Nádudvar: a mezőgazdaság hazai fellegvára

Városa 2006-ban választotta polgármesterré, és ősszel ismét lesz polgármester-választás. Indul a tisztségért?

Gondolkodom rajta, hiszen elértem a nyugdíjkorhatárt. Az a nagy kérdés, hogy folytassam-e azt a három ciklust, amit igen-igen tartalmasan sikerült eltölteni. Ez idő alatt 4 milliárd forint európai uniós pénzt sikerült Nádudvarra hozni, s hazai forrásokat, illetve helyi iparűzési adót is tettünk hozzá. Sikerült úgy alakítani Nádudvar fejlődését, hogy az itt élők komfortos városban érezzék magukat. Utakat építettünk, rendben van az egészségügyi ellátás, szakrendelések is vannak, sikerült kiharcolni, hogy a hét minden napján legyen mentő Nádudvaron. Kiváló a közbiztonság. A térfigyelő kameráknak hihetetlen hatása van. Leszámítva néhány diákcsínyt, komoly bűnözés nincs a városban. Azért, mert olyannyira kiválóak a közbiztonsági mutatóink, nem tudunk sikeresen szerepelni a Belügyminisztérium településfejlesztést célzó pályázatain. Így az uniós pályázatokhoz saját forrásból kell mellétennünk az önerőt. De visszatérve a kérdésre, hogy indulok-e a polgármesteri tisztségért, el kell mondanom, hogy ha lesz megfelelő jelölt, akkor megadom neki azt a lehetőséget, amit én annak idején nem kaptam meg, tehát segítek neki. Természetesen nem úgy, hogy én akarok diktálni. Hanem a cégvezetőkkel meglévő kapcsolataimat, együttműködéseimet szeretném neki átadni. Fontos az önkormányzat és a helyi cégek együtt dolgozása, hiszen ez előrébb viheti településünket. Ahhoz, hogy egy város fejlődjön, rendezett környezet kell, hogy várja a befektetőket vagy a már meglévő gazdasági egységekhez érkezőket. Abszolút példa: a KITE Zrt.-hez jön az amerikai John Deere cég vezérigazgatója (minthogy már megtörtént ez). Amikor megérkezik Nádudvarra, nem egyből a KITE-hez megy, hanem körülnéz vagy a városközpontban ebédel. És ez igaz a Hagéra és a Nagisz cégeire, hiszen Nádudvar a mezőgazdaság fellegvára.

Apropó, mezőgazdaság! Egykor a Vörös Csillag téesz, ma a Hage, a KITE, valamint a Nagisz és gazdasági társaságai fémjelzik ezt. A jövőt is ez határozza csak meg?

Keressük a kitörési pontokat. Lehet ilyen a turisztika, bár ez nem könnyű Hajdúszoboszló szomszédságában. Azt azonban látni kell, hogy a jövőt is egyértelműen a mezőgazdasági termelés és a mezőgazdasági termények feldolgozása jelenti. Van egy élhető város, a jó közbiztonságával, megközelíthetőségével, de a munkahely is ennek tartozéka. Jelenleg aki Nádudvaron dolgozni akar, az talál magának állást helyben. Mindig van felvétel a nyolc általánost végzettek vagy a magasabb iskolával rendelkezők számára is. Hihetetlen perspektívával. A fő profiljainknak óriási jövője van, mert enni mindig akarnak majd az emberek, és keresik azokat a termékeket, amelyek egészséges alapanyagokból készülnek. A mi élelmiszereink pedig úgynevezett E- és adalék­anyag-menetesek.

A helyi munkaadók, azon túl, hogy foglalkoztatják az embereket, mit tesznek még hozzá a település életéhez?

Évi 500 millió forintot meghaladó iparűzési adót. De van a Nádudvar Város Művelődéséért és Sportjáért Alapítványunk, ahová a nagy cégek befizetnek, ugyanúgy az önkormányzat is, és ebből próbálunk adni a civil szervezeteknek. A cégek legnagyobb jelentősége mégiscsak az, hogy helyben dolgozhatnak az emberek.

A mezőgazdaság mellett van egyáltalán létjogosultsága az iparnak?

