Vigyáznak a gyógyvizeinkre

Egy nemzetközi projekt tagjaként a Hajdú-Bihari megyei önkormányzat, karöltve a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei önkormányzattal stratégiai modell kidolgozásában vesz részt a gyógyfürdők fenntartható kezelése érdekében. A projektnyitó megbeszélést hétfőn tartották a Megyeházán.

Czeglédi Gyula, a Hungarospa vezérigazgatója történeti áttekintést adott Hajdúszoboszló fürdőkultúrájának fejlődéséről, majd áttért a gyógyvíz védelmére. Ebben fontos állomásnak nevezte a vizek forgatását elrendelő 1996-os határozatot, majd a következő lépésben – 2001-től – gyógyvizet már csak a gyógyászatban használhatják. Később kezdték a mélyből feltörő 60-70 fokos víz hőtartalmát is hasznosítani. 2017-ben felülvizsgálták a gyógykutakat, a gyógyvíz felhasználását, és 10 évre kapták meg a használati engedélyt. Céljuk, hogy állandósuljon a gyógyvízkutak nyugalmi vízszintje, azzal együtt, hogy társadalmi cél a turizmus fejlesztése, amelynek hazai bevételének kétharmadát a gyógyturizmus adja. Hangsúlyozta, a Debreceni Egyetemmel végzett közös kutatásuk célja,

hogy a termálvizet, gyógyvizet a természetbe történő kibocsátás előtt úgy kezeljék, hogy az a lehető legkisebb terhelést jelentse a környezetre.

Minden fürdő más és más

– A Gyógyító helyek elnevezésű projekt az Interreg Közép-európai programban valósul meg 219 ezer euróból, amelynek 85 százaléka európai uniós, 10 százaléka hazai támogatás, míg 5 százalék saját erő. A projekt fő célkitűzése a fenntartható gyógyhelyfejlesztés. Nem csupán a gyógyfürdőkre, hanem egy konkrétabb területre, a gyógyhellyé minősített gyógyfürdőkre fókuszál a projektünk – válaszolt a Napló kérdésére Szabó Tünde, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat területfejlesztési referense a nyitómegbeszélésén. A megyei önkormányzat szakembere hozzátette, cél a termálvíz örökségünknek, a termálvízkutaknak, a természeti örökségünknek a megőrzése, hosszú távú, fenntartható kiaknázása. A megyei önkormányzat egyik fő célja pedig a kelet-magyarországi zöld gyógyhelyhálózat létrehozása. – Mi inkább csak módszertant fogunk kidolgozni – folytatta a szakember.

„A projektben megyénk gyógyhelyei, tehát Debrecen, Hajdúszoboszló és Hajdúnánás vesz részt, a módszert viszont szeretnénk hozzáférhetővé tenni az összes megyei gyógyfürdő számára.”

Először a forrásokat fogjuk felkutatni ahhoz, hogy a módszertanban meghatározott eljárásokat, gyakorlatokat a hétköznapi életbe át tudják ültetni. A projekt megvalósítása egy szemléletváltást jelentene. Konkrétan azt, hogy a gyógyhelyfejlesztések, a gyógyfürdő fejlesztések során természeti kincsként, természeti örökségként kezeljük a termálvizeinket, és a fürdőfejlesztésekben a környezetvédelmi szempontok is hangsúlyosabban jelenjenek meg.

Pajna Zoltán, a megyei közgyűlés elnöke arról beszélt, hogy Hajdú-Biharban változóban van a termálvizek felhasználása. Földesen és Kabán az önkormányzat intézményeiben már fűtésre is használják a föld mélyéből származó meleg vizet. Létavértesen pedig termálvíznyerésre, illetve visszasajtolásra két-két kutat fúrnak. Tapasztalatként fogalmazta meg, hogy a fürdők üzemeltetői törekszenek az olcsóbb működtetésre. Balmazújvárosban és Hajdúböszörményben újabb fürdőfejlesztési projektek formálódnak. A jövőben megoldandó feladatok között fogalmazta meg, hogy jó volna, ha elindulna egyfajta tapasztalatcsere a gyógyfürdők üzemeltetői között.

KZS