Az élelmiszeripar a vírus nyertese?

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) május közepén közzétett felmérése szerint bár 2020 márciusában az ipari termelés volumene 5,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól, a feldolgozóipari termelésből 12 százalékkel részesülő élelmiszertermékek gyártása számottevően, 12,7 százalékkal nőtt tavaly márciushoz viszonyítva, s mindkét értékesítési irányban nőttek az eladások. A Napló a számok mögé nézett.

Érzékelhető pánikvásárlás

– A hazai kereslet a járványhoz kapcsolódó intézkedések bejelentését követően 10-12 napig pörgött. Megindultak a pánikvásárlások, soha nem látott készletezések, így mondhatni egy háborús készültség állt fent fogyasztói oldalon. Ez nemcsak a tartós, hanem a napi élelmiszeripari termékeket is érintette, például baromfiból 30-35 százalékkal több fogyott – ismertette a Napló megkeresésére Bárány László, a Baromfi-Coop ügyvezető igazgatója.

Hozzátette, mivel az emberek rájöttek, hogy a vírushelyzet ellenére továbbra is kapható csirkehús, hamar visszarendeződött a kereslet. – A nyugat-európai és tengerentúli exportvevők prognózisa is az, hogy a teljes piaci forgalom szeptember közepén vagy október elején épülhet vissza – nyilatkozta a szakértő. Megjegyezte, a felépülés lassú, de állandó növekvő dinamikával visszaállhat a rendes mennyiségben és fogyasztási termékszerkezetben egyaránt.

Bárány László szerint nem is a kiskereskedelem a jelentős szegmens a kérdés kapcsán, hiszen a bejelentések következményeiként szinte minden, a hazai belföldi fogyasztás 34-40 százalékát kitevő HORECA-szektorba (Hotels, Restaurants, Cafés – hotelek, éttermek, kávézók) tartozó szálloda, étterem és büfé bezárt. Ez pedig ahhoz vezetett, hogy az érintett szegmens esetében 15 százalékos csökkenés tapasztalható. Hozzáfűzte, a cégcsoporton belül 48 százaléknyi forgalomnövekedést érzékeltek, hiszen a csirkehús piacvezető, de masszívan tapasztalható az előbb említett mínusz 15 százalék.

– Összességében elmondható, hogy a baromfipiaci szereplők nem mindegyike igazolja vissza az össznövekedést, s a nagyobb cégek esetében is árnyaltabb a kép – mondta a szakértő. Ezt azzal magyarázta, hogy a kereslet átterelődött a kiskerforgalomba a HORECA-szektor rovására.

A károsultak nagy része a vendéglátóiparból kerül ki, míg győztesnek a kiskerláncok számítanak, ott 10-20 százalékos átlagos forgalomnövekedés figyelhető meg, de ebben a szegmensben nem csak élelmiszer fogy.

A szakértő szerint a június gyors visszarendeződést indít el, s a fokozatos lazító intézkedések miatt a HORECA-szektor is megnyit. Bárány László elmondta, az ő tudomására jutott előrejelzések szerint a magyarok többsége inkább Magyarországon töltené szabadságát, s mivel az emberek több pénzt költenek el itthon, hamar visszaépülhet a gazdaság.

Sokan sütik otthon a kenyeret

Az élelmiszeripar más területén is tapasztalták a megnövekedett keresletet.

„Az alapélelmiszerekre, mint a lisztre, óriási lett a kereslet az elmúlt hetekben. A mi esetünkben az éves termelés 96-100 ezer tonna. Ez azt jelenti, hogy 8 ezer tonna körül alakul a havi átlagos termelés, most márciusban pedig 11 ezer 500 tonnára emelkedett a liszt és korpa termelése. Éjjel-nappal dolgoztunk, csak 9 hét után álltunk meg”

– nyilatkozta lapunknak Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona vezérigazgatója. Hozzátette, a jelenlegi termelésük 6 ezer tonnára esett vissza, hiszen sokan a spájzba felhalmozott termékeket használják.

– Most az emberek 25-30 százalékkal kevesebb kenyeret dobnak ki – ismertette Lakatos Zoltán. Szerinte ez azzal magyarázható, hogy sokan saját maguk sütik az egyes pékárukat. A helyzet miatt többen másként tekintenek a pazarlásra is, így a szikkadt kenyeret is inkább a pirítóba teszik a kuka helyett. – Érződik az is, hogy az iskolák jelentős szerepet töltenek be, hiszen a sütőipar jelenleg nem tud a közintézményekbe szállítani – mondta Lakatos Zoltán, aki a rendelkezésére álló adatok alapján úgy látja, egy-két hónap, és visszaáll minden az eddig megszokottakhoz.

Szilágyi Gergő