A több minimálbér még nem minden

Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - Az év eleji jelentős mértékű béremelés pontosan a kisvállalkozásoknál dolgozókat érinti a leginkább.

Ettől az évtől emelkedett a kötelező minimálbér, így annak összege nettó 74 ezer forintról 85 ezerre, a szakmunkás nettó minimálbér (garantált bérminimum) pedig 86 ezerről 107 ezer forintra nőtt. A magyar cégek többsége kisvállalkozás, és jellemzően alacsony bérszínvonalon működnek. A jelentős mértékű béremelés pont ezen réteget érinti leginkább. De vajon többet és jobban dolgoznak-e az emberek a magasabb fizetésért?

Ismeretlen fogalom

A nagyobb vállalatok jellemzően minimálbér felett foglalkoztatják alkalmazottaikat, így az emelés rájuk kis mértékben hat. A GKI Gazdaságkutató elemzői megvizsgálták, hogyan változott a kötelező minimálbér-emelés hatására a minimálbérre bejelentett munkavállalók fizetése. A felmérésből kirajzolódott, hogy a vállalatok számos megoldást találtak a költségnövekedés mérséklésére. Csaknem minden harmadik cég emelte az egy időegységre jutó normát, azaz döntött úgy, hogy a jövőben ugyanazért a pénzért többet kell letenni az asztalra. A vállalatok 14-19 százaléka úgy reagált a költségei növekedésére, hogy csökkentette a hivatalos munkaidőt, vagy éppen más munkakörbe sorolta az érintett alkalmazottait. A GKI májusi lakossági felmérése azt mutatta, hogy a főállású dolgozók 14 százaléka minimálbért keresett. Megkérdezték őket, hogy mennyit kerestek tavaly decemberben, illetve ez hogyan változott ez év májusára. A válaszok alapján a kutatók három kategóriát alakítottak ki; az úgynevezett „adóoptimalizáló” minimálbérest, a normál minimálbérest és a szakmunkás minimálbérest.

A boríték tartalma

A nettó (kézhez kapott) bér változása ezen csoportok esetében jelentősen eltért. Míg az „adóoptimalizálók” esetében két százalék, a „normál” minimálbéren foglalkoztatottaknál pedig 8,5 százalék volt a növekedés, addig a szakmunkás minimálbér 19 százalékkal növekedett átlagosan. Ezen számok jóval elmaradnak a 15-25 százalékos előírt emelkedéstől! Ennek oka, hogy az elemzés készítői nem a „bevallott”, hanem a ténylegesen megkapott jövedelemre kérdeztek rá. Vagyis a minimálbér-emelés a vártnál kevésbé érintette a nettó kereseteket, s ugyanakkor a vállalati bérkiadásokat is.

Az életkor szerinti bontás szintén árulkodó. A 30 év alattiak esetében 9 százalék körül alakult a tényleges nettó béremelkedés mind a minimálbéres, mind a szakmunkás minimálbéresek esetében. A legjelentősebb emelés (12 százalék) a tapasztalt középkorú szakmunkások körében történt. Ezzel szemben az idősebb szakmunkások kedvezőtlenebb tárgyalási pozíciójuknak köszönhetően csupán egy szerényebb, 2,4 százalékos béremeléssel kellett, hogy beérjék.

Lemaradó vidék

A település szintű bontásból kirajzolódik, hogy a budapesti minimálbéres szakmunkások jártak a legjobban. Esetükben a valós nettó bér 15,5 százalékkal nőtt, ami kiemelkedő érték, de továbbra is elmarad a kötelező 25 százaléktól. Ezzel szemben a fővárosi minimálbéreseknek nem változott a nettó fizetése az előző év decemberéhez képest. A többi településtípus esetében a növekedés átlagosan 6 és 9 százalék között szóródott, melyből kiemelkedtek a községekben élő minimálbéresek (11,6 százalék). A májusi lakossági felmérésből tehát kiderült, hogy bár a vállalatok formálisan eleget tettek törvényi kötelezettségüknek, azonban a nettó fizetéseket nem növelték ilyen mértékben.

Ha ehhez hozzávesszük a cafeteria további csökkentését is, akkor talán érthető, hogy a tényleges vásárlóerő miért alacsonyabb a hivatalos számok alapján vártnál. Összességében tehát kijelenthető, hogy a kötelező béremeléseknek fehérítő hatása volt (amelyet egyébként a bérstatisztikák is mutatnak), s a korábbi „szürke” pénzek csökkenése érzékelhető a nettó kézhez kapott kereset szerényebb emelkedésében.

HBN–PA

Segélyként élik meg

A Naplónak nyilatkozó vállalatvezetők egyöntetűen arról számoltak be, hogy önmagában a minimálbér emelése semmilyen módon nem javította a cégeknél az elvégzett munka mennyiségét vagy minőségét, mivel az érintettek többsége a feltétel nélküli béremelést kötelező juttatásként, egyfajta segélyként éli meg. Élelmiszeripari cégek akár azt is vállalták volna, hogy a közmunkásokat a minimálbér kétszereséért foglalkoztatják betanított munkásként, de az ötletük sem a döntéshozók, sem pedig az érintett munkavállalók körében nem aratott osztatlan sikert.

A topmenedzserek szerint úgy emelni bért, hogy amögött semmilyen pluszteljesítmény nem jelenik meg, nyilvánvalóan rontja a cégek piaci pozícióit és versenyképességét.

[related-post post_id="3554616"]

[related-post post_id="3486677"]