Díjaztuk a legjobban teljesítő cégeket

Ezt Varga Mihály pénzügyminiszter jelentette be a Hajdú-bihari Naplónak a megye gazdaságát tükröző TOP 100 kiadványa bemutatóján a kereskedelmi és iparkamara székházában pénteken megtartott fórumon.

– Eddig főleg az adóteher csökkentést céloztuk, illetve lehetővé tettük, hogy a munkásszállók építésére a cégek is kaphassanak támogatást. Január elsejével további lépések lesznek, ezeket a parlament elfogadta. januártól adók szűnnek meg, a kisvállalati adó mértékét egy százalékkal csökkentjük, áfa visszatérítést kapnak azok a kistelepülésen élők, akik lakásfelújítást végeznek, kevesebb lesz a szálláshelyek áfája. Februárban, márciusban újabb gazdaságvédelmi csomagot készítünk – részletezte Varga Mihály. Hozzátette: a kormány programot fogadott el a versenyképesség és a hatékonyság javítására. Kitörési pontok a gyógyszeripar, a vegyipar és az elektromobilitás lehet. Elektromos autókba akkumulátorokat gyártunk majd, ezzel akkumulátor nagyhatalom leszünk. Ugyanakkor nagyon fontos a gazdaságban a földrajzi kiegyenlítés is.

Miklóssy Ferenc, a megyei iparkamara elnöke köszöntőjében elmondta: szeretnék, ha a hazai kutatások hatékonyabban hasznosulnának. A kamarában az lenne a célunk, hogy a kutatási eredmények a hazai vállalkozásokon keresztül kerüljenek piacra. Nagy kihívás számukra, hogy a jelentős számú alulképzett munkaerőt az automatizálás terjedésével hogyan tudják a munkaerőpiacon tartani.

Papp László polgármester elöljáróban elmondta, hogy hosszú időn keresztül csak nagyon kicsi eredményt tudtak elérni a város gazdasága fejlesztésében, inkább a városfejlesztésre koncentráltak. Ezt pedig ha összevetik a jelenlegi helyzettel, akár azt is mondhatnák, hogy hátra lehet dőlni. Ez óriási hiba lenne, azért az eredményeket érdemes konstatálni. – Debrecen fejlesztési törekvéseiben nagyon erős partnerre találtak a kormányban, együttműködésük példaértékű. Összehangolva Debrecen és az ország gazdaságfejlesztési törekvéseit, őszintén mondhatom, hogy Debrecen egyfajta beruházási bajnok. Az elmúlt 4 évben több mint 2 milliárd forint működő tőke jött a városba, amely valójában csak a következő években kezdi meg kedvező hatásait kifejteni. Már hatezret meghaladó új munkahely jött létre. Ebből kivették részüket a helybeli cégek is.

A megyei lap TOP 100 kiadványa huszadjára jelent meg és tizenharmadik alkalommal készült a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhatóság közreműködésével, adatszolgáltatásával. Az esemény egyben díjátadó is volt; a Napló gazdasági díja mellett a megyében az elmúlt évben legjobban teljesítő cégek képviselői is oklevelet vehettek át.

Hajdú-Bihar legerősebb cégei

A megye gazdaságáról készített elemzést a Nemzeti Adó-és Vámigazgatóság igazgatója ismertette a TOP 100 fórumon.

A Top 100 vállalkozások évek óta meghatározói a megye gazdasági életének.

Tizenkét vállalkozás bekerült az országos TOP 500-as rangsorába, illetve három cég a kétszáz legnagyobb árbevételű vállalkozásai között is szerepel. Az árbevételben, a foglalkoztatotti létszámban, mérlegfőösszegben jelentős az arányuk. Megyénk exportjának 84,6 adózás előtti eredményének 60,1 százalékát a TOP 100 cégei adják – mondta elöljáróban Veres István László. Részletezte, hogy a társas vállalkozások területi elrendeződésében nem történt változás 2018-ban, továbbra is Debrecen a súlyponttal működnek. A megyeszékhelyet a hajdúszoboszlói és a hajdúböszörményi járás követi. Az adózók száma 2018-ban 1,5 százalékkel nőtt az előző évhez viszonyítva. Hajdú-Bihar összértékesítése 2927 milliárd forint, ebből 1600 milliárd forinttal részesedik a TOP 100. A nemzetgazdasági ágak közül kiemelkedő a kereskedelem, a feldolgozóipar, majd a szolgáltatások következnek. Az arányok tavaly is hasonlóak voltak. A foglalkoztatottak száma 1568 fővel emelkedett a megyében. A TOP 100 cégeinél is jelentős a növekedés. 237,9 milliárd forinttal járult hozzá a megye adózás előtti eredményéhez a TOP 100 kör. Ugyancsak erősek az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték tekintetében is. A nettó adóbevételük 2018-ban plusz 11 százalék volt. 2019-ben 1-11. hónapjában 8,7 százalék növekedés volt tapasztalható.

