Összejöttek az ökológiai gazdálkodók Földesen

Az ezredforduló évében a helyi ökogazdák a faluban Biokultúra Egyesületet hoztak létre, amely bekapcsolódott az országos egyesületi életbe. A tagság úgy látja az utóbbi két évben jelentősen változott az egyesületi munka. Az azóta létrehozott honlapjuk és a személyes kapcsolattartás sok segítséget ad az értékesítés szervezésében és az információcserében. A helyi szervezet munkájának elismerése, hogy egyik gazdatársukat, Karmazsin Istvánt, a Szólláth Tibor vezette Kelet- magyarországi szervezet elnökségébe is beválasztották. Ma nyolcan összesen 150 hektáron gazdálkodnak. A termelés és a forgalmazás tekintetében a biogazdálkodási előírásokat szervezetek felügyelik, méghozzá szigorúan. Talán ez is az oka annak, hogy egyelőre kevesen vállalják a biogazdálkodást, és nem csak Földesen.

Már sokallják az égi áldást

A koronavírus-veszély miatt az egyesület tagjai több hónapig leginkább csak telefonon tudtak érintkezni egymással. Ezért is volt örömteli öt gazdatárs június 20-i találkozása a veszélyhelyzet megszüntetése után a szervezetük egyik alapító tagjánál, Bíró Zsigmondnál. Az elmúlt hónapok gazdálkodásáról szóló eszmecsere közben a házigazda bemutatta a kényszerű bezártsága időszaka alatt megtervezett és most már használatba is vett ujjas sorművelő kapáját. Ennek ötletét még a múlt évi hajdúnánási gazdanapon jegyezte fel. A beszélgetés során tájékoztatták egymást a tönkölybúza, az olajtök, a napraforgó, a takarmány- és a csemegekukorica vetéseik állapotáról. Gondterhelten idézték fel az elmúlt napok nagy esőit, a 200 milliméternyi égi áldást. Az eddigi esők ellenére szép terméssel kecsegtet a tönkölybúza, amely a csemegekukorica mellett az egyik fő terményük. A vetésforgó és kezelhetőség szempontjából igénytelen ősi búzafajtát fehérje és aminosav tartalma miatt keresik müzli alapanyagként, de húspótlóként is hasznosítják. Korábban kertészeti növényekkel is foglalkoztak, szép paprika, karfiol, káposzta és cukkini ültetvényeik voltak. Azonban a piaci feltételek nem voltak korrektek, a felvásárlási háttér és a bevonható munkaerő hiánya miatt a kertészeti növénytermesztést abbahagyták.

A biogazdálkodás gondjai

Az ökológiai gazdálkodás helyi résztvevői biztos bevételre számíthatnak a minőségi termelvényeikért. Megosztották a beszélgetésben gondjaikat is. Nagy Ferenc, az ismert gyógynövénytermelő négy hektáros tönkölybúza területével ökogazda. Gyógynövényei közül csak a kamilla és bodza vadontermő, a többit termeszti. Panaszolja, hogy – bár a köznép a gyógynövényt bionak tekinti – a gyógynövény termesztésével nem nagyon tud beilleszkedni a biogazdálkodás körébe. Felvásárlási áraival ugyanis nem ismeri el a piac, pedig termékeit a nyugati vásárlók kettőszáz féle szermaradványra vizsgáltatják. Kiss Miklós és Pércsi Imre a talajerő utánpótlás helyzetéről szólt beszélgetésükben. A talajerő pótlás érdekében – mintegy trágyagyárnak – két gazdaságban szürke marhákat tartanak. Elmondták, néhány nem ökogazdálkodó túl műtrágyázza földjeit a nagyobb termés érdekében. Ennek környezetet romboló hatása most látszik, az eddig lehullott rengeteg eső kimosta a sok hatóanyagot a talajból. A műtrágyák alkotó elemei az esővízzel az élővizekbe jutnak. A kimosott hatóanyagos termőföldtől szinte megfeketedett a közeli Peres csatorna vize. Karmazsin István felvetette, hogy a tavaszi vetési gondjaikat tetézte a vadvilág károkozása. Még kárenyhítésre sem számíthatnak, mivel a vetési varjú védett, a vadliba pedig megyénkben csak korlátozottan vadászható.

Van jövője

A gazdák információi szerint az Európai Unió szintjén jelenleg alig nyolc százalék a biotermelés aránya. Ez várhatóan ebben az évtizedben jelentősen emelkedik. Földesen is megfogalmazták, hogy az egészséges, minősített bio élelmiszereknek lesz jövője a gyermek és felnőtt étkeztetésben. Ha az ételek egy kis részét ökológiai alapanyagokkal készítenék már ma is, az szinte teljes egészében felvenné az öko gazdálkodók növekedő termékkínálatát.

Péter Imre