Papp Lászlóval, Debrecen polgármesterével többször volt már megbeszélésem az együttműködés lehetőségéről. A megyeszékhely gazdasági fejlődésének hatása ugyanis hozzánk is elér. Egy felmérésünkből kiderült: vannak olyan helyben dolgozók, akik hajlandóak a munkahely­váltásra, tennének azért, hogy új szakmát tanuljanak. Ezek egy része biztosan el tud helyezkedni a BMW-nél. A BMW-gyár nemcsak Debrecennek szól, hanem egy 50, de lehet, hogy 100 kilométeres körzetre gyakorol majd vonzerőt. De nem csak a BMW lesz ilyen nagy gyár, ahová el lehet menni dolgozni, hanem a rá települő beszállítói üzemek is. Van elképzelésünk arról, hogy hol alakítsunk ki helyben ipari bázist. A város szélén van egy mezőgazdasági terület, amelyet át kell minősítenünk. Annak a megközelíthetősége, az ott lévő elektromos rendszer kedvezővé teheti ipari területnek. De felvetődött már az is, hogy szálláshelyet tudnánk-e biztosítani. Van egy épültünk, ahol lehetne szálláshelyet kialakítani.

Hortobágy szélén vannak. Hortobágy mint tájegység mit jelent Nádudvarnak?

Kiaknázatlan világ a hortobágyi puszta növény- és állatvilága. Mi itt élünk ebben a természetes világban, nekünk ez fel sem tűnik. A turizmus változó, napjainkra már jelentősen módosult igényeinek azonban tökéletes. Mert amíg a múlt században, ha elment valaki egy szálláshelyre, és ha volt ott egy fürdő, akkor az elég volt neki arra, hogy ott eltöltsön egy hetet. Most azonban ha valaki megérkezik, megkérdezi, mit lehet itt csinálni. És nem várnak az emberek feltétlenül nagy attrakciókat. Bár ebbe tartozik nekünk az őszi és tavaszi darules, vagy a város határában fészkelő rétisas megfigyelése. De van szalakóta, rengeteg nyúl, őz és fácán. És ez még csak az állatvilág. Aztán ott vannak a növények vagy az, hogy óriási távolságból idelátszanak a hegyek. A délibábos világ, a csend.

Távoli vidékekről azonban vonzhatja az embereket az élő hagyományőrzés, a fürdő is.

Nem véletlen, hogy a hajdúszoboszlói lakosság egy része például Nádudvarra jön a fürdőbe. Ennek oka van. Ahhoz, hogy a fürdő is igazán vonzó hely legyen, valamit hozzá kell tennünk. És itt elsősorban a családokra gondolok. A fürdőfejlesztésre sikeresen pályáztunk, a kivitelezés előtt vagyunk. A fürdő családbarát lesz, ahol a 3 éves is jól érzi magát, de ha valaki csak reggel hatra megy egy jót úszni, annak az igényét is kielégíti. A cégek a dolgozóiknak ki is ajánlják a fürdő szolgáltatásait. De nemcsak ezt veszik igénybe, hanem a stranddal szemközti sportcentrumunkat is. A fürdőben lesz új gyermekmedence kis csúszdával, csobogóval, árnyékoló vitorlákkal. Az élménymedence a következő lépés lesz, a jelenlegi medencéket is karban kell tartani. Nádudvar a Fazekas és a K. Nagy család révén a fekete kerámia hazája, és mióta a népi kismesterségek szakiskolája elindult, azóta nemezelést, kosárfonást, a csikóbőrös kulacs készítését, a bőrdíszművességet meg lehet nézni, meg lehet tanulni. Így őrizzük az értékeinket. Ahhoz, hogy mindezt méltó helyen be tudjuk mutatni, átalakítjuk a régi polgármesteri hivatal épületét. Kiszedjük a közfalakat, leszedjük a födémet, és csak a gerendákat, a tetőszerkezetet és a cserepeket hagyjuk meg. Ez a környezet lesz Nádudvar értékeinek bemutatóhelye. Célunk, hogy aki eljön hozzánk, minimum egy napot tartalmasan el tudjon tölteni Nádudvaron. Utána megnézhetik a növényvilágot, az állatvilágot, a csikós-, gulyás-, pásztorélet hagyományait. Magánszálláshelyek vannak, és nyáron az idegenforgalmat szolgálhatja az 50 férőhelyes kollégium. Keressük annak lehetőségét, hogy egy befektető szállodát, illetve komfortos kempinget alakítson ki. A város közepén, a fürdő szomszédságában lévő tó megfelelő hely lenne. Ott is fejleszteni szeretnénk.

Milyen kiaknázatlan területei vannak még a hagyományőrzésnek?

Ez egy lehetőség, olyan érték, amire lehet építeni a turizmus és a foglalkoztatás irányába. A népi kismesterségek szakközépiskolája sokakat képez. És nem csak 14 évesek mennek oda. Sok orvos, pedagógus próbálja kitanulni valamelyik kismesterséget felnőttképzésben. Valahol megvan a saját munkájának, szakterületének a szépsége, de emellett megvan a hobbija is. A jelenlegi népművészet mesterei, népi iparművészek többnyire idősek már. Kell az utánpótlás. Nádudvari hagyomány szerint nálunk készült a csikóbőrös kulacs is. Futó Imre bácsi sajnos meghalt. Egy villanyszerelő, Szkupi Ferenc foglalkozott korábban a kulacskészítéssel, de az eredeti hivatása elviszi az energiáját; a hobbiját szolgáló szerszámait félretette. Bízom benne, ha a megélhetését biztosító szakmáját abbahagyja majd, akkor előkerülnek a szerszámok, és folytatja a csikóbőrös kulacs készítését. Utána pedig lesz, aki ezt továbbviszi.