Nyitás a fejlődő piacok felé

Az elmúlt években az együttműködés és az összefogás jellemezte a kormány munkáját Hajdú-Biharral, Debrecennel, az egyetemmel, a helybeli vállalkozókkal. A támogatás kölcsönös, akkor lehet eredményt felmutatni, ha a célul kitűzött dolgokat megpróbálják közösen elősegíteni. Ebből a szempontból Debrecen és Hajdú-Bihar megye fontos jelzést küldött az őszi önkormányzati választásokon. A megye és a város is kész arra, hogy a kormányzati törekvésekhez hozzátegye a maga elképzeléseit, azokat közösen valósítsák meg – beszélt elöljáróban a Napló TOP 100 rendezvényén Varga Mihály pénzügyminiszter gazdasági eredmények előfeltételéről, majd hazánk gazdaságát a globális folyamatokba helyezte.

Mint mondta, az elmúlt években Magyarország gazdaságát növekedési pályára állították, évente 100 milliárd eurót exportálunk. A világgazdaság egésze is egy emelkedő pályán van, ennek mértéke 3,5 százalék körüli. Ha ez idővel lecsökken 2,5-3 százalékra, attól még nem kell kétségbe esni. Egyelőre recesszióról nem nagyon beszélhetünk. Probléma viszont, hogy az elmúlt tíz évben Amerika tudott jobban növekedni, míg Európa gazdasági fejlődése lassult. Így Európa, Amerika és Ázsia mellett, egyre kisebb mértékben dominálja a világgazdaság növekedést. A magyar kormány az európai piac szűkülése miatt hirdette meg 2012 után a keleti nyitás politikáját. Ma még az exportunk nagy része Európában talál piacokra, de ha tovább tekintünk 5-10 évnél, nem árt, ha olyan kontinensekkel is összekötjük gazdaságunkat, amelyek úgy tűnik, hosszabb távon jobban tudnak teljesíteni.

– A magyar gazdaság erősen függ a német ipartól, amely jelenleg nem növekszik. Az a gazdaságpolitika, amely arra épít, hogy megpróbáljunk új piacokat találni, megpróbáljuk a magyar gazdaság hozzáadott értékét növelni, ugyanakkor a költségszerkezetben még versenyképesnek maradni, úgy tűnik, kezd beválni. Jelzi ezt az is, hogy német autóipari cég a szűkülő piaci lehetőség miatt nem Közép-Európában, hanem Németországban épít le. A költségben versenyképesek vagyunk, és most már a hatékonyságban is közel ott vagyunk, mint a német gazdaság – tette hozzá Varga Mihály.

Itt is munkaerőhiány

A pénzügyminiszter a gazdaság jövőjét illetően bizakodó, optimista hangulatról beszélt, Magyarországon az előző hónapokhoz mérten pozitívabban alakult a gazdaság résztvevőinek a jövőképe. Ennek előzményéről Varga Mihály elmondta: 2010-ben úgy kezdték a kormányzást, hogy Magyarországot a csőd előtt álló tíz ország közé sorolták. Nyolc teljes év elteltével, 2019-ben az Európai Unió leggyorsabban fejlődő gazdaságú országává vált. A gazdaság az első kilenc hónapban 5,1 százalékkal növekedett, ami 3,5-szer nagyobb az uniós átlagnál, és a Visegrádi Négyek között is jelenleg a legjobb. Bár – tette hozzá – voltunk nemrégiben a leggyengébbek is. Az államháztartás hiánya 80 százalékról 68 százalékra csökkent, 2022-re a cél, hogy 60 százalék alá menjen.

