Áldás vagy inkább átok a tőke?

Budapest - Hiba a saját források túlzott mértékű használatával drágítani a finanszírozást.

„A külső források és a saját tőke arányának optimális szerkezete tudatos pénzügyi tervezést igényel, a hazai családi vállalatoknál azonban ez sokszor megszokás alapján történik. Pedig megéri időt és energiát fordítani erre, mert nagyban segíti a cég hatékony növekedését, és a gazdasági környezet és a fogyasztói szokások villámgyors változásaihoz történő alkalmazkodást” – vallja Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Alkalmazkodni kell

A cégek működését meghatározó gazdasági, jogszabályi, politikai és piaci környezet világszinten rohamos változása, illetve a fogyasztói szokások soha nem látott sebességű fejlődése egyre gyakoribb és gyorsabb változásra kényszeríti a cégeket. Az új kihívásokhoz szükséges alkalmazkodási képességet nagymértékben befolyásolja a vállalatok tőkeszerkezete, a felhasznált saját tőke és hitel aránya. „Az optimális tőkeszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy a cég a lehető leghatékonyabban használja föl a saját és a külső forrásokat: a piaci hitelek bevonása kellően támogassa a dinamikus fejlődést, de ne tegye ki felesleges hitelkockázatnak a céget. Ugyanakkor abba a hibába sem szabad esni, hogy a saját források túlzott mértékű használatával drágítsuk a finanszírozást” – hangsúlyozta ki Ékes Ákos, a K&H családi vállalatok szakértője.

Mit lehet tenni?

– Amennyiben túl kevés a saját tőke, úgy az eredménytermelő képesség javításával, a tevékenység racionalizálásával, vagy tőkebevonással lehet javítani a tőkeszerkezeten. Ellenkező esetben – ami a hazai családi cégekre inkább jellemző –, ha túl nagy a saját tőke aránya, úgy beruházásokkal, felvásárlásokkal vagy osztalékfizetéssel és részvény-visszavásárlással lehet csökkenteni a tőkeköltséget. Így az átlagos tőkeköltség – azaz a tőkétől elvárt hozam és a felvett hitelek kamata – adott kockázat mellett a lehető legalacsonyabb lesz – javasolja Hegyi Ádám, a KBC Securities Corporate Finance igazgatója. Akár a nemzetközi, akár a hazai nagyvállatokat tekintjük, szektoronként is eltérő a tőkeszerkezet: az informatikai és energetikai cégek esetében a legnagyobb a hitel/tőke aránya, akár ötven százalékot is elérhet, a gyógyszeripari és az élelmiszeripari cégeknél azonban a finanszírozás ötödét sem teszi ki a hitelállomány.

HBN