Oda lehet a termés, ha nem figyelünk eléggé

Debrecen - A naptárat tekintve még csak most kezdődött a nyár, így a növények intenzív növekedése még jó ideig nem fog alábbhagyni, ezért a következő időszakban is akad tennivaló bőven a kiskertekben. Ezek közül az egyik legfontosabb a kártevők elleni védekezés: természetesen nagy kérdés, hogy meddig elég a bioművelés, és mikor érdemes vegyszerekhez nyúlni?

Vegyszer nélkül

Radócz Lászlónak, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Növényvédelmi Tanszékének docensének véleménye szerint, amennyiben a kertművelő célja nem a teljes kártevőmentesség, és beéri azzal, hogy a gyümölcsök körülbelül 80 százalékát tudja elfogyasztani, akkor nincs szükség vegyszeres kezelésre.

– A kiskertben elegendőek a biovédekezési módszerek, főleg, ha nagy a fajgazdagság: többféle gyümölcs található meg kis távolságon belül és van elég lágyszárú növény. A vegyes növényállomány a kert ökológiai szempontjából nagyon hasznos. Amennyiben a biokertészkedés mellett tesszük le voksunkat, abban az esetben is vannak lehetőségeink a kártevők szemben felvenni a harcot. Használhatunk különféle csapdákat: ezek közül a legelterjedtebb a rovar- vagy feromoncsapdák, ezeknek az áruk is kedvező. De a saját magunk eszközeivel készíthetjük az érés időszakában melaszcsapdákat, vagy szörpcsapdákat, amelyek a darazsakat fogják össze, amelyek így nem tudják kikezdeni a már cukrosodó gyümölcsöt – tanácsolta.

„Itt van Amerika”

Mostanság az egyik legfőbb problémát a levéltetvek (Aphidoidea) elszaporodása jelenti, amely több növényen megjelenve, jelentős kolóniát alkotva komoly nehézségeket okoz a kerttulajdonosoknak. A legfőbb táplálékuk számos növény rügyeinek, friss hajtásainak, leveleinek édes nedve. A száraz és meleg időjárás módfelett kedvez az elszaporodásának. A cseresznyefákat a fekete, a szilva- és őszibarackfákat, valamint a rózsabokrokat a zöld, míg az almafákat a hamvas levéltetvek támadják általában.

Amerikai keleti cseresznyelégy. Fotó: agraragazat.hu

– Az európai cseresznyelégy (Rhagoletis cerasi) mellett megjelent az amerikai is, amelyek lárvái a közép- és késő érésű cseresznyéket károsítják. Az amerikai keleti cseresznyelégy (Rhagoletis cingulata) később rajzik a kontinentális rokonánál, így azok már a meggyet is képesek megfertőzni, ennek következtében már azoknál is lehet kukacosodásra számítani. Mivel újonnan bukkant fel, így szerencsére még nincs jelen olyan nagy létszámban, de ha elterjed, később súlyos problémákat okozhat – magyarázta a professzor, aki egy másik légyfajta, a Dunántúlon már megjelenő dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa Cresson) hazai terjeszkedésére is felhívta a figyelmet.

– A Magyarországon 5–6 éve jelenlévő a délnyugat-európai országokból érkezett hozzánk. Az Észak-Amerikából származó rovar akkor károsítja a diót, amikor még zöld és a burkában van. A rovar a dió burkában tesz kárt, a dió belsejébe ritkán hatol be. A károsított burok azonban kaput nyithat a kórokozók megtelepedésének, a gombás és bakteriális megbetegedéseknek, a fertőzött termés pedig sok esetben érés előtt lehullik a fáról – mondta el a szakember.

HBN–MSZ

Követni az eseményeket

Időjárás- és éghajlatváltozással összefüggően évente akár kettő, három új kártevő is megjelenhet a Kárpát-medencében, és ezek között vannak olyanok, amelyek potenciálisan komoly veszélyforrást jelenthetnek. Érdemes akár a szakkiadványokban, újságokban vagy éppen az interneten követni az eseményeket, hogy ezekre felkészülhessünk, illetve ha egy ismeretlen kártevő támadja meg növényeinket, feltétlenül forduljunk szakemberhez!