Beszéltünk már néhány fejlesztésről. Mi az, amiben benne vannak, és mi az, ami még hátravan?

Pályázati pénzből rendbe tettük a városközpontot, de vannak még hiányosságok. A piacot is fejleszteni kell, az emeletes házak közötti teret, annak parkolóját, a szenny­vízelvezető rendszert, a műkővel kirakott részét meg kell igazítani. A tó környékét is rendbe kell tenni, a deszkapalló felújításra vár. Egy cég megajándékozta az önkormányzatot időjárásálló faanyaggal. Ebből folyamatosan lecseréljük a pallót, és kialakítunk egy fedett rendezvényteret, sétányokkal, fákkal övezve. Tudomásom szerint a református egyház is nyert a templom rendbetételére. A tó körül egy minden szempontból nagyon szép turisztikai övezet alakul ki. A lakosság segítségével az útalapos utakat aszfalttal látjuk el. Érzékeny vízbázisú területen vagyunk, tehát fontos a belvízelvezetés. Ennek pályázati támogatási módját keressük. A közbiztonság erősítéséről sem mondhatunk le, még ha jók is a mutatóink. Az egészségügy területén újabb szakrendelőket szeretnénk, a lakosságnak ne kelljen vizsgálatokra Debrecenbe beutazni. És ami óriási igény lenne, egy idősek otthona. Bár van egy, a református idősek otthona, de annak a lehetősége korlátozott. A lelkész úrral beszéltük, hogy remekül megférne egymás mellett a kettő.

Mennyi most Nádudvar lélekszáma? Milyen irányú a népességmozgás?

Kilencezren vagyunk. Korábban tízezer feletti volt a lakosságszám. Jelenleg a gyermekvállalási kedv nem túl rózsás. És kinyílt a világ. Néhány évtizede olyan természetes volt, hogy a gyermek ott dolgozik, ahol a szülei. Most már nincsenek távolságok, elmennek máshová dolgozni, élni. Vannak azonban beköltözők is, leginkább a mezőgazdasági társaságaink szakember-utánpótlása miatt. A beköltözést erősítenénk. Ezért is szeretnénk, hogy élhetőbb városkép alakuljon ki. Most ahányan elmennek és máshol dolgoznak, körülbelül ugyanannyian jönnek is hozzánk. Ezért mérséklődött a népességfogyás.

A város közigazgatásilag átkerült a Hajdúszoboszlói járásba. Ez mit jelent Nádudvar életében?

Nehéz erre válaszolni annak, akinek jó a kapcsolata Püspökladánnyal és Hajdúszoboszlóval is. A lakosság az egészségügy, az oktatás és a munkahely tekintetében Debrecen-irányultságú, és oda útba esik Hajdúszobosz­ló. Ettől függetlenül sokan megszokták, hogy a Püspökladányban lévő egészségügyi központ szakrendeléseire járnak át. Hamar megjárják az oda- és visszautat. Ha valaki már Hajdúszoboszló irányába megy, inkább a Kenézy-kórház a cél. A közügyek intézésében pedig lényegében mindegy, hogy Püspökladányba vagy Hajdúszoboszlóra mennek. Az ügyek jelentős része egyébként helyben intézhető.

Milyen a kapcsolatuk a testvértelepülésekkel?

Van egy lengyel és egy partiumi testvértelepülésünk. Urzędów a Lublini járásban és Szalárd Nagyvárad mellett. Mindkettővel eleven a kapcsolatunk, ami családok között is kialakult már. Amikor Szalárdra kimegyünk, el szoktam mondani, hogy ez olyan, mintha Kabára mennénk át. Ugyanolyan magyar emberek élnek, ugyanúgy néznek, és ugyanúgy köszönnek, mint itt. A lengyelek elmondják, hogy ott mindenük megvan, kivéve a gyógyvizű fürdőt. Ezt úgy, ahogy van, el is vinnék. Velük folyamatban van egy diákcsere kialakítása a nyári időszakban. Most nyáron is jön egy csoport Lengyelországból. Ha ez megvalósul, jövőre nádudvari gyerekek mennek ki. Az angolt gyakorolják majd.

Kovács Zsolt