– Továbbra azzal számolunk, hogy a beruházási érdeklődés nem fog mérséklődni Magyarország iránt. Ebben Debrecen kiemelt szerepet visz, hiszen az autóipari az ország negyedik legnagyobb beruházása, továbbá a közelben valósul meg egy hazai óriásvállalat fejlesztése. Hajdú-Biharban dinamikusan növekednek a helyi iparűzési adóbevételek. A gazdaság egésze gyarapodik a megyében. A munkahelyek száma is folyamatosan növekedett. Van azonban mit tenni a foglalkoztatottak aránya terén, hiszen az országos 70 százalékkal szemben Hajdú-Biharban csak 65 százalék. A munkanélküli ráta 4,5 százalék, míg országosan ez csak 3,5 százalék. Jellemző itt is, hogy a vállalkozók többsége munkaerőhiányt jelent. Az aktív korú népesség 70 százaléka dolgozik, ez egyezik az uniós átlaggal. Van azonban még mit tenni, hiszen újabb köröket lehet bevonni a munkaerőpiacra. Tartalékok vannak a munkanélküliek, a közfoglalkoztatásban lévők, az idősek, és a hölgyek tekintetében. A munkaerőpiaci reform programot a munkaügyi hivatalok átalakításával végezzük. Ezt 2018 augusztusában kezdtük, már csak négy központ van hátra. Eddig ez 50 ezerrel több munkavállalót jelentett. Ha lezárul a program, a Pénzügyminisztérium elköszön a foglalkoztatás és a munkaügy területétől. Ez hagyományos nem tartozik a pénzügyhöz, és jövőre az Innovációs és Technológiai minisztérium foglalkozik majd vele – beszélt a közeljövőről Varga Mihály pénzügyminiszter.

Négy százalék körüli növekedés

Hajdú-Biharban a kormány részéről több olyan program is fut, amellyel hazai cégek fejlesztését célozták meg. Érezni ugyanis a problémát, miszerint egyre több olyan magyar cég van, amelyik kiszorul az Európai Uniós támogatások lehetőségéből. Hajdú-Biharban ilyen támogatásra mintegy 3 milliárd forintot tudtak biztosítani, ezzel több mint 175 munkahely jött létre. Az Európai Uniós támogatások felhasználásában a debreceni cégek viszik a prímet. 2010-hez képest egyre több beruházás valósul meg hajdú-Biharban. 2016-tól egy töretlen tendencia figyelhető meg. Kormánydöntés, hogy az uniós támogatásoknak legalább 60 százalékát gazdaságfejlesztésre kell fordítani. Tavaly közel 400 milliárd forint beruházás volt Hajdú-Biharban – tájékoztatott a megyei viszonyokról Varga Mihály.

A pénzügyminiszter 2020-ban 4 százalék körüli hazai gazdaságbővülést prognosztizált. A versenyképességet javítani kell, a végrehajtást erősíteni, államadósságot tovább csökkenteni. Mint ahogy az adócsökkentés, a beruházások ösztönzése, és a digitalizációs erősítése is cél jövőre.

Ábrahám Lászlóé a TOP 100 gazdasági díj

Hagyomány, hogy a TOP 100 kiadvány megjelenése kapcsán elismeréseket vehetnek át az előző évben kiemelkedően teljesítő vállalkozások képviselői. A TOP 100 listára felkerült vállalkozások közül 2018-ban a legnagyobb nettó árbevételt a KITE Mezőgazdasági és Szolgáltató Zrt. érte el. Az elismerést Guba Sándor, a társaság elnöke vette át. A Teva Gyógyszergyártó Zrt. két díjat is kiérdemelt. A TOP 100 listán lévő vállalkozások közül 2018-ban a Teva érte el a legnagyobb adózás előtti eredményt, továbbá a gazdasági társaság állította elő a legnagyobb hozzáadott értéket. A HSA Human Service Agency Munkaerőpiaci Szolgáltató Kft. hajtotta végre a legnagyobb arányú foglalkoztatás bővítést 2018-ban a Hajdú-Bihar megyei TOP 100 listára felkerült cégek közül. A díjat Mátyás László ügyvezető vette át.

Egy dolgozóra 100 millió forint

A Napló TOP 100 gazdasági díját minden évben egy olyan üzletember kaphatja, aki nem csupán egyetlen évi tevékenységével érdemli ki azt. A díjat odaítélő grémium döntése meghozatalában figyelembe veszi, hogy a gazdasági szakember mit és hogyan tett az elmúlt években az üzleti életben, a szűkebb környezetében a munkatársaiért, tágabb környezetben a társadalomért. A Napló TOP 100 gazdasági díjat Ábrahám László, az NI Hungary Kft. ügyvezetője vehette át.

Ábrahám László 2001-ben érkezett Debrecenbe, és a „pusztában” hozott létre egy high-tech céget. Első évben körülbelül 80-an dolgoztak a gyárban, majd évente közel 100-zal növekedett a létszám. Ezzel arányosan az árbevétel is emelkedett, ami ma már évente 160-170 milliárd forint. Az egy munkatársra vonatkozó árbevétel meghaladja a 100 millió forintot. Nemrégiben újabb épülettel bővült a kft. A gyár munkakultúrájának lényege, hogy a dolgozók is javasolhatnak termelést segítő ötleteket, alapértékük az őszinteség, a folyamatosan fejlesztenek.

Kovács Zsolt