Hatvankilós harcsa is horogra akadt

– A horgászás szépségét, varázsát számomra az adja, hogy ki tudok menni egy nagyon szeretett közegbe, ahol a természet és a víz van jelen, és ebben olyan aktív kikapcsolódási tevékenységet végezhetek, amely révén mindentől el tudok vonatkoztatni – vallja a Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke.

Cserepes Norbert Ernő szerint ez a közeg akkor is felüdíti és kikapcsolja a horgászt, ha akkor sincs kapása, amikor pedig mindent megtett érte. Az egyik legcsodálatosabb élmény az, amikor az ember a hajnali órákban kimegy a víz partjára, és látja a vízen úszó ködpárát és a felkelő napot. Ebben a más világban egy picikét a mindennapi élet rutinjából kiszakad az ember, és önmaga lehet, és ezeknek köszönhetően mindenképpen csak jobbulni fog.

Botszám és halhossz

Ahhoz azonban, hogy a hasonló örömöket a természetbarátok nyugodtan élvezhessék, többek között horgászvizsgát is tenniük kell, amely 14 éves kortól kötelező. A vizsgának az a célja, hogy a horgászok úgy kerüljenek ki a vízpartra, hogy tisztában vannak az alapvető szabályokkal. Nem elsősorban horgászni kell tudniuk, hanem ismerniük kell például azt, hogy hány bottal lehet horgászni, hogyan kell lemérni a hal hosszát.

Ismerni kell továbbá a tilalmi időket és a fogási naplók szakszerű vezetését. Ugyanakkor tudni kell bizonyítani, hogy a halat az adott horgász fogta jogszerűen, tehát semmit se tulajdonított el az államtól, illetve jogosulttól.

A horgászkártya kiváltása után be kell lépni valamelyik horgászegyesületbe, ugyanis a horgászáshoz Magyarországon a horgászegyesületi tagság is kötelező. Ezzel váltható ki az állami éves horgászjegy, annak birtokában pedig a területi jegy, amely révén a meghatározott vízterületen folytatható horgászati tevékenység.

Az állami horgászjegy Magyarország egész területére érvényes. Mellette a napijegy vagy a területi jegy fogja biztosítani azt, hogy melyik vízterületen végezhető a horgásztevékenység.

Látókép paradicsomai

Debrecen tradicionális horgászvizei jelen pillanatban sajnos nem horgászhatóak. Az erdőspusztai tavak ugyanis olyan állapotban vannak, hogy horgászati tevékenységet és halgazdálkodást nem lehet folytatni rajtuk. Ezekbe nagyon nehéz vizet varázsolni – fogalmazott Cserepes Norbert Ernő.

Ha viszont elindulunk nyugati irányban, akkor egyre több lehetőség van. Elsősorban Látóképen, amely Hajdú-Bihar büszkesége. Ott két tó van: a 33-as úttól északra fekvő Látóképi-horgásztó a megyei horgászszövetség kezelésében (3 hektár), valamint a 33-as úttól délre a 60 hektáros Látóképi-víztározó, amely ki tudja elégíteni a tavi horgászok igényeit.

Debrecenhez ez a legközelebbi, nagyobb vízfelületet nyújtó tó; nagyjából 15 kilométerre található. Az elnök felidézte: Nyugat felé tovább haladva a Keleti-főcsatornával találkozunk, aztán ezeket összekötő csatornák és öntöző főcsatornák vannak, melyeket többnyire a szövetség kezel, s végül a Nyugati-főcsatorna zárja a sort. Hajdú-Bihar megyében egyéb, horgászatra hasznosítható tavi vízfelülettel nem rendelkezünk.

A Tisza-szakasz pedig egyáltalán nem tartozik a hajdú-bihari szövetség kezeléséhez, ugyanis a vizek kiosztása nem megyei szinten történik. Ma a Tisza felső szakaszán a Szabolcs megyei szövetség, a következő szakaszán pedig a Borsod megyei szövetség látja el a halgazdálkodási feladatokat. Tehát például Tiszacsege esetében is Borsod megye az illetékes.

Húsznál több halfajta

Cserepes Norbert Ernőtől a Napló azt is megtudta, hogy Hajdú-Biharban több mint 20 ezer ember váltott állami horgászjegyet. Közülük is nagyon sokan eljárnak máshová horgászni. Aki élővízre vágyik, az például a Tiszára megy, ha pedig a tójelleget kedveli, akkor elutazhat a Tisza-tóra is. És, ha azt mondja, hogy „halat szeretne fogni”, akkor olyan tavon próbál szerencsét, ahol óriási a halsűrűség és a halak mérete, és eredményes tud lenni. Persze az is igaz, hogy ez egy egészen más típusú élmény, mint megfogni élővízen a halat.

