Magától is megy a szekér?

Debrecen - Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint uniós pénzek nélkül is működne a gazdaság.

A Napló által megkérdezett vállalatvezetők erősen kétlik, hogy (miként arról Varga Mihály a tusnádfürdői szabadegyetemen beszélt) uniós pénzek nélkül is működne a magyar gazdaság. Abban viszont igazat adnak a nemzetgazdasági miniszternek, hogy az EU-támogatások kényelmessé tették a hazai vállalkozásokat, amelyek abban bíznak, hogy nekik is jut az ingyen pénzből.

Feneketlen kút?

Bárány László, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója szerint a magyar agrárium (azon belül is elsősorban a szántóföldi növénytermesztés) már így is elkényelmesedett, hiszen ez az ágazat adós azokkal a hozambeli növekedésekkel, amit az állattenyésztés (például a baromfiszektor) produkálni tudott. – Az elmúlt húsz évben a csirke, pulyka, kacsa genetikai növekedési potenciálját 90-95 százalékban ki tudtuk használni. Míg 20 évvel ezelőtt két kiló takarmányból állítottunk elő egy kiló élőcsirkét, és arra már büszkék lehettünk, ma aki 1 kiló 70 deka felett csinálja, az már nem versenyképes – mondta a piacvezető baromfiipari cég tulajdonosa.

Hozzátette: a hazai baromfiágazatban ahhoz, hogy elérhesse az EU TOP 10-tagállamának a fejlettségi szintjét, mintegy 250-260 milliárd forintot kellene beinvesztálni. Ezzel szemben az összes élelmiszeripari fejlesztésre jutó 200 milliárd forintból főként azok a kis cégek tudnak majd fejleszteni, akik egyébként a nagy európai versenypiacra a termékeikkel közvetlenül nem képesek kikerülni. Arra a felvetésre, hogy mi lenne a magyar gazdasággal az uniós pénzek nélkül, Bárány László azt mondta, hogy tovább fokozódna a lemaradásunk az európai és a világelittől, vagy lassulna a felzárkózásunk. – Abban viszont, hogy ezek a pénzek sok esetben elkényelmesítik a magyar vállalkozókat, Varga Mihálynak teljesen igaza van. Én egyébként az uniós támogatások kapcsán előzetesen is megvizsgálnám, hogy ki és mekkora teljesítmény-növekedést vállal a közösségi forrásokért cserébe, és azokat az ágazatokat preferálnám, amelyek a megtérülés szempontjából legkomolyabb vállalásokat teszik – fogalmazott az ismert vállalkozó.

Torzulást okoz

Fülöp Zsolt, a logisztikai szolgáltatások terén meghatározó Trans Sped Kft. ügyvezető igazgatója úgy véli, hogy miközben az uniós pénz számunkra létkérdés, a pályázati források, illetve maga a támogatás-politika jelentős torzulásokat okoznak a gazdaságban. „Sok cég csak arra vállalkozik, amire éppen talál pályázati forrást, és az így kialakuló gazdaságszerkezet nem feltétlenül van összhangban a nemzetgazdaság igényeivel. Ráadásul a még mindig igencsak bürokratikus pályázati rendszer gyakorlatilag nem ad módot arra, hogy a körülmények változása miatt akár utólag módosítsanak a kiírás feltételein” – osztotta meg velünk tapasztalatait az ügyvezető, akinek a cégcsoportja maga is nyert uniós pénzeket. Főként építési beruházásokra, ipari park, logisztikai központ fejlesztésére, csarnokok építésére, de pályáztak tréningekre is.

– Logisztikai célú pályázatok jelenleg nincsenek. A másik probléma az, hogy éppen azokat a vállalkozásokat nem preferálja a jelenlegi támogatási rendszer, amelyek pedig versenyképesség tekintetében alkalmasak lennének arra, hogy nemzetközi viszonylatban is állják a sarat. Ezzel szemben azokat a kkv-kat segíti a támogatáspolitika, amelyek (uniós támogatás ide vagy oda) még jó ideig nem igazán tudnak labdába rúgni a nemzetközi színtéren. Szerencsére azonban nemcsak az uniós források léteznek. Azt tapasztalom, hogy a bankok egyre szívesebben hiteleznek magyarországi cégeknek, és nemzeti források is rendelkezésre állnak – szögezte le Fülöp Zsolt.

- Petneházi Attila -

Pénz ne maradjon bent

Bod Péter Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora arra emlékeztetett, hogy a történelemben példátlan mértékű tőkebeáramlást élvezünk 2004 és 2020 között, ami a makrokeresletet növelte (ezáltal a jólét szintjét megemelte), ugyanakkor arra már nehezebb válaszolni, hogy a kínálati oldalt mennyire erősítette.

– Mert ha mondjuk presztízs-beruházásokra költöttük el a pénzt (túlárazott játszóterekre, puccos főterekre és hasonlókra), akkor attól a magyar gazdaság versenyképessége érdemben nem nőtt. Számomra a politikusi megszólalásokból úgy tűnik, hogy már most próbálják felkészíteni a társadalmat fejben arra az időszakra, amikor majd elzárulnak az uniós pénzcsapok. Az a baj, hogy az EU-csatlakozásunk óta a magyar kormányok mind azt a politikát folytatták, hogy használjuk bármire a támogatást, a lényeg az, hogy a keretet az utolsó fillérig lehívjuk. Ez a „pénz ne maradjon bent” felfogás ellentétes a hatékonysági szemponttal, ráadásul duplán káros, hiszen szükségtelen és sok esetben fenntarthatatlan projektekhez vezet(ett) – véli az egyetemi tanár, aki korábban a Magyar Nemzeti Bank elnöke is volt.

EU-pénzek nélkül is?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a tusnádfürdői szabadegyetemen azt találta mondani, hogy uniós pénzek nélkül is működne a magyar gazdaság. Petneházi Attila írása.