2020.04.27. 07:30
Bármerre megyünk, porzik a határ
Most úgy látszik, hogy a májusi, kellő mennyiségű eső még sokat javíthat a mostani helyzeten.
20200422 MN Hajdú-Bihar Megye mezőgazdaság illusztráció Magyar Nemzet fotó:Mirkó István
Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet
Bármerre megyünk a megyében, porzik a határ. Mutatja, hogy nagyon régen volt kiadós, áztató eső a vidékünkön. A jelenlegi állapot erősen hajaz a 2019. évi áprilisra.
– Egy évvel ezelőtt sokkal nagyobb baj volt, mert az aszályos ősz után aszályos tél következett. Most sem az őszre, sem a télre nem mondható el, hogy ne lett volna csapadék. Viszont utoljára február végén, március elején volt jelentősebb eső Hajdú-Biharban. Ez a másfél hónap azért megviselte az őszi növényállományt, és ez látszik is a tavaszi vetésűeknél. Két hétre látunk előre, és a meteorológusok erre az időszakra sem mondanak jelentősebb esőt. Ez a csapadékhiány problémát fog okozni, de hogy milyen mértékűt, hány százalékos terméskiesést, az még mindig csak jóslás kategória – válaszolta a csapadékhiány mértéke és az ennek következtében várható terméskiesés nagysága iránt érdeklődő kérdésünkre Szólláth Tibor, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke.
Hozzátette: az agrárminiszter javaslatára a belügyminiszter elrendelte a tartós vízhiányos időszak helyzetet. Ez azt jelenti, hogy mostantól mindenki, ha van engedélye, ha nincs, öntözhet, és ezzel tudja csökkenteni a kárát.
A jelenlegi helyzet is arra hívja fel a figyelmet, hogy ma már öntözés nélkül biztonsággal tervezni termelést nem nagyon szabad.
Ha lehet, erre pedig van lehetőség, a gazdák próbáljanak meg azon gondolkodni, hogy ez irányba fejlesszenek, a rendelkezésre álló forrásokat hívják le, és építsék ki az öntözési rendszereket. Hajdú-Biharban egyébként kifejezetten jók az öntözési lehetőségek.
Várja az áztató esőt
– Nálunk inkább a belvíz, mintsem az aszály okozza a nagy problémát. Mély fekvésű területen, kötött, hideg talaj a földjeim egy része, ezért nincs mit csodálkozni azon, hogy ott még mindig vannak olyan területek, ahol ragad. De a falusi földeken, a település közvetlen környékén lévő, jobb minőségű területeken már mutatkoznak a szárazság jelei – mondta Papp Endre, nagyrábéi mezőgazdasági vállalkozó.
– Nem mondom, hogy nem kellene már az eső. Három hete elvetettem a lucernát, de még nem kelt ki. Ha a következő hetekben nem lesz jó, áztató eső, akkor gondok lehetnek a terméssel, de a mostani állapot még elviselhető az én földjeimen.
Nem egyenletes a kelés
Nyakas András hajdúnánási mezőgazdasági vállalkozó fő profilja a szarvasmarha-tenyésztés. A takarmány jó részét azonban ő maga termeli meg. Az általa művelt földek között 450 hektár öntözhető, ami a jelenlegi, mind szárazabbra forduló időjárásban nagyon fontos. Elmondta, hogy a múlt év tavasza is nagyon száraz volt, és az azt megelőző esztendők áprilisai is inkább csapadékszegények voltak. Az idei csapadékhiányt már mutatják a szántóföldi növények.
– Április 20-án kezdtük aratni az ősszel elvetett zöldtakarmánynak szánt rozsot. Ebben a terméskiesésünk mintegy 30 százalék. A kukoricát elvetettük, az nem kelt egyenletesen. Ahol nedvesebb volt a talaj, ott már kint van a növény, míg máshol nem.
„Ezt a különbséget pedig, legyen bármilyen is az időjárás a következő hónapokban, a később kelő állomány már nem tudja behozni.”
– A búza sem úgy indult, mintha kellő mennyiségű eső lett volna. Ha az időjárás jellege nem fog változni, minden növényi kultúrán meglátszik majd a csapadékhiány. A májusi, kellő mennyiségű eső azonban még sokat javíthat a mostani helyzeten. Mi szarvasmarhatrágyával javítjuk a talaj termőképességét, és tapasztaljuk, ezt alkalmazva csökkenthetők az aszály okozta veszteségek – fogalmazott Nyakas András.
Kovács Zsolt
Az ország kétharmadán
A tartósan vízhiányos időszakban öntözéssel az aszály még elkerülhető. Ekkor a vízhasználó bejelentése alapján, vízjogi engedély nélkül, egy alkalommal, rendkívüli öntözési célú vízhasználat lehetséges – olvasható a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében, amelyben az is olvasható, hogy a kihirdetett tartósan vízhiányos időszakban az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési vízhasználat vízmennyisége után nem kell a vízhasználónak vízkészletjárulékot fizetni.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság aszálymonitoring-rendszerének jelentései alapján az aszály az ország 2/3 részét érinti, melynek felén már jelentős mértékű aszályérintettséggel lehet számolni.