A szokásosnál több álláskereső volt megyénkben, mára sokat javultak a számok

A legfrissebb, 2020. október 20-i adatok alapján Hajdú-Bihar megyében a regisztrált álláskeresők száma 21 ezer 960 fő. Számuk a Debreceni járásban a legtöbb (6 ezer 967 fő), míg a legkevesebb a Püspökladányi járásban (1164 fő) és a Hajdúnánási járásban (1166 fő). Az álláskeresők száma 2020 februárjában 22 ezer 80 fő, míg 2020 júniusában 29 ezer 459 fő volt, ebben az időszakban ez közel 30 százalékos emelkedést jelent. Ugyanakkor a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal rendelkezésére álló 2020. év októberi adatok azt mutatják, hogy a Kormány által bevezetett gazdaságvédelmi intézkedések hatására a regisztrált álláskeresők száma Hajdú-Bihar megyében június óta már mintegy 25,5 százalékkal, a Debreceni járásban több mint 31,8 százalékkal csökkent – közölte a Napló érdeklődésére a kormányhivatal. Az első félév foglalkoztatási mutatóiról részletes elemzést közölt a KSH; az adtok jó láthatóan szorosan kapcsolódtak a járvány okozta helyzethez.

Hatvan százalék dolgozik

2020 első félévében Hajdú-Bihar megyében többen születtek és kevesebben haltak meg, mint az előző év azonos időszakában. A természetes fogyás a megye népességét 533 fővel csökkentette, mértéke jóval kisebb volt, mint egy évvel korábban (998) – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nemrég közzétett, az idei esztendő első félévére vonatkozó adataiból.

Az elemzés elöljáróban hangsúlyozza: 2020 első hat hónapjában (főként márciustól) számos gazdasági-társadalmi folyamatra hatással volt a koronavírus okozta járvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések.

Az idei második negyedévben Hajdú-Bihar megyében a foglalkoztatottak száma csökkent, és – az országos folyamatokkal ellentétben – a munkanélkülieké is mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest. A foglalkoztatási arány (57,8 %) elmaradt az országos átlagtól, a munkanélküliségi ráta (4,9 %) meghaladta azt. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 11 százalékkal magasabb volt az első félévben, mint az előző év azonos időszakában. Összege (324 ezer forint) továbbra sem érte el a megyék – főváros nélkül számított – átlagát (341 ezer forint).

2020 második negyedévében Hajdú-Bihar megyében a 15–74 éves népesség 60,8 százaléka, 242 ezer fő volt gazdaságilag aktív, számuk 2,4 százalékkal kevesebb volt, mint egy évvel korábban. Az aktivitási arány 1,6 százalékponttal elmaradt az országos átlagtól.

A munkaerőpiacon 230 ezer fő foglalkoztatottként, 12 ezer fő munkanélküliként jelent meg. A foglalkoztatottak és a munkanélküliek száma egyaránt csökkent 2019 második negyedévéhez képest, az előbbieké kevésbé, az utóbbiaknál pedig a változás iránya ellentétes volt az országossal.

A foglalkoztatási ráta 57,8 százalékot tett ki, ami 1,1 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól. Az arány alacsonyabb volt az országos átlagnál (59,5%). A munkanélküliségi ráta 4,9 százalékot ért el, ami 0,3 százalékponttal elmaradt az egy évvel korábbitól, folytatva a korábbi negyedévek kedvező tendenciáját. Ennek ellenére az arány meghaladta az országos átlagot (4,6%).

Az inaktívak száma 156 ezer főt tett ki, 3,3 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A növekedést részben az okozta, hogy a munkahelyüket elvesztett személyek túlnyomó többsége – a személyes kontaktus elkerülése és a járvány következtében kialakult gazdasági helyzet miatt – nem tudott aktívan munkát keresni és/vagy két héten belül munkába állni.

Álláskeresők

Június végére Hajdú-Bihar megyében 30 ezer álláskeresőt tartottak nyilván. Számuk az országos átlagnál kevésbé, 33 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. Az emelkedés hátterében a koronavírus-járvány első hullámát követően a személyes kapcsolatok korlátozásának feloldása, és így az aktív munkakeresés megindulása állt.

A pályakezdő álláskeresők száma (2 ezer 530 fő) 9,1 százalékkal több lett, az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk 8,6 százalék volt.

