő számításoktól. Elég az hozzá, hogy a Föld 365,25 nap alatt kerüli meg a Napot, így a brit tudósoknál is ráérősebb őseink kiszámolták, hogy négyévente szükséges beékelni egy napot a naptárba. Ha már nem sikerült tervezniük egy pontosabbat.
Sokan tévedésből a február 29-edikére mutogatnak, azonban kevésbé ismert, hogy nem ő a valódi szökőnap. Az igazi ludas olyannyira jól végzi a dolgát, olyannyira tehetségesen szökik, hogy sikerült maga helyett a február 29-ét pellengérre állítania.
A valódi szökőnap ugyanis a február 24-e, az ártatlan áldozat mindössze a beékelődött álruhás nap mellékterméke, egyfajta toldalék. Nem a 29-edike tehet arról, hogy a Mátyások, Gézák, Sándorok, Ákosok és Elemérek egy nappal később kapnak névnapi ajándékot, de arról sem, hogy később érkezik a márciusi fizetés.
Igazából mindegy, hogy melyik nap miatt marad ki február végén a vasárnapi rántott hús. Lehetne a 23-a is, mint a régi rómaiaknál, akik az istenek haragjától félve azt a napot duplázták meg, mintegy megtévesztve teremtőiket, hátha nem veszik észre a csúsztatást.
Miket írtak a szökőnapról a hajdú-bihari lapok?
Nem ez volt az egyetlen furcsasága a római népnek: a Hajdú-bihari Napló 1986-os számában arról írnak, mivel régen a február volt az utolsó hónap, ilyenkor tisztító rituálékat, „februákat” tartottak. Kecskéket, kosokat és kutyákat áldoztak fel, bőrükből pedig szíjat hasítottak, és azzal próbálták egymásból kiverni a rosszat, hogy jobb emberként kezdhessék az új esztendőt.
Ugyanez az írás számol be arról, hogy a népi meteorológiai megfigyelések alapján szökőnapon megtudhatjuk, hogy felöltőben vagy ingujjban megyünk-e locsolni. A hagyomány szerint ugyanis ha ezen a napon enyhe az idő, hideg lesz húsvétkor.
Hiába lett az emberiség civilizáltabb, a szökőnap helyett nem sikerült megoldást találni. Egy 1976-os Naplóban írtak arról, hogy az ENSZ külön bizottságot állított fel, hogy kidolgozzanak egy naptárreformot. Összesen 260 tervezetet dolgoztak ki, amelyből a leginkább elismert furcsamód az az ötlet volt, hogy egyszerűen legyen 364 napos a világnaptár. Ma már tudjuk, hogy erre a kutatásra is feleslegesen ment el az adófizetők pénze.
Talán ha megfejtik a szökőnap anomáliáját, nem lett volna pánikhangulat 1999-ben sem az ezredfordulóra való informatikai átállás miatt. Szintén a napilapnak nyilatkozták akkoriban a szakemberek, hogy szerintük a szökőnap okozhat számítógépes gondokat.
Haszna is lehet ám a szökőnapnak. Magyarország első és akkoriban egyetlen mobilszolgáltatója ugyanis frappáns reklámcéllal lovagolta meg 1996-ban a február 24-ét: itt a szökőár, hangoztatták a szökőnapi kedvezményük kapcsán. 125 ezer helyett potom 70 ezer forintért ugyanis megvásárolhattuk a Kálvin téri üzletükben a divatos rádiótelefont. A vezeték nélküli csoda még nem ismerte a wifit, nem volt érintős, de még színes képernyője sem. Kvarc kijelzőjén jobb esetben SMS-üzenetet lehetett írni. Mindezért egy átlagos házaspárnak kettejük havi fizetését kellett otthagynia a boltban, de legalább lehetett kapni.
Ha már nosztalgia, ugorjunk vissza 1976-ra, a február 24-ei Naplóban ekkor számoltak be büszkén arról, hogy a Bethlen és a Hatvan utcák sarkán épül és szépül a Nemzeti Bank új épülete.
Ugyancsak kedvenc vármegyei napilapunk számolt be arról 2008-ban, hogy megnyílt február 29-én a „várva várt Nagypiac, melyet a debreceniek többsége igen megszeretett az eltelt idő során”.
Szökőnapon a nők lehetnek kérkedőek
Hazánktól távolról is találtunk érdekességeket február 29-ével kapcsolatban, melyet egyes országokban az agglegények világnapjának is választottak. Írországban a néphagyomány szerint ezen a napon a lányok megkérhetik a fiúk kezét. Ha a kiszemeltjük nemet mondott, ruhát vagy pénzt kellett adnia a kikosarazott kérőnek, a későbbi századokban selyemköntöst vagy bundát. Skóciában például szokás volt, hogy kesztyűt ajándékoztak a férfiak ilyen esetben, amivel eltakarhatta a szégyenkező nő gyűrűtlen ujját, megvédve a becsületét.
Mindez a legenda szerint azért alakult ki, mert az ötödik században Szent Brigid emelt szót a fiatal szobalányok nevében, akik arról panaszkodtak, hogy a szerelmük – és úgy általában a férfiak – túl félénkek ahhoz, hogy megkérjék őket. Szent Patrik ezért elrendelte, hogy február 29-én a nők kérkedőek lehetnek. Természetesen négyévente csak egyszer.
Az Új-Mexikó és Texas határán fekvő Anthony az az amerikai város, amely 1988 óta minden évben megtartja a Szökőnap Fesztivált. Az ötlet a városka két, február 29-én született lakos kezdeményezésére indult el, és mára a világ számos pontjáról érkeznek ezen a napon a rendezvényre, 2011-ben pedig a két állam a világ szökőév fővárosának nyilvánította Anthonyt.
Előnyök és nehézségek február 29-e miatt
Egyes bankok és vállalatok nem ismerik el hivatalos napnak a szökőnapot, ezért aki ezen a napon született, problémái lehetnek a bankszámla nyitásával vagy egy szerződés létrehozásával, illetve bizonyos weboldalak sem engednek február 29-ei születésnappal regisztrálni.
Jó hírünk is van annak, akit zavar február 29-ei születésnapja, ugyanis a képregény- és mozihős Superman is ugyanezen a napon látta meg a csillagvilágot. Tekintve, hogy az őt legutóbb megformáló Henry Cavill egész tűrhető bőrben van a karakter 1938-as felbukkanása óta, nyugodtan hátradőlhetnek a szökőnap szülöttjei. A viccet félretéve, a képregényhőst megalkotó DC egyébként nem véletlenül választotta ezt a dátumot Superman születésnapjának, azzal indokolták, hogy ezért tud évtizedek után is fiatalos maradni.
Hasonlóképpen e sorok írójának volt egy gyerekkori osztálytársa, akinek a nagymamája 15. születésnapját ünnepelte. A mama természetesen túl volt a hatvanon, de hivatalosan valóban letagadhatott 45 évet.
A Google a keresősávjában az adott napokhoz kötődő motívumokat ábrázol, február 29-én gyakran békákat ábrázolnak, erre az a magyarázat, hogy a béka ugrál, szökdécsel.
Ha jobban belegondolunk, nem is baj, hogy az elmúlt három év pandémiástól, háborústól, inflációstól egy nappal rövidebb volt, mint az idei, 2024-nek pedig egészen decemberig van ideje, hogy bizonyítson: csupa örömet hozott és megérte, hogy hosszabbra sikerült, mint a többiek.