Módosulnak a szavatosság és jótállás szabályai

Jövőre lesz a jót­állási idő, jön az e-jótállási jegy, valamint bővülhetnek a fogyasztóvédelmi hatóság ellen­őrzési keretei is – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szerdán. A fontosabb tudnivalókról dr. Kiss-Benedek Damarisz, a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének (FOME) tanácsadója válaszolt a Napló kérdéseire.

Jövőre lép hatályba

– Most már biztosnak mondható, hogy változások lesznek, hiszen megjelent a kormányrendelet, amely két fogyasztóvédelemmel kapcsolatos jogszabályt is módosít. A konkrétumok tudatában elmondható, hogy a rendelet 2021. január 1-jétől lép hatályba, amely megfelelő felkészülési időt jelent a vállalkozások számára – nyilatkozta lapunknak a tanácsadó.

Megjegyezte, a bejelentés releváns problémákra kíván megoldást nyújtani.

„Talán a legjelentősebb változás a sávos jótállási idő, mely értelmében a mostani egy évvel szemben a termék árához igazodó, sávos, 1, 2 vagy 3 éves jótállási időtartamokat vezetnek be. A 10-100 ezer forint értékű termékek kötelező jótállása egy év marad, a 100-250 ezer forint értékűeké két év, a drágábbaké három év lesz. A mi álláspontunk szerint ez a fogyasztóknak kedvez, hiszen többen is igazságtalannak érezték, hogy például egy 10 ezer forintos és egy 300 ezer forintos termékre is egy év vonatkozik”

– mondta a szakértő.

Beemeli a joggyakorlatot

Jelenleg a vállalkozásoknak törekedniük kell arra, hogy a kijavítást vagy a cserét legfeljebb 15 napon belül elvégezzék. Amennyiben 15 napon belül a termék nem javítható, akkor a fogyasztót erről tájékoztatniuk kell. Ehelyett az új módosítás szerint, ha három javítás után még egy, negyedik alkalommal ismét meghibásodik a termék, vagy 30 napon belül nem javítható, akkor a vállalkozás köteles lesz cserélni azt. – A 15 napos törekvést felváltja a fixen 30 napos szabály, ez mindenképpen üdvözlendő. Érdemes kiemelni, hogy jövőre a jótállási igény érvényesítése esetén már elegendő a jótállási jegy, és nem feltétel, hogy a csomagolást is vissza kell vinni. Ez gyakran felmerülő kérdés volt az eddigiekben – közölte dr. Kiss-Benedek Damarisz. Hozzátette, hogy a korábbiakban jogértelmezés kérdése volt egy-egy rendelkezés, ezeket viszont most egyértelműsítik. Összegzésül elmondta, hogy a módosítás jelentősége abban áll, hogy pontosít, és a kialakított joggyakorlatot emeli be.

Szilágyi Gergő

Kapcsolódó cikk:

Öröklés, ajándékozás, adásvételek: jogi kisokos a testvérügyletekről