2017.07.28. 08:30
Van még hová fejlődni
Budapest - A nők ranglétrán való előrehaladásának egyik jellemző problémája az üvegplafon-hatás. A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás.
Budapest - A nők ranglétrán való előrehaladásának egyik jellemző problémája az üvegplafon-hatás. A szociológiai és szervezeti magatartással foglalkozó hazai és a nemzetközi szakirodalom egyik fontos témája a női egyenjogúság megvalósulása az üzleti életben. A nők ranglétrán való előrehaladásának jellemző problémája az üvegplafon-hatás.
Diszkrimináció?
Eszerint egyes vezetői szintek azért nem érhetők el a hölgyek számára, mert létezik velük szemben egyfajta diszkrimináció. A GKI Zrt. vállalati felmérésében ennek járt utána: megkérdezték a cégeket, hogy milyen arányban vannak jelen a nők a felső-, illetve középvezetésben. A felsővezetők körében 30 százalék a nők aránya, míg a középvezetőknél 33 százalék. Vagyis a nők részesedése számarányuknál alacsonyabb,
emellett a „gyengébb nemnek” kissé még nehezebb felsővezetővé válni, mint középvezetővé. A vállalati létszám növekedésével a felső vezetésben emelkedik a nők aránya. A kisvállalatoknál 26 százalék, az 50-150 fő közötti cégeknél 32, a 150-250 közöttieknél 30, míg a nagyvállalatoknál 35 százalék a nők súlya a felső vezetésben. Ugyanakkor a kisvállalatok csaknem felénél 10 százalék alatti a női felsővezetők aránya, ez a 250 fő feletti vállalatok csak ötödénél jellemző. A középvezetők esetében hasonló trend rajzolódik ki: a méret növekedésével párhuzamosan nagyobb a nők szerepe.
Hölgyek és urak
A „férfiasabb” tevékenységek esetében (építő-, gép-, fémipar) a női felsővezetők aránya alacsonyabb. Leegyszerűsítve, ahol többségben férfi a beosztott, akik ráadásul megterhelő fizikai munkát végeznek, ott a vezető is inkább férfi. A női felsővezetők aránya az élelmiszeriparban a legnagyobb. Jelentős a súlyuk továbbá a könnyűiparban, az üzleti szolgáltatások területén és a kereskedelemben. A női középvezetők
esetében az ágazatok közötti különbségek kevésbé kirívók, mint a felsővezetőknél, több ágazatban is jelentős arányban vannak képviselve a hölgyek: leginkább az üzleti szolgáltatásokban és a könnyűiparban. Kiemelkedő még a súlyuk a kereskedelemben, az élelmiszer- és a vegyiparban.
HBN