MNB: valótlan információk veszélyeztethetik az MKB Bank sikeres értékesítését

Budapest - Aggódik a jegybank, hogy az elmúlt napokban a sajtóban megjelent, az MNB által valótlannak nevezett információk veszélyeztetik az MKB Bank Zrt. értékesítésének lezárását, csökkenthetik a bank értékét, és ezzel jelentős kárt okoznak a bankrendszernek.

A Magyar Nemzeti Bank az MTI-hez szerdán elküldött közleményében azt írta, az elmúlt napokban több olyan valótlan információ jelent meg a sajtóban, amely veszélyeztetheti az MKB Bank Zrt. szanálási eljárás keretében történő értékesítésének lezárását az Európai Bizottság által előírt határidőre, továbbá a szanálási célok megvalósítását. A téves információk alkalmasak az intézmény piaci értékének csökkentése révén a károkozásra - jelezték.

A szanálási folyamat szabályosságát az MNB szerint az Európai Bizottság felügyelete megkérdőjelezhetetlenné teszi. Amennyiben az EB úgy ítéli meg, hogy az MNB az értékesítési eljárás során bármely, a hatáskörébe tartozó normának nem tett eleget, az értékesítés minden részletét vizsgálhatja - mutattak rá.

A jegybank március 31-én jelentette be, hogy döntött az MKB Bank értékesítéséről, a bankot a legmagasabb vételárat, 37 milliárd forintot kínáló, a Blue Robin Investments S.C.A., a METIS Magántőkealap és a Pannónia Nyugdíjpénztár, a CIG partnerség tagja által alkotott konzorcium veheti meg.

Az MNB szerdai közleményében hangsúlyozta, hogy MKB Bank Zrt. által kibocsátott részvények nem tartoznak a nemzeti vagyon körébe, mivel azok tulajdonosa 2015. december 23-tól nem a magyar állam, hanem az MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt. (MSZVK Zrt.), amelyben tulajdonjoggal a magyar állam nem rendelkezik. Az MSZVK tulajdonosa a Szanálási Alap, amelynek vagyona, a működéséhez szükséges fedezete nem az államháztartásból származik, hanem a csatlakozni köteles tagintézmények hozzájárulásai biztosítják - emlékeztet a közlemény.

A szanálás során az MSZVK 32,1 milliárd forintos támogatást adott az MKB-nak, ezért kompenzációként a részvények 37 milliárd forintos vételára is ide folyik be. A nem megalapozott sajtóhírek miatt az értékesítés elmaradása veszélyezteti az MSZVK támogatásának megtérülését, és így a bankrendszernek is jelentős károkat okoz - hangsúlyozta az MNB.

A szanálási feladatkörében eljáró MNB-nek nyílt, átlátható és diszkrimináció-mentes eljárásban, piaci versenyfeltételek között kell lefolytatnia az értékesítést, amelyben elsődleges a vételár szerepe. Az MNB a nemzetközi gyakorlatnak és a követelményeknek mindenben megfelel - emelték ki.

Ismertették: a felügyeleti feladatkörében eljáró MNB a szanálástól elkülönülő, független engedélyezési eljárásban vizsgálja meg, hogy az új tulajdonosok szerezhetnek-e befolyást MKB-ben. Amennyiben azt állapítják meg, hogy a befolyásszerzéshez szükséges feltételeket a vevők tulajdonosi köre, illetve a vételár eredetét a vevők nem tudják megnyugtatóan bizonyítani, úgy a részvények tulajdonjogát nem szerezhetik meg.

Hangsúlyozta az MNB azt is, hogy az MKB által kibocsátott részvények értékesítési eljárásában - a Pannónia Nyugdíjpénztár kivételével - a kötelező ajánlatot benyújtó összes lehetséges befektető nem saját maga kívánt közvetlenül tulajdont szerezni, hanem közvetetten, special purpose vehicle (SPV), más néven tőkealap közbeiktatása révén, amelyre a közelmúltban számos európai országban volt példa. "A sajtó által tett ellentétes állítások szakmailag nem állják meg a helyüket" - jegyezték meg.

Az MNB közleményében kifejti: a magántőkealap sajátossága, hogy több befektetőtől gyűjt tőkét, az általa megvalósított ügyleteket a befektetési politika irányítja, amely ismert és elfogadott az alapot jegyzők oldalán, azonban ezen túlmenően a befektetőknek mint tényleges tulajdonosoknak az alap vezetésébe nincs beleszólásuk, azt az alapkezelő végzi. Amikor az alap megtalálja a befektetési politikájának megfeleltethető tulajdonszerzési lehetőséget és sikerre viszi az ügyletkötést, a befektetők teljesítik a még fennálló befizetési kötelezettségüket. A befektetés során tehát a magántőkealap általában úgy valósítja meg a befektetési ügyleteit, hogy a nagy növekedési potenciállal rendelkező gazdasági társaságban való tulajdonszerzést követően részesedését előre meghatározott feltételek mellett, meghatározott idő elteltével értékesíti. Így a befektetők nagyobb kockázatot vállalnak, értelemszerűen nagyobb hozam reményében, kilétük azonban az irányítási jogosultság hiányára tekintettel nem bír relevanciával, sőt ez a tőkepiaci oldalon védett információnak minősül - írta az MNB.

A jegybank hangsúlyozza, hogy a Blue Robin Investments S.C.A. által vezetett konzorcium kötelező érvényű ajánlata az értékesítésére vonatkozó eljárás feltételeinek megfelelt, valamint a nemzetközi gyakorlatnak megfelelő módon vett részt az eljárásban.

A Világgazdaság március végén azt írta, hogy az MKB-ért két külföldi magántőkealap verseng és nem lehet kizárni, hogy ezek valamelyike mögött az MNB által alapított "Pallas Athéné alapítványok állnának, esetleg befektetőként vesznek részt bennük". Nagy Márton MNB alelnök és mind a hat, a jegybank által létrehozott alapítvány cáfolta ezt.

A Magyar Narancs Online kedden a luxemburgi cégadatbázisra hivatkozva azt írta, hogy a Blue Robin ismert végső, meghatározó befolyással rendelkező tulajdonosa egy reklámügynöki tevékenységgel foglalkozó szingapúri kft. A Blue Robint 2016. február 18-án hozták létre, és március 8-án jegyezték be Luxemburgban, azonban február 22-éig már a kötelező érvényű ajánlatot kellett benyújtani az MKB-ra. Az adatok alapján úgy tűnik, hogy a 2,5 millió forintnyi tőkével rendelkező Blue Robin úgy adta le vételi ajánlatát, hogy be sem volt jegyezve - írta a portál.

- MTI -