„Kína nagyon nyomul a gazdaságban, nem árt figyelni”

A fórum elején Pajna Zoltán, a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat elnöke elmondta, készen állnak az európai uniós források felhasználására, hiszen 2014 és 2020 között is a megye hasznosan tudta azokat koordinálni.

Pajna Zoltán egy aktuálpolitikai kérdésre reagálva hangsúlyozta, a 2021-2027-es tervezési időszakában minden önkormányzatnak lehetősége volt elmondani az elképzeléseit. – Azt mondani, hogy nem voltak egyes önkormányzatok bevonva, ez óriási csúsztatás. Magunk részéről mindent megtettünk az elmúlt két évben, hogy felmérjük a fejlesztési igényeket – szögezte le.

Papp László polgármester meglátása szerint az európai uniós források a magyar gazdaságfejlesztések szempontjából stratégiai jelentőségűek. Mint mondta, a város rendkívül kezdeményező volt 2014-20-as ciklusban, hiszen

Európa egyik legnagyobb iparfejlesztési programja zajlik most Debrecenben több mint ezer hektáron.

– A GINOP-források felhasználása tekintetében a debreceni projektek kapcsán 1228 esetben született pozitív támogató döntés, ebből 1195 pályázat közvetlenül vállalkozásoktól érkezett – hangsúlyozta a polgármester, aki szerint Debrecen jól sáfárkodott a lehetőségekkel, 115 milliárd forintnyi GINOP-forrás érkezett a városba az elmúlt időszakban, valamint a kormányzati támogatás is jelentős mértékű volt. Papp László rámutatott, a következő ciklusban ugyanazt a stratégiát kívánják folytatni, mint az elmúlt években.

Győri Enikő elmondta, elismerésre méltó, amit a megye és Debrecen letett az asztalra. – Nagyon nehéz helyzetben van az európai és a magyar gazdaság is, bár én hazai szempontból pozitívabb vagyok, ahogyan az Európai Bizottság is. A számok azt mutatják, hogy a járvány okozta nehéz gazdasági helyzetből összefogással, kemény munkával ki fogunk lábalni – hangsúlyozta az európai parlamenti képviselő. Rámutatott, 2019-ig Magyarország a legnagyobb növekedést mutatta az Európai Unióban, 2021-re előreláthatóan 4 százalékos növekedés várható. – Ha a jelenlegi helyzetet összehasonlítjuk a 2008-as válsággal, azt látjuk, hogy okosabb intézkedéseket hozott az Európai Unió. Most megpróbáljuk megtalálni, a növekedést hogyan lehetne megindítani – tudatta. Ehhez kapcsolódó intézkedés többek között, hogy a versenyszabályokon lazítottak, valamint a deficithatár most nem érvényes.

– Ami a legfontosabb uniós szintű segítség, hogy egy olyan pénzügyi terv született, mely egy 1071 milliárd eurós hagyományos költségvetésből és egy 750 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) áll, az utóbbi célja, hogy a növekedés meginduljon – ismertette Győri Enikő. Magyarország az RRF keretében összesen 5751 milliárd forint összegben tervez beruházásokat megvalósítani a honi gazdaságban.

„A járvány megmutatta, mennyire sérülékenyek vagyunk, a stabilitásunk nem örök, oda kell figyelni a versenytársainkra.”

Oda kell figyelni Kínára, hiszen nagyon erőteljesen nyomul a világgazdaságban, kihasználja a válságot, tönkremenő cégeket felvásárol – hangsúlyozta a képviselő, aki kitért az Ukrajnával öt éve életben lévő szabadkereskedelmi megállapodásra is, melynek esedékes a felülvizsgálata. Mint mondta, az ukránok folyamatosan trükköznek, mindenféle termékek tekintetében vezetnek be egyoldalúan védővámokat, erre is figyelni kell. Továbbá meg kell küzdeni azzal is, hogy a britek kiszálltak az Európai Unióból, azonban sikerült egy vám- és kvótamentes megállapodást kötni. – A válság romboló hatását a mindennapjainkban érezzük, a turizmusban, idegenforgalomban a legnagyobb a visszaesés, eltérő, ki, hol, mennyi segítséget kapott. Magyarország az elsők között van, aki a legtöbb támogatást tudta adni a kkv szektornak. Úgy saccolják, Franciaországban és az Egyesült Királyságban az önálló vállalkozásként működő éttermek 75 százaléka nem fogja túlélni a bezárásokat – ismertette Győri Enikő, aki arról is beszélt, minden statisztikából az derül ki, hogy Kelet- és Közép-Európa jobb helyzetben van.

KD