Mekkora kópé volt Ferike, a majom, és ki az abszolút főnök a madaraknál? – állatkerti történetek Debrecenből – fotókkal

A debreceni állatkert vasárnapi, az Európai Kulturális Örökség Napjai kapcsán tartott történeti sétáján elhangzott, a csuklyásmajmok igazából 5 végtaggal rendelkeznek, ugyanis ide lehet számítani a farkukat is, amikkel mindenféle bűvészmutatványra képesek. – Budapestről jött az első 15 egyed, köztük volt Ferike, a kismajom. Rendszeresen meglógott a ketrecből, elment a büfébe kunyerálni, a kis haverjaival felborogatták a kukákat. Aztán amikor pár év múlva a budapesti állatkertnek volt szüksége csuklyásmajomra, vissza is küldtük Ferikét oda, ahonnan jött – idézte fel Lengyel Zoltán főápoló. A séta ezen része közben diót dobált a majombandának, akik parádés ügyességgel bontogatták a héját (és nem a héjját!). A főápoló elmondta, a diótörés a majmok esetén nem ösztönös, ezt az idősebbektől tanulják el. Azt is hozzátette, hogy van egy fekete pókmajom is az állatkertben, aki szintén nagy zsivány, simán kiveszi a kockacukrot az ápolója zsebéből, ha éppen úgy gondolja (és általában úgy gondolja).

A jelenlegi pingvinházról Lengyel Zoltán elmondta, korábban 3 nílusi víziló lakta: egy pár és a kicsi lányuk, a közel 3 tonnás Edit. Mint megtudtuk, Editre hírnév és csillogás várt, ugyanis az egyik amerikai Disneylandbe került. – 20 perc alatt befogtuk, de ehhez előtte hetekig szoktattuk a szállítóládához, ott kapott enni. Kiemelni már nagyobb feladat volt, ezért a tűzoltók jöttek darus kocsival, hogy el lehessen szállítani a több tonnás kislányt – avatott be a kulisszatitkokba.

A debreceni állatkertben sok a zsivány

Benéztünk a gibbonokhoz is, és megtudtuk, jelenleg 2 hím képviselteti magát a debreceni állatkertben. – Hamarosan várható egy nőstény egyed is, de nem tudhatjuk előre, hogyan fognak kijönni egymással. Ez majd csak akkor derül ki, amikor itt lesz, nem küldhetünk a nősténynek egy fotót előre, hogy szerinted hogy néz ki a srác – magyarázta Lengyel Zoltán. 

Elsétáltunk a vörös pandák, más néven macskamedvék kifutójához is. A főápoló elmondta, azért hívják őket macskamedvéknek, mert külsőre olyanok, mint egy medve, az ízületeik, a mozgásuk viszont leginkább a macskákéra hasonlít, és arra is képesek, hogy a csuklójukat majdnem 360 fokban forgassák. 

A több földrész madarainak otthont adó kifutóról megtudtuk, a pávák benne a főnökök. – Ők az urak, lerendezik, aki renitenskedik. Egymással sem finomkodnak, volt, hogy kiverték egymás szemét – rántotta le a leplet a pávák sötét oldaláról Lengyel Zoltán. Emlékeztetett, a pávák melletti területen állt valamikor a Rózsakert vendéglő. – Ide lógott meg a jávai makákó. Leült a vendégek közé, megkínálták sörrel, aztán elkezdett hőbörögni. Szóltak, hogy le kellene állítani, végül az épület tetején fogták meg – elevenítette fel.

A zsiráfoknál önként jelentkezők etethették a kicsit sem alacsony állatokat, és meg lehetett figyelni, hogyan húzzák le a leveleket az ágakról. – Ez a szúrós akácia a kedvencük, de a 60-70 centis nyelvükkel simán elbánnak vele – ismertette a főápoló. Rámutatott, egy zsiráfnak ugyanannyi nyakcsigolyája van, mint egy egérnek, csak magasabb; a zsiráf hossza születéskor eléri a 160-170 centimétert.

A délutáni napfényben többek között látogatást tettünk még az oroszlánoknál, és a lámáknál is, az Afrika röpdében pedig egy nagyon fontos leckét megtanultunk a főápolótól a madarakról: – Nem kell tőlük félni, csak nem szabad alájuk állni!