Versenyképességi program - Külgazdaság és gazdaságszerkezet

Budapest - A kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára fontos kitörési pontot jelent a külpiacra lépés és a bekapcsolódás a nemzetközi termelési láncokba. Ennek erősítésére is tett javaslatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontból álló, szerdán közzétett Versenyképességi programjában.

Megjegyezték, hogy a szolgáltatások exportja felértékelődik a jövőben, a hazai vállalkozások számára elsősorban az agrártechnológiához és a környezetvédelemhez (víztisztítás, zöldenergia) kapcsolódó területeken, valamint az információs technológiai szolgáltatások nyújtásában lehet a legnagyobb potenciál.

A globális erőviszonyok keletre tolódásával egyidejűleg megnövekedett a keleti (elsősorban kelet-ázsiai) befektetések jelentősége a világon. Magyarország kiváló földrajzi pozíciója miatt kiemelkedő célpontja lehet az új, kelet felől érkező külföldi működőtőke áramlásnak (FDI). A magyar vállalatoknak emiatt számos lehetőség nyílik arra, hogy kihasználják az ide érkező tőke előnyeit.

Ezért az MNB egyebek mellett javasolja a gyorsan növekvő és stabil intézményekkel rendelkező új piacokra való belépés támogatását. Ezeknek a kritériumoknak megfelelhet Mexikó és Brazília, Délkelet-Európa, Afrika egyes gazdaságai és a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok. Ezeknek az országoknak a fejlődési üteme jelentősen meghaladja a fejlett országok bővülését. Továbbá, ezeken a helyeken jellemzően stabil intézményi környezet alakult ki az elmúlt évtizedekben, ami lehetővé teszi a magyar külgazdasági intézményrendszer hosszú távú építkezését.

Az új piacokra való betörést olyan "kapunyitó" termékek szolgálhatják, mint a prémium élelmiszerek vagy az agrárgépek, ami a hazai mezőgazdaságot és élelmiszeripart is kedvező helyzetbe hozhatja. A kkv-k áruexportjának fő célja a Magyarországhoz közel eső régiók, elsősorban Dél- és Kelet-Európa.

Az MNB a külkereskedő réteg támogatásában új kereskedőház-koncepciót javasol. Kifejtik, hogy a magyar kereskedőházak jellemzően a külföldi vásárlókat kötik össze a magyar beszállítókkal, ugyanakkor a kereskedelmi (terjesztési) haszon nagy része az export folyamatot megszervező külföldi partnereknél, szállítóknál marad. A nagyobb hozzáadott értéket az jelentené, ha a hazai exportőr és a célpiaci nagykereskedő közötti kapcsolat közvetlen lenne. Ehhez a jelenlegi kereskedőház koncepciót meg kell újítani úgy, hogy az MNKH Zrt. exportőri (terjesztői) tevékenységet is támogasson, esetleg maga folytasson.

A piacra kész vállalatok átmenetileg nemzetközi co-working irodában is működhetnének, hiszen a fizikai jelenlét a külföldi piacokon általában költséges alternatíva a magyar vállalkozásoknak, főként a kisebb méretű vállalatoknak. A magyar külgazdasági intézményrendszer (nagykövetségek, kereskedőházak) számos épülettel gazdálkodik, amelyek kihasználtságát lehet növelni magyar vállalkozások képviselőinek ideiglenes befogadásával. A magyar vállalkozások a világszerte egyre népszerűbb co-working irodákban is helyet kaphatnának. A személyes jelenléttel (legyen az akár csak 1-2 hét hosszú is) könnyebbé válik a közös munka például a külgazdasági attasé hálózattal, így több eredményes projekt jöhet létre állami támogatással.

Az MNB javaslatai közé tartozik még az állami gazdaságfejlesztési források irányítása a tudásintenzív, illetve belföldön jól beágyazott feldolgozóipari ágazatokra, a kiemelten támogatott vállalatok magyar beszállítói aktivitásának ösztönzése, és az, hogy a következő uniós támogatási ciklus tervezésénél kiemelt szempont legyen a termelőberuházások szolgáltatások felőli támogatása.

- MTI -