Tovább pályázhatnak a kistelepülések: ezt hozta a megyének a Magyar Falu Program

Ahogy a Napló és a Hajdú Online korábban beszámolt róla, a Magyar Falu Program (MFP) a pályázatokon keresztül megvalósuló támogatási rendszerrel, a mellékúthálózat fejlesztésével és a „falusi csok” bevezetésével továbbra is segíti a kistelepüléseken élők életkörülményeinek folyamatos javítását. A program pályázati köre az idei évben 3 fő pillérre terjed ki: szolgáltatásfejlesztés, infrastrukturális és eszközfejlesztés, valamint az identitástudat erősítésére. A támogatások formája minden esetben vissza nem térítendő, hazai támogatás, s a kedvezményezetteknek továbbra sem szükséges önerőt biztosítania a támogatás igényléséhez. Az egyes pályázati alprogramokat az idei évben is szakaszosan hirdetik meg, melynek értelmében az eddigiekhez hasonlóan, a települések a jövőben is forráshoz juthatnak többek között a települések az egészségügyi szolgáltatás fejlesztéséhez, falu- és tanyagondnoki szolgáltatás biztosításához, óvodák és közösségi terek felújításához.

61 megyei település pályázott

Hajdú-Bihar megyében 61 db 5000 fő vagy ez alatti lakosságszámú település pályázhatott az MFP tavalyi alprogramjaira, melynek keretein belül 168 db kérelmet támogattak, több mint 1,74 milliárd forint összegben.

26 település nyert el támogatást új, korszerű orvosi eszközök beszerzésére több mint 62 millió forint összegben. Több mint 261 millió forintot nyertek el a megyei falvak önkormányzati tulajdonú utak felújítására; több mint 196 millió forintot a nemzeti és helyi identitástudat erősítését támogató eseményekre, kulturális intézmények terei­nek építésére, felújítására, közösségszervező személy foglalkoztatására; több mint 118 millió forintot a közterületek karbantartását segítő eszközfejlesztésre; több mint 100 millió forintot a falu- és tanyagondnoki buszok beszerzésére; több mint 81 millió forintot szolgálati lakás kialakításának támogatására; több mint 35 millió forintot járdaépítésre/felújításra; több mint 60 millió forintot pedig a temetők fejlesztésére. Mindezeken kívül több mint 122 millió forintból újulnak meg a megyei orvosi rendelők; több mint 358 millió forintból az óvodák; több mint 92 millió forintból pedig a polgármesteri hivatalok. A településeken lévő helyi egyházi közösségek több mint 221 millió forintot nyertek el megyei szinten a helyi egyházi közösségi terek fejlesztésére, közel 38 millió forintot pedig az egyházi temetők fejlesztésére.

Kiemelt a program szerepe

Annak érdekében, hogy megtudjuk, a valóságban hogyan realizálódik a program, megkerestük több hajdúsági település vezetőjét, hogy beszámoljanak a MFP-vel kapcsolatos tapasztalataikról.

Kiss Tibor, Sárrétudvari polgármestere a Napló kérdésére úgy nyilatkozott, hogy a program mindenképpen pozitívan értékelhető, hiszen a benne foglalt célok lefedik a település alap infrastrukturális fejlesztéseit. Az elöljárója hozzátette, bár a Terület- és településfejlesztési operatív programhoz (TOP) képest kisebb volumenű az MFP, de a szerepe kiemelkedően fontos a település élhetősége szempontjából.

„Ha ez a program nem lenne, akkor nem tudnánk megcsinálni többek között olyan fejlesztéseket, mint a temetőfelújítás, amelyre más pályázat eddig nem adott lehetőséget”

– állapította meg Kiss Tibor.

Hasonlóan vélekedik a kis lélekszámú Vekerd polgármestere is. Juhász István ismertette, hogy a megnyert pályázati forrásokból megnyílhatott egy közösségi tér, a kultúrtermet leszigetelték, valamint korszerűsítették a fűtést és a világítást is. Juhász István hozzátette, jelenleg történik a falugondnoki buszra vonatkozó nyertes pályázat megvalósítása, míg a közeljövőben az orvosi rendelő felújítására kívánnak pályázni. – A megye legkisebb orvosi körzete Vekerden van, ami 100 embert foglal magában. Tavaly érkezett hozzánk az új körzeti orvos, de a rendelő sajnos nincs jó állapotban – nyilatkozta a polgármester, aki hozzáfűzte: az útfelújítás lehet a következő lépés.

Pozitív tapasztalatok

Csetneki Csaba, Újszentmargita vezetője kifejtette, hogy bár a TOP-on korábban nem, most a MFP keretein belül van nyertes pályázata az önkormányzatnak. – Az elnyert forrásból elvégeztük az óvodánk csoportszobáinak belsőfelújítását, az udvar rendbetételét, valamint játszótéri játékok beszerzését – osztotta meg gondolatait a Naplóval Csetneki Csaba, majd hozzátette: útépítésre vonatkozóan is készülnek pályázni a jövőben.

Az MFP kapcsán Tiszacsege helyzete sajátos, hiszen alacsony lakosságszáma miatt a falvak mellett városként is pályázni tudott.

Ahogy Fekete Gergő polgármester elmondta, míg az MFP-ből származó forrásból az orvosi rendelő felújítása és az eszközbeszerzés már megtörtént, az óvodakerítés felújítása ezután kezdődik, valamint útfejlesztésre is pályázni fog a város.

Bakonszegen is pozitív az összbenyomás. Gara Péter úgy nyilatkozott, az MFP sokat tud segíteni a kis települések működésében. – 2019-ben az orvosi rendelő felújítására nyertünk közel 30 millió forintot, a munkálatok most tavasszal fognak megindulni. A rendelő a már meglévő egészségházban lesz a megújult védőnői szolgálat mellett – közölte a polgármester. A község idén is pályázni fog a közösségitér- és művelődésiház-felújítás második ütemére, továbbá a közterületi parkok eszközállományának bővítésére.

Szilágyi Gergő

Borítókép: egészségház-avatás Hajdúszováton bő egy évvel ezelőtt. A Magyar Falu Program támogatásával is fejleszthet a hajdúsági település