Arról, hogy Hajdú-Biharban és azon belül Debrecen környékén milyen fajta halak vannak, és most éppen mit lehet horgászni, az ügyvezető elnök elmondta: jelen pillanatban a megyei szövetség kezelésében lévő vizekben nagyon sokféle, húsznál több fajta hal van. A horgászok döntő szempontból a tradicionálisan használható halfajokat részesítek előnyben. Ilyen elsősorban a ponty, erre van igényük a tagoknak, és a szövetség ezt is telepíti. Sokan szeretnek horgászni a békés halnak számító amurra is, folyamatosan telepítik a keszegféléket is, és jelen vannak a ragadozók is, így harcsázhatnak, süllőzhetnek az emberek. Ezeket elsősorban étkezési célra fogják, de mellettük mindenhol az élmény is számít.

A jövőnek is hagyni kell

Egy problémás halfajuk van nekik is, amivel nehezen tudnak mit kezdeni, s ez a törpeharcsa. Idén a hajdú-bihari szövetség megkapta a jogot a halászati felügyelettől arra, hogy ökológiai szelektív halászatot végezzen a Keleti-főcsatornán. Ez azt jelenti, hogy törpeharcsa-varsával megkezdték a törpeharcsa gyérítését. Igyekeznek minél több törpeharcsát kiszedni a vízből, hogy biztosítsák az őshonos fajták megmaradását vagy a használatuk növekedését.

A Napló érdeklődésére Cserepes Norbert Ernő azt is ismertette, hogy napjainkban nincsen fogási korlátozás. Azt egyébként az állami horgászjegyben szereplő kis táblázat is feltünteti, hogy jogszerűen mikor és mire lehet horgászni, valamint, hogy mit kell elengedni a megfogásuk után. A tilalmi időket azért szokták meghatározni, mert a halak akkor szaporodnak, és biztosítani kell a halak ívási időszakát.

Mennyiségi vagy méretkorlátozás most is érvényben van elég sok halfajra.

A jogszabály szerint a darabszám-korlátozással védett halfajokból összesen ötöt szabad megfogni, ám ebből csak három lehet fajtaazonos. Tehát megfoghatunk például három pontyot meg két harcsát. Viszont ezt a halászati jogosultak általában korlátozni szokták maximum kettőre-három darabra, hiszen az a cél, hogy a jövőnek és másnak is legyen hal, amit ki tud fogni, és nagyobb példányok is maradjanak.

A mennyiségi korlátozás a darabszám-korlátozásokkal nem védett halakra, például keszegfélékre vonatkozik, amikből a jogszabály szerint 10 kilót lehetne elvinni naponta. A méretkorlát arra vonatkozik, hogy egy adott halfaj hány centiméter fölött fogható. Ezt úgy kell mérni szabályosan, hogy az oldalára fektetett halat az orrcsúcsátől a farokúszó tövéig kell megmérni.

Jókora rekordhalak

A hajdú-bihari szövetség minden évben 5–6 megyei versenyt szokott rendezni (jóllehet, az országos horgászszövetség évi kettőt ír elő). Ezek között vannak finom szerelékes versenyek, feeder, csapat- és pergetőversenyek is.

Legutóbb a Keleti-főcsatornán volt háromfordulós kupájuk, s az eredmények alapján megállapítható, hogy sikeresen tudtak horgászni a résztvevők. Ez azt jelenti, hogy versenyzőnként majdnem minden alkalommal meghaladta a kétkilós fogási átlagot a négy óra alatt megfogott halak száma a finomszerelékes módszerrel.

Mindemellett 2019 se telik rekordok nélkül Hajdú-Biharban. Harcsából például idén már volt 60 kiló feletti fogás, pontyból 18 kiló fölötti, és amurból is bőven horogra akadtak 10 kiló fölöttiek!

Vass Attila

A jogszabály értelmében 2016 óta Magyarországon mindenhol kötelező az állami horgászjegy azoknak, akik horgászni akarnak. Ennek megfelelően Hajdú-Bihar megye horgásztavain is el kell kérni az állami horgászjegyet.

Az ezt is ellenőrző Állami Halőri Szolgálat szakemberei hazánk bármelyik vízterületére bemehetnek, mivel minden víz az állam tulajdona. Ez azt jelenti, hogy aki magánszemélyként tóval rendelkezik, abból is csak a meder az övé, mivel a mederben lévő víz és hal az államé. Ez akkor is így van, ha a tó gazdája vásárolta bele a halakat – hívta fel a figyelmet az 58 horgászegyesületet tömörítő Hajdú-Bihar Megyei Horgász Szervezetek Szövetségének ügyvezető elnöke.

Cserepes Norbert Ernő a Napló érdeklődésére arról is tájékoztatott, hogy a sokak által kedvelt és gyakorolt horgászásnak 2019. január 1. óta alapvető feltétele, hogy el kell végezni egy horgászkártya-regisztrációt a Magyar Országos Horgász Szövetség programrendszerében, a „Horinfo”-n. A horgászkártya kiváltásához vizsgát kell tenni, ez a 3 és 14 év közötti fiataloknak nem kötelező.

Tízéves kortól a vizsga letehető, 14 éves kortól pedig kötelező. Ez egy kétrészes vizsga, amelyet a Nébih állított össze. A horgásznak a horgászvizsgát életében egyszer kell letennie. A vizsga 32 tesztkérdést, valamint 10, halfelismerő feladatot tartalmaz.