Az álláskeresők 37 százaléka legfeljebb 3 hónapja, 24 százaléka tartósan, egy évet meghaladóan nem tudott elhelyezkedni. A tartósan állás nélkül lévők száma 2,7 százalékkal meghaladta a 2019 júniusit.

Az álláskeresők között a legnagyobb aránya (39 %) a legfeljebb az általános iskola 8 osztályával rendelkezőknek volt, emellett 26 százalékuknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 29 százalékuknak érettségi, illetve technikum a legmagasabb végzettsége, 5,8 százalékuk pedig diplomás volt.

Fele nem kapott semmit

A nyilvántartott álláskeresők körében az ellátottak aránya összességében csökkent (4,2 százalékponttal) az előző év azonos időpontjához képest: az álláskeresők 18 százaléka álláskeresési járadékban, 11 százaléka álláskeresési segélyben, 21 százaléka szociális ellátásban részesült. A nyilvántartott állás nélküliek 49 százaléka ugyanakkor nem kapott semmilyen pénzügyi ellátást.

Június végén 4,7 ezer betöltetlen álláshelyet tartottak nyilván, számuk 7,6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. Tíz üres álláshelyre 63 álláskereső jutott, 19-cel több, mint 2019 júniusában.

A fővárosban a legtöbb

Június végén 376 ezer álláskeresőt tartottak nyilván az országban, 52 százalékkal többet, mint egy évvel korábban, arányuk 5,7 százalék a munkavállalási korú népességhez viszonyítva. A legtöbb álláskereső 2020 júniusában Nógrád (10,7 %), Borsod-Abaúj-Zemplén (9,9%) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (8,5%) volt, Hajdú-Bihar 8 százalékos mutatóval a hatodik e listán.

Országos szinten 2020 első félévében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 395 ezer forintot, míg adókedvezmények nélküli nettó átlagkeresete 263 ezer forintot tett ki.

Átlagosan a budapesti székhelyű szervezeteknél dolgozók keresték a legtöbbet (328 ezer 203 forint), a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeiek (180 ezer 557 forint) a legkevesebbet (az országos átlag több mint 1,2-szeresét, illetve héttizedét). A második helyen Győr-Moson-Sopron megye (271 ezer 784 forint), a harmadikon Komárom-Esztergom megye (258 ezer 780 forint) áll. Hajdú-Bihar megye e tekintetben a 12., 215 ezer 390 forinttal, Borsod-Abaúj-Zemplén megye hátulról a negyedik (202 ezer 658 forint).

Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset hazánkban 405 ezer, a nettó átlagkereset 270 ezer forintra nőtt.

Magasabb jövedelmek

Az év első felében megyénkben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresete 324 ezer, az adókedvezmény nélkül számított havi nettó átlagkereset 215 ezer forint volt. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva a bruttó átlagkereset 342 ezer, a nettó átlagkereset 228 ezer forintra emelkedett.

A bruttó és nettó átlagkereset – a közfoglalkoztatottakkal együtt számítva – egyaránt 10,6 százalékkal múlta felül a 2019 első félévit, folytatva a korábbi időszakok emelkedő tendenciáját. A növekedés üteme meghaladta az országos átlagot, ugyanakkor a megyénkbeli alkalmazottak 18 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál.

A versenyszférában 8,4 százalékkal, 328 ezer forintra, a költségvetési szférában 14,5 százalékkal, 322 ezer forintra emelkedtek a keresetek. Az átlagkereset a fizikai foglalkozásúaknál 10,1, a szellemieknél 10,2 százalékkal nőtt, ennek eredményeként az előbbiek átlagosan bruttó 247, az utóbbiak 416 ezer forintot kerestek.

A legtöbb álláskereső azok között van, akik legfeljebb nyolc osztályt végeztek. Számos program célozza az ő képzésüket.

SZT

Álláskeresők

A nyilvántartott álláskeresők száma megyénkben, járásonként, 2020 októberében

Nettó átlagkeresetek

Nettó átlagkereset (közfoglalkoztatottak nélkül) 2020 első félévében, forint/hó

A fenti átlagoktól jelentős eltérések lehetnek aszerint, hogy az adott szektorban fizikai vagy szellemi munkát végez valaki. Így például az egészségügyi szolgáltatásban fizikai munkát végzők első féléves átlagkeresete megyénkben nettó 162 ezer 43 forint, a szellemi foglalkozásúaké a feldolgozóiparban 352 ezer 429 